Durvul a helyzet Ukrajnában

  • Hivatalosan szeptember 5-e óta tűzszünet van Ukrajna keleti felén.
  • A valóságban az elmúlt két hónapban rendszeresen voltak kisebb összecsapások, és a múlt héten már kifejezetten komoly harcok is voltak.
  • Jön a tél, mindkét oldal gyenge, de úgy tűnik, hogy nem közeledik a megoldás.
  • Úgy tűnik, hogy az oroszok egy elhúzódó konfliktus fenntartásában érdekeltek.

Két hete Ukrajnában tartottak parlamenti választást, egy hete pedig a felkelők ellenőrizte úgynevezett Donyecki Népköztársaságban. Mindkét helyen az egymással hadban álló felek eddigi vezetői győztek.

A hivatalos Ukrajnában Porosenko elnök pártja győzött. Porosenko májusban lett elnök, és alig két héttel beiktatása után komoly offenzívát indított a felkelők ellen. A felkelőket eddig önjelölt vezetőként irányította Zaharcsenko, most pedig választással erősítette meg pozícióját. Bár ezt a szavazást csak Oroszország ismerte el eddig, illetve néhány oroszbarát európai párt, például a magyarországi Jobbik.

A két választás után keményebb harcok kezdődtek. Az ukrán hadsereg a múlt hét közepén a donyecki repülőteret támadta, a hétvégén pedig már magát a várost is lőtte. A felkelők hadműveletekbe kezdtek a Fekete-tenger partján lévő Mariopul környékén.

Az ukrán kormány és több nyugati tudósító is arról számolt be, hogy katonai járműoszlopok léptek be orosz oldalról a felkelők területére. Tankokról és csapatszállítókról jöttek képek is. Rendszám vagy felségjelzés egyiken se volt, és a velük érkező katonák se viseltek semmilyen jelet.

Felségjelzés nélküli tankok a felkelők területén, az ukrán kormány szerint igazából oroszok. Fotó: AFP/ Dimitar Dilkoff

Nyár eleje óta ez megy a környéken: ha támad az ukrán hadsereg, akkor kapnak valamennyi erősítést a felkelők, visszatámadnak, aztán néhány hét viszonylagos nyugalom jön. Áttörésre egyik fél sem képes.

Fázós, gyenge ellenfelek

Egyik oldal sincs túl jó állapotban. Ukrajna ki se látszik az adósságból, a télre felhalmozott földgáz több mint 6 százalékát már elfűtötték, nem jön szén a felkelők kezén lévő Don-vidékről. A háború finanszírozására annyira nincs pénz, hogy mindenféle gyűjtéseket szerveznek az ukrán nagyvárosokban, illetve önkéntesek és oligarchák adományait küldik a frontra. Októberben nyugati tudósítók már tüdőgyulladással kórházba került ukrán katonákról számoltak be: nem volt meleg ruhájuk, és már az első hidegebb napokban megfáztak. Az egyik Kijev környéki gyárban rendes munka híján a melósok polgári mikrobuszokat alakítanak át katonai járművekké, és azt küldik a hadseregnek.

Tavasszal, a donyecki háború kitörésekor a papíron 130 ezres ukrán hadseregből egy főtiszt szerint 6 ezer katona volt bevethető állapotban. Azóta költöttek erősítésre és fejlesztésre, de továbbra sincs elég pénz, ember és anyag ahhoz, hogy az ukrán hadsereg eldöntse a háborút.

Ezt a házat az ukrán hadsereg lőtte szét, eddigi lakója tehetetlen. Fotó: Alekszej Kudenko/RIA

A másik oldal sem túl erős. A felkelők egyrészt nem egységesek. A most győzelmet hirdető Zaharcsenkónak helyszíni riportok szerint nem engedelmeskednek a Luhanszk megye nagyobb részét ellenőrző, magukat kozák seregnek nevező csapatok. Egyes településeken pedig helyi erős emberek magánhadseregei irányítanak.

