Több mint 1,1 milliárdos hitelből épített volna konkurenciát a Magyar Postának a félig állami tulajdonban lévő, becsődölt Széchenyi Bank

A Széchenyi Bank mostanában főleg azért került a hírekbe, mert a Magyar Nemzeti Bank az intézet folyamatos tőkehiánya miatt bevonta működési engedélyét, és végelszámolást kezdeményezett. A bankhoz rengeteg szálon kötődik a magyar állam, ugyanis résztulajdonosa az a Töröcskei István, aki az Államadósság Kezelő Központot vezeti (igaz, hétfőn benyújtotta lemondását az ÁKK éléről), a bank 49 százalékos tulajdonosa pedig a magyar állam, néhány éve három milliárd forintos tőkeemeléssel szerzett tulajdonrészt. Ezt a három milliárdot valószínűleg már nem látják viszont a magyar adófizetők. A Széchenyi Bankról korábban azt mondta a magyar kormány, hogy majd a keleti nyitás bankja lesz, ebben sem ért el különösebb eredményeket.

Ahogy a Portfolio is megírta, a bank jórészt az MNB növekedési hitelprogramjából pumpálta fel a mérlegét, majd 50 milliárdosra. 2013 végére már 31,7 milliárdra nőtt a Széchenyi Bank hitelállománya.

Ebből a 31,7 milliárdból ment el 1,11 milliárd egy Princz Gáborhoz köthető kis lakásvállalkozás hitelezésére, egy teljesen értelmetlen beruházásra.

A Digit Pont Network (DPN) még 2013 szeptemberében kötött egy háromoldalú megállapodást a Tescóval és a Széchenyi Bankkal, mely arról szólt, hogy a kft. sárga és fehércsekkek leolvasására alkalmas automatákat telepít a Tesco áruházakba. Ezekhez hasonló csekkautomaták telepítésén már a Magyar Posta is dolgozott, igaz, nem sok sikerrel.

A DPN, a Széchenyi Bank és a Tesco projektjének automatái már a legtöbb Tescóban megtekinthetőek, a rajtuk lévő reklámfelületeket már árulják, de a gépek egyelőre nem működnek. Annyiban különböznek a Posta automatáitól, hogy ezek nem kezelnek pénzt, csak leolvassák a csekket, és nyomtatnak helyette egy bónt, amit már a Tesco pénztárosa le tud olvasni, így pedig a pénztárnál lehet kiegyenlíteni a csekken szereplő tartozást. A pénzt a Tesco utalja a szolgáltatónak.

Ezzel a szisztémával azonban rengeteg a gond:

  1. Tekintve, hogy a Magyar Posta 2015-től minden csekkre QR-kódot rak, a DPN csekkeket QR-kódos bónná alakító automatái teljesen feleslegesekké válnak.
  2. A Széchenyi Bank kiesésével nem maradt olyan résztvevő az együttműködésben, amelyik rendelkezne a csekkbefizetések kezeléséhez szükséges pénzforgalmi engedélyekkel.
  3. Ahhoz, hogy a rendszer működjön, minden szolgáltató befizetéseit tudnia kellene kezelni. Ezzel szemben a projekt promóvideójában szereplő három számlakibocsátó, az Elmű, a Fővárosi Vízművek és a Díjbeszedő Holding közül kérdéseinkre csak az Elmű mondta azt, hogy az új fizetési rendszerrel kapcsolatos egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak. A DBH és a Fővárosi Vízművek viszont megerősítette, hogy nincsenek együttműködésben a Tesco Csekk Pont szolgáltatással, és vizsgálják a megtévesztő kommunikáció miatt szóba jöhető jogi lépéseket.

Furcsa is lenne, ha a Díjbeszedő belemenne egy ilyen megállapodásba, hiszen a holding néhány hónapja a Magyar Posta tulajdonába került, a Tesco Csekk Pont hálózata pedig ideális esetben épp a Magyar Postának lehetett volna a legveszélyesebb vetélytársa a csekkbefizetések terén.

Pont ezért furcsa, miért ad egy állami bank ilyen nagy hitelt egy olyan cégnek, ami az állami tulajdonban álló Posta üzletét veszélyeztetné.

De az összesen 1 111 807 000 forintnyi hitel kiadásával nem ez volt az egyetlen gond. A Digit Pont Network ugyanis egy III. kerületi Sramli utcai lakásba van bejegyezve, valahová ide:

sramli

A cégadatok szerint ebben a lakásban lakik Kovács Lajos, a DPN vezetője, és Princz Gábor a valamikori Postabank valamikori vezérigazgatója.

Princz nagy játékos, cégeinek bejegyzésekor más-más lakcímet ad meg, vannak vállalkozásai, ahol Princz lakcímeként a Csörsz utca szerepel, és van olyan is, ahol a Sramli utca.

Princz ezen kívül egy másik cégben egy egyszemélyes osztrák vállalkozáson keresztül üzlettársa is Kovács Lajosnak. Kovácsot próbáltuk elérni, de a DPN honlapján lévő telefonszámon egy ismeretlen nő vette fel, aki azt mondta, nem kíván nyilatkozni, és nem akar szólni Kovács Lajosnak sem arról, hogy keressük.

A DPN azóta alapított egy Szerver és Digitális Hálózat Kft. nevű alvállalkozást is, erre a cégre pedig Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. jegyzett be jelzálogjogot egy 200 millió forintos hitelért cserébe 2014 szeptemberében.

Ennek a Szerver és Digitális Hálózatnak sajnos már megváltozott a honlapja (szdh.hu), de én még idejében lementettem az egészet, így nézett ki:

A piros kiemelés tőlem.

A Széchenyi Bank korábban is nagyon benne volt a csekkautomata-bizniszben, 2013-ban még Polipay néven, a Hazai Fizetési Rendszerek Zrt-vel közösen állított automatákat például a Corvin-sétányon lévő CBA-hoz. Igaz, a bolt igyekezett a gép elé pakolni, amit csak tudott.

Olvasói fotó.
Olvasói fotó.

Az azóta kifulladt PoliPay-rendszerről még elérhető két prezentáció a neten, akit érdekel, itt meg itt megnézheti.

UPDATE

A Tesco cikkünk megjelentése után reagált, ezt írták:

„A Tesco hamarosan elindítja Tesco Csekkpont szolgáltatását, így a Tesco vásárlói egyedülálló módon, a szokásos vásárlásuk alkalmával, a pénztáraknál be tudják majd fizetni sárga csekkjeiket. A Tesco arra törekszik, hogy a legjelentősebb kibocsátók, azaz a közüzemi szolgáltatók, távközlési cégek stb. szerződéses partnerként, minél hamarabb csatlakozzanak és ezáltal lehetővé tegyék ügyfeleik számára ennek az innovatív, magas minőségű, kényelmi szolgáltatásnak az igénybevételét.”

Emellett megjegyezték azt is, hogy a közüzemi számlák nagy részén már jelenleg is vannak QR-kódok, amelyek segítségével a fogyasztók már most is kiegyenlíthetik számláikat, például mobilalkalmazással. Az adatok ennek ellenére azt mutatják, hogy a fogyasztók továbbra is hagyományos módon, személyes befizetéssel szeretik intézni az ügyeiket. A Tesco szerint számukra nyújt majd segítséget az áruház „egyedülálló kényelmi szolgáltatása.”