Csak aprópénzre büntették pár éve az akkor már elvileg javában csaló Buda-Cash-t

Akármi is lesz az eredménye a – PSZÁF beolvasztása óta a pénzügyi felügyeletet is gyakorló – Magyar Nemzeti Bank vizsgálatának, a Buda-Cash nagyon nehezen fog már felkelni a padlóról. Főleg akkor, ha tényleg több tíz, vagy akár százmilliárd forintos lyukat találnak a cégnél, és a most kirendelt felügyeleti biztos hónapokon belül megkezdi a cég felszámolását.

A fő kérdés most már inkább az, hogy mi van a többi brókercéggel, vajon náluk nem lehetnek hasonló turpisságok?

Erre most még nehéz válaszolni, mert – a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva – az MNB csak néhány utalást tett arra, hogy egészen pontosan milyen bűncselekményeket gyanítanak. Addig pedig csak pletykák keringenek.

Az egyik valószínűbbnek tűnő elmélet szerint a brókercég és az előbbi tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó, a takarékszövetkezeti integrációból kimaradó DRB-bankcsoport trükköztek a saját tőkével: hogy megfeleljenek a tőkekövetelményeknek, a megfelelő pillanatban átutalgattak egymásnak pénzeket, így a csoport kimutatásokban szereplő, összesen nagyjából 16 milliárd forintos saját tőkének valójában csak egy kis része lehet meg. Mások arról írnak, hogy a Buda-Cash a vagyonkezelési termékeivel csalhatott úgy, mint egy piramisjátékkal, és hogy a felügyelet felé automatikus információt küldő rendszereket manipulálták. De ez még mind csak spekuláció; az sem biztos, hogy a kár eléri a "százmilliárdos nagyságrendet".

Mindenesetre elég rossz hatással lehet az egész iparágra nézve, ami most történt.

A felügyeleti hatóságok úgy szoktak érvelni, hogy a leginkább azért érdemes kerülni az engedély nélküli szolgáltatókat, mert őket nem ellenőrzik, és ezért sokkal kevésbé biztonságosak. Az engedély nélküli szolgáltatókról elég gyakran kiderül, hogy egyszerű csalók, szélhámosok, esetleg százmilliókat vagy tízmilliárdokat eltüntető, komplex piramisjátékokat működtetnek. Ezekből az utóbbi években – részben azért, mert a bankok egyre alacsonyabb kamatot fizetnek a betétek után – elég sok volt, a tavaly kirobbant Fortress-ügyben például nagyjából 8 milliárd forintot sikerült eltüntetnie egy korábban már elítélt csalónak.

Az ellenőrzött cégek viszont rendszeresen küldik az adatokat az itthoni és külföldi felügyeleti hatóságoknak, meg kell felelniük egy csomó előírásnak, ezért viszonylag nyugodtak lehetünk, ha náluk tartjuk a pénzt, szól a gyakran ismételt érvelés.

Különösen ironikus ez a TV2-s videó, ahol a Buda-Cash sajtófőnöke arról beszél néhány külföldi, offshore hátterű szolgáltató MNB általi betiltása után, hogy

a Buda-Cash üdvözli a piac tisztulását.

Korábban ugyanebben a riportban az MNB szóvivője elmondja a fenti érvelést a hazai engedéllyel bíró szolgáltatók mellett. Mindez azért vicces, mert a riport néhány órával azelőtt készült, hogy a készenléti rendőrség megszállta volna a tekintélyes, agyonellenőrzött Buda-Cash székházát, ahol az anyag egy részét felvették, az MNB pedig megszüntette volna a cég működését.

Kecskeméti Judit, a Buda-Cash sajtófőnöke a TV2 riportjában üdvözli, hogy az MNB betiltott két engedély nélkül működő offshore brókercéget, néhány órával azelőtt, hogy a rendőrök megszállták volna az ő irodáját.

A Buda-Cashről egyébként máig elég kevés információ van az MNB rendszerében, és továbbra is az áll ott, hogy a cég rendben működik. Ha végigjárjuk a hatóság által ajánlott módszert, amivel a gyanús elemek kiszűrését ajánlják, nem megyünk sokra. A Buda-Cashről nincs semmi a figyelmeztetések között. Tény, egyszer-kétszer megbüntették őket kisebb fogyasztóvédelmi ügyek miatt, mint nagyjából az összes piaci szereplőt, de azért ez nehezen tekinthető egy pirosan villogó vészjelzésnek.