Ráadásul akik nem menekültek el a felkelők területéről (százezrek mentek Oroszországba és félmillióan Ukrajna egyéb vidékeire) azok nagyon sanyarú életet élnek, ami nem tesz jót a harci morálnak. Míg a Krím elfoglalása után Oroszország fizetni kezdte a helyiek nyugdíját és az állami alkalmazottak fizetését is, itt nincs ilyen segítség, az ukrán kormány pedig egy hrivnyát sem juttat senkinek, csak a kórházi dolgozók bérét küldik.

A Donyecki Népköztársaság Belügyi Dolgozóinak Napja a donyecki operaházban. Az előadásra száz művész érkezett Oroszországból az ostromlott városba. Fotó: Igor Maszlov/RIA

A felkelők (nyilván orosz forrásból) néhány iskola és szociális intézmény dolgozóinak ugyan elkezdtek most ősszel havi 40 ezer forintnak megfelelő fizetést adni, de ebből ott sem lehet megélni. Nyugdíjat nyár eleje óta a felkelők ellenőrizte vidéken senki sem kapott, a nagy gyárak és bányák zárva vannak, senkinek nincs pénze, egy csomó házat szétlőttek. Beszámolók szerint élelem elegendő van, de rendszeresen nincs áram, a falvakban szinte sosincs. Akadozik az ivóvíz is, kevés a gyógyszer.

A felkelők ugyan tervezgettek állami intézményeket (például jegybankot) alapítani, de egyelőre ilyeneknek semmi nyoma.

Ha jönnek az ukránok, csorog az orosz segítség

Ezt a nem túl összeszedett társaságot nyáron még az ukrán hadsereg is visszavonulásra kényszerítette. Néhány nagyobb várost, például Szlovjanszkot és Kramatorszkot visszafoglaltak. Úgy tűnt, hogy Luhanszk és Donyeck városokba vonulnak vissza a felkelők, és elvesztik a vidék nagy részét.

Csakhogy akkor jött az erősítés Oroszországból, és ezzel együtt az ellentámadás is. Az orosz segítség elég volt ahhoz, hogy a felkelők újabb területet ne veszítsenek, és az Azovi-tengernél még újabbakat is magukhoz csatoljanak, eljutva a héten is lőtt Mariupol határáig.

De még így is sok a nehézségük: ezt legjobban Igor Sztrelkov, a felkelők egyik vezetőjének kétségbeesett videóüzenete mutatja:

Ebben október 22-én gyors segítséget kért Moszkvától, mert szerinte a felkelők nem bírják a nyomást. Az orosz vezetőkhöz fordul, hogy ne késlekedjenek a segítséggel, mert Novorosszija nem képes megvédeni magát.

Újabb kör

Mintha a nyári, ukrán elnökválasztást követő események most megismétlődnének: a parlamenti választás után megint támadt az ukrán hadsereg, majd megint jött valamennyi orosz segítség, és megint szerveznek újabb béketárgyalásokat Minszkbe.

Putyin annyit ad csak, amennyit muszáj

Az oroszok csak óvatosan segítenek. Ha nagy a baj, küldenek elég fegyvert, hogy kitartsanak a felkelők, de minden ilyen akciójuk után jönnek az újabb nyugati szankciók, és hivatalosan mindig letagadják ezeket a szállítmányokat. Az EU külügyminiszterei 17-én döntenek arról, hogyan torolják meg a múlt heti fegyverszállításokat.

A megállót szétlőtték, de azért jön a busz Donyeckben. Fotó: RIA/Alekszej Kudenko

Az oroszok annyit avatkoznak be, hogy az ellenállást még pont életben tartsák, de ne kelljen igazi háborúba bonyolódniuk. A Krímmel ellentétben Donyecket és Luhanszkot nem kezdték el konszolidálni, az orosz államba beolvasztani.

Ezzel folyamatos nyomás alatt tartják az ukránokat, így nem lehet béke és a nyugatbarát ukrán vezetés nem juthat levegőhöz. Az oroszoknak egyelőre úgy tűnik, hogy ennyi elég is. És az is látszik, hogy az ukránok sem képesek dűlőre vinni a háborút így.

A tél kegyetlennek ígérkezik Donyeckben. Két rosszul felszerelt, segélyeknek kiszolgáltatott hadsereg lövi egymást.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.