Melegellenes népszavazás lesz Szlovákiában

Jövő szombaton a következő kérdésekre kell válaszolniuk a szlovák szavazópolgároknak:

  • egyetért-e azzal, hogy házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre,
  • egyetért-e azzal, hogy azonos nemű párok ne fogadhassanak örökbe gyermeket,
  • egyetért-e azzal,hogy az oktatási intézmények ne követelhessék meg a gyermekek részvételét azokon az órákon, amelyeken a szexuális viselkedés, illetve az eutanázia a téma.

Nem gyakori a népszavazás Szlovákiában sem, 1993 óta ez lesz a nyolcadik. A 400 ezer támogató aláírást a több civil szervezetet egybefogó Családért Szövetség (AZR) gyűjtötte össze, ők családvédőnek nevezik az akciójukat.

Kampányfilmjüket viszont nem adják le fizetett hirdetésként a legnézettebb televíziók. A közmédia szerint népszavazásnál nincs ilyen jellegű kötelezettségük, a legnagyobb kereskedelmi tévé, a Markíza pedig azzal utasította vissza a melegellenes szervezet reklámját, hogy azzal sértenék az esélyegyenlőséget. A másik oldal ugyanis nincs olyan szervezettségi szinten, hogy képesek legyenek kifizetni az alternatív véleményt bemutató reklámszpotok sugárzásának költségeit. A Markíza kettes adója, a Doma TV finoman jelzett azért, amikor módosította a népszavazás napján esedékes műsorát, egy német romantikus film helyett egy melegekről szóló komédiát sugároz majd. Vitaműsorokat a tévékben is szerveznek a témáról. 

Az MTI írása szerint a szlovák közvélemény korábbi felmérések szerint konzervatív nézetek vall. Nyilván ezért sokkal óvatosabbak a pártok, mint a média, és nem határlódnak el a népszavazástól, a válaszokról pedig többnyire maszatolnak.

Egyértelmű választ csak a második legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) adott, amely három igent javasol. Szintén egyértelmű a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) álláspontja, ők a népszavazástól való távolmaradásra buzdítják a híveiket.

A két magyar párt közül a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) arra ösztönzi szimpatizánsait, hogy vegyenek részt a népszavazáson. Érvelésük szerint mivel a párt a hagyományos családmodellt támogatja, szavazóit is arra kéri, ezen értékek alapján döntsenek a voksoláson. A Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar pártnál kicsit árnyaltabb a kép, az eredetileg a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomból (MKDM) indult elnök a három igent ajánlja, de a párt vezetőségének jelentős része ennél liberálisabb nézeteket vall.

A többi, érdemi támogatottsággal rendelkező szlovák párt álláspontja sem egyértelmű, legfeljebb a referendumon való részvételre szólítanak fel. Ez Robert Fico kormánypártjának, a baloldali Irány-Szociáldemokráciának a hozzáállása is a népszavazáshoz. A pártelnök-kormányfő érdemben nem foglal állást a kérdésekben, a párt egyik EP-képviselője, Monika Benová a referendum ésszerűtlen és felesleges mivoltát hangoztatja, viszont a párt második embere, Marek Madaric, az Irány erősen nemzeti érzelmű kulturális minisztere a részvétel fontossága mellett tör lándzsát.

A népszavazás maga nagy eséllyel érvénytelen lesz amúgy. Legalábbis Szlovákiában eddig rendre nagyon alacsony volt a népszavazásokon részt vevők aránya - az eddig megtartott hét referendum közül hat esetében 50 százalék alatt maradt, csak az Európai Uniós csatlakozásról 2003-ban megtartott referendum volt érvényes. A referendum költsége 6 millió euró, közel kétmilliárd forint.