Nehéz elképzelni, hogy hogyan nem vett észre a felügyelet korábban semmit. Mint kiderült, a brókercégeknél ötévente tartanak alaposabb, átfogó ellenőrzést (persze az adatszolgáltatás a köztes időben is folyamatos). A társaság legutóbbi ellenőrzésekor, 2010-ben a PSZÁF még Szász Károly vezetésével a következőket állapította meg:

  • a cég nem tartotta be maradéktalanul az adatszolgáltatással kapcsolatos előírásokat,
  • nem volt pontos a nyilvántartás a dolgozók saját ügyleteiről,
  • nem ellenőrizték eléggé az alkalmazottak üzleti ügyeit,
  • nem tettek eleget a pénzmosás és a terrorizmus ellen fellépésről szóló előírásoknak.

Mindezért összesen egy aprópénznek számító 3 millió forintos bírságot rótt ki akkor a PSZÁF, és felszólította a céget, hogy néhol pontosítsa az adatszolgáltatást. Milliárdos csalássorozatról szó sincs, pedig Windisch László MNB-alelnök szerint másfél évtizede, tehát legalább a kétezres évek eleje óta trükköznek azzal, amivel trükköznek. Windisch annyit mondott a sajtótájékoztatón, hogy azért bukkanhattak rá most a csalássorozatra, mert most már új módszerrel dolgoznak, amiben helyszíni szemle is van, azonnal előállítandó nyilvántartás bekérésével.

Ettől függetlenül hihetetlen mulasztás, hogy eddig nem vette észre a felügyelet, amit most igen – elképzelhető, hogy a Buda-Cash károsultak a jövőben eséllyel fogják perelni a PSZÁF jogutód MNB-t.

Szóval nem lehet bízni az ellenőrzött szolgáltatókban sem.

Tanulság:

SOHA NE TARTSUNK TÖBB PÉNZT EGYBEN ÉS EGY HELYEN, MINT AMENNYIT BIZTOSÍT VALAMELYIK BEFEKETŐVÉDELMI ALAP.

Persze, ha valakinek annyi pénze van, hogy sokszorosan túllépi 20 ezer eurós BEVA- és 100 ezer eurós OBA-határt, akkor biztosan fájni fog a feje. Zsiday Viktor alapkezelő azt írja, hogy "brókerkockázat" mindig van, de ha már tartunk értéket egy brókercégnél, akkor érdemesebb értékpapírokat tartani ott, a készpénzes számlánkat viszont amennyire csak lehet, minimalizálni. Ez nyilván kényelmetlen (minden nagyobb pozíció lezárása után el-, nyitás előtt meg visszautalni a pénzt), de megérheti, mivel a brókercégnél vezetett számlán lévő pénz a cég mérlegébe kerül, ezért ha becsődöl a brókercég, akkor nem valószínű, hogy túl sokat visszakapunk belőle. Az értékpapírvagyon viszont visszajár, mivel az a mi tulajdonunk. Már ha egyáltalán létezett, és nem csak a brókercég fiktív kimutatásában.

(FRISSÍTÉS: Zsiday helyesbített, valójában a brókercégek ügyfeleinek pénze sem kerül be a cégek mérlegébe, hanem külön ügyfélszámlán tartják azt. De ettől független család módon eltulajdoníthatják azt, ha úgy alakul.)

Mindenesetre ha súlyosabban meginog a bizalom a brókercégek iránt, az senkinek nem lesz jó. Ezek a cégek nem túl népszerűek, de fontos szerepet tölthetnének be az egyébként elég silány állapotban lévő magyar tőkepiacon. Jó esetben segítenek átláthatóbbá tenni az üzleti életet, és eljuttatják a megtakarítók pénzét olyan kockázatosabb projektekbe, amelyek értelmesebbek, mint ha odaadnánk a pénzünket az államnak.

Más kérdés, hogy az utóbbi években nagyon szenved a magyar tőzsde, a cégek inkább kifelé mentek, mint tőzsdére léptek volna, és az árfolyamokon se lehetett nagyon nyerni. Közben két nagyobb vállalati kötvény kibocsátás volt – az E-Star (most ENEFI, korában RFV) és a Business Telekom (BTel) –, és mindegyik elég látványosan nagy bukás volt, egy csomó befektető pénzét vitték el.