Az orosz gáz hozta össze a Telekomot a MET-tel?

Szerdán jelentették be, hogy a Magyar Telekom és a MET közös vállalkozást alapít, ami áramot és gázt árul majd cégeknek. Fele-fele arányban lesznek tulajdonosok.

A MET 2011 óta élvezi a kormány és az állami Magyar Villamosművek jóindulatát, amelynek köszönhetően a társaság jelentős versenyelőnnyel bír a magyar földgázpiacon. A MET és az állam sajátos üzletéről itt írtunk részletesen, a MET tulajdonosairól pedig itt. A Magyar Telekom 2010 óta árul energiát Magyarországon, a cég fő tulajdonosa a német Deutsche Telekom. Egy ilyen szövetségnek akkor van értelme, ha a MET adja a gázt és az áramot, a Telekom pedig az ügyfélszolgálatot, irodai hátteret, üzletkötőket.

A MET eddig a nyugati irányból az országba hozott gáz jelentős részét (nem hivatalos információink szerint) külföldön értékesítette. Piaci pletykák szerint az utóbbi egy évben különösen fontos szerepük volt az ukrajnai szállításban. Most úgy tűnik, hogy jelentősen bővítenék a magyarországi ügyfélkörüket.

Mi lesz a magyar gázpiacon?

A Telekom és a MET összefogása erősíti azokat a vélelmeket, amelyek szerint a hazai gázpiacról kiszorulnak a nyugat-európai energiakereskedők.

A lakossági szolgáltatás a hatósági árak és a különadók miatt veszteségessé vált. Továbbá a hamarosan induló nemzeti közműszolgáltató a kormány ígérete szerint olcsóbb gázt fog adni, mint a piaci szereplők. Így az állami közművállalat a várakozások szerint át fogja venni a háztartások ellátását, és a lakossági szolgáltatásból kivonulnak a 90-es évek közepén megjelent nyugat-európai nagy cégek. Ahogy például Budapesten már az állam szolgáltat a lakosságnak gázt.

Az orosz – magyar gázszerződés meghosszabbítása ebből a szempontból kulcsfontosságú lehet. Logikusnak látszik, hogy az állami közműszolgáltató az állami MVM-től vegye majd a földgázt, ami pedig a Gazpromtól vásárol. Ha Putyin februári látogatásakor tényleg olyan kedvező árról volt szó, mint amiről Szijjártó Péter beszélt (260 dollár ezer köbméterenként), akkor erre kényelmesen építhet a nemzeti közmű, a következő két évben lesz elég olcsó gáza, hogy beszálljon az árversenybe, felgyorsítva ezzel is a piacszerzését.

A lakosságot tehát mondjuk, hogy viszi az állami kereskedő a hosszú távú szerződésből jövő orosz gázra alapozva. Marad viszont a vállalati üzletág, amin még most is lehet keresni, ott ugyanis nem volt rezsicsökkentés.

A várakozás szerint ezt a piacot a MET foglalja majd el, amely ugyan nem állami cég, de tulajdonosain keresztül közel áll az államot irányító személyekhez.

Piaci spekulációk úgy tartják, hogy a MET orosz résztulajdonosának köszönhetően a hosszú távú szerződésben meghatározott gázárnál is olcsóbban tud majd szintén orosz gázhoz jutni. A hozzánk eljutott pletykához hasonlóról korábban a Vasárnapi Hírek is írt, ott azt állították, hogy Putyin budapesti látogatásán titkos alku született arról, hogy a MET rendkívül kedvezményes áron vehet majd gázt.

Ezzel az olcsó gázzal a MET letarolhatja a magyar piacot, ahogy ezt annak idején a szintén kedvezményes orosz gázzal kereskedő Emfesz tette. Az Emfesz alig néhány év alatt szerezte meg a magyar földgázpiac negyedét, az Ukrajnán keresztül importált olcsó gázának köszönhetően. Ezeknek a konstrukcióknak mindig politikai jelentősége is van, az oroszok az olcsó gázzal igyekeznek magukhoz kötni a célország befolyásos politikai és gazdasági vezetőit.

A MET-ről spekulálók szerint az új gáztörvény is ennek a modellnek kedvez majd. A parlament előtt lévő új szabályozás megkülönbözteti a határokon átjövő gázcsöveket aszerint, hogy EU-tagállam vagy nem EU-s ország van-e a túloldalon.

Az EU-s határra az eddigieknél szigorúbban érvényesítené a törvény a versenyeztetési kényszert, és ezzel a 2011 óta tartó MET-MVM együttműködést valószínűleg be kell fejezni az osztrák-magyar határon. A szigorításra az Európai Bizottság kényszeríti Magyarországot.

Az ukrán és a szerb határon is van azonban áteresztő kapacitás, és itt a készülő gáztörvény szerint már miniszteri rendelettel is lehet majd befolyásolni, hogy ki férhet a vezetékhez. Ebből az is következhet, hogy a MET előtt hamarosan zöld út nyílik, hogy Ukrajna felől behozhassa a kedvezményes áron megvett orosz gázt. Így orosz támogatással és magyar állami segítséggel komoly lehetőséghez jutna.

A Telekom felismerhette, hogy összefog vagy kiszáll

Ha ezek a jóslatok beválnak, akkor a MET képes lehet a vállalati szolgáltatás nagyon komoly szereplőjévé válni. Nem világos, hogy a Telekom honnan szedi most a gázt, amit 2010 óta árul, a Portfoliónak azt mondták, hogy több helyről. Ha viszont a MET lesz a legolcsóbb beszállító a következő egy-két évben, akkor logikus összebútorozni velük, mielőtt átveszik a magyar piacot, és a többiek innen is kiszorulnak.

A végén Moszkva jár a legjobban?

Az EU által alőírt gázpiaci liberalizáció, és az új nemzetközi gázvezetékek megépítése miatt úgy tűnt, hogy megrendülhet az orosz gáz monopóliuma Magyarországon. Ha azonban a lakossági és a vállalati piac legfontosabb szereplője is elsősorban orosz gázt forgalmaz majd, akkor az oroszok biztosítani tudják nagyon erős pozícióikat ezután is.

Kérdés, hogy a piac visszahódítása után milyen áron adják majd a gázt, illetve mennyire gyorsan jöhetnek vissza egyéb szereplők, ha már nem az orosz gáz lesz a legolcsóbb. Szintén érdekes lenne tudni, hogy a magyar kormánynak milyen elvárásoknak kell megfelelnie, hogy az oroszok tartsák a jó árat.