Milliárdok folynak el a semmire a magyar fociban

  • Hogy mennyi pénz van a magyar futballban, azt valószínűleg senki nem tudja.
  • Nem kevés, de papíron a magyar klubok több, mint kétharmada veszteséges.
  • Hogy kinek miért éri meg a magyar focira költeni, az nem világos.
  • A befektetők pénzével trükköző Quaestor is nagyvonalú támogatója volt a győri focinak.
  • Orbán Viktor is foglalkozott a Győr helyzetével, de azt mondta, hogy állami és önkormányzati pénzzel nem szabad a profi focit támogatni.
  • Ez egyáltalán nincs így.
  • És közben ömlik a pénz a felcsúti utánpótlásakadémiába.

16 csapat van a magyar elsőosztályú bajnokságban. Ha az Orbán-kormány annyira szigorú lenne ezekkel a klubokkal, mint a nagy élelmiszerláncokkal, akkor nem árulhatnának napi fogyasztási cikkeket, nem kapnának stadiont, nem léphetnének pályára hetente. A 16 NBI-es csapatból ugyanis csak kettő olyan van, amelyik két egymást követő évben (2012 és 2013) nem volt veszteséges: az MTK és az ebben az időszakban még másodosztályú Nyíregyháza.

- 4 milliárd forint

Ennyi volt a mostani NBI-es csapatok összesített adózott eredménye 2013-ban (ez egyelőre az utolsó hozzáférhető adat, most tavasszal adják majd le a 2014-es beszámolókat).

Öt csapat van, amelyik pluszban zárta az évet. Illetve az Újpestnél van egy csavar. A belga tulajdonos létrehozott egy új céget, mert meg akart szabadulni a korábbi cég tartozásainak nagy részétől. A régi cég adózott eredménye - 1,6 milliárd volt. Az új cégé plusz 20 millió. Mindkettőt belevettük.

Van egy olyan bevétel, amire minden elsőosztályú csapat számíthat az MLSZ-től. A 16 csapat testvérien és igazságosan megosztozik azon a 180 millió forinton, amit az OTP Bank fizet a bajnokság névadó szponzoraként évente. Egy nagyságrenddel nagyobb a tévés jogdíjakból származó pénz. Összesen 2,6 milliárdot fizet ki a csapatoknak a labdarúgó szövetség. Nem egyenlő részben, függ a csapatok eredményességétől (egy győzelemért például hárommillió, döntetlenért egymillió jár), a végső helyezéstől, és attól is, hogy mennyi fiatal magyar játékost küldenek a pályára, illetve hányszor kerülnek képernyőre. Mindez nem elég ahhoz, hogy megoldja egy első osztályú csapat finanszírozását, ami középcsapatoknál 4-600 millió forint lehet.

Kiegészíthetné ezt a sok szurkoló és a nemzetközi meccsek utáni UEFA-pénz. Egyikre sem alapozhat magyar csapat. Ennek ellenére olyan költségekbe verik magukat, mintha lenne esély azok visszaszerzésére.

A Fradit sem tartják el a szurkolói

Az persze akár szép eredménynek is mondható, hogy 2012-höz képest már nem csak két, hanem öt olyan csapat is volt (MTK, Nyíregyháza, Szombathely, Fradi, Pápa), amelynek pluszos lett az adózott eredménye. A Fradi az egyik az újak között. De nem a piac tartja el az FTC-t, ehhez a tulajdonosnak, a Ferencvárosi Torna Clubnak kellett mélyen a zsebébe nyúlnia.

Még 2012-ben nemcsak felélte, de 465 milliós mínuszba vitte saját tőkéjét a focit működtető FTC Labdarúgó Zrt. Ezért a tőkét kénytelenek voltak visszapótolni, 720 milliót toltak a cégbe.

Az elnök, Kubatov Gábor közben olyan támogatókat is szerzett, mint a Szerencsejáték Zrt. Az egyik legnagyobb szponzor pedig az a Fővárosi Csatornázási Művek, amelyiknek aligha létszükséglet a szolgáltatási népszerűsítése. De ha ön zöld-fehér szurkolói, akkor az FCSM-mel szerződjön, már csak becsületből is.

Azt nem lehet tudni, hogy mennyi keres egy-egy játékos, az edző vagy a klub vezetői. De van egy összesített adat. Eszerint

a Fradinál 2012-ben 800 millió, egy évvel később már 1,2 milliárd forint volt csak a bérköltség, mindennel együtt 1,5 milliárd a "személyi jellegű ráfordítás"

A klubot nem a szurkolók tartják el, hiába a Fradié a legnagyobb tábor, jegybevételből csak 110 millió forint körül folyt be. (Ez még az az időszak, amikor a készülő új stadion miatt a Puskásban játszott a Fradi. A 2014-ben Gripenekkel átadott stadionban bevezetett vénaszkenner miatt sokan bojkottálják a meccseket.)

Szponzoroktól és reklámokból ugyan bejött 520 millió (2012-ben még csak 340 millió). De ez a jegyekkel együtt összesen a bérköltségek felére sem elég. A sportcélra felajánlható társasági adóból is kapott a Fradi 230 milliót.

Még így is a tulajdonos támogatására van szükség, hogy talpon maradjon a klub. Tavaly 1,1 milliárd forinttal segítette meg a tulajdonos a csapatot.  Nem egy háttérben lévő milliárdos, hanem a Ferencvárosi Torna Klub. Amelyik kap például állami támogatást, vagy előfordul, hogy az állam átvállalja az adósságát.

FTC Labdarúgó Zrt. 2013 2012 2011 2010 2009
Értékesítés nettó árbevétele 1 045 020 748 062 529 990 372 046 295 514
Adózott eredmény 124 513 - 510 508 - 219 011 -1 101 682 -1 086 352
Árbevétel arányos eredmény % 11,91 -68,24 -41,32 - 296,11 - 367,61

 

A Fradi üzemi eredménye 2009 és 2013 között

mínusz 2,9 milliárd volt.

Ennek egy részét a korábbi brit tulajdonosok fizették.

Hogy ebből mit sikerült elérni? Bajnoki címre nem volt elég, tavaly harmadik lett a Fradi. Ez belépőt jelentett az Európa-ligába, de csak a máltai ellenfelét verte a Ferencváros, a horvát Rijekától kikapott mindkét meccsen.

A Videoton a magyar klubok sóvárágásnak a tárgya

A Fradinál is bőkezűbb a Videoton.  A Fehérvár F. C. Kft. "személyi jellegű ráfordítása"

1,9 milliárd forint volt 2013-ban.

Annyira nem engedheti meg magának a klub, hiszen eközben az adózott eredménye

- 811 481 000 volt.

Nem volt ez kivételes év. A Videoton focicsapatát működtető klub adózott eredménye 2009 és 2013 között

- 1 821 747 000 forint volt.

A székesfehérvári volt Orbán Viktor legfrissebb kedvenc csapata 2010 után. Egészen addig, amíg a Puskás Akadémia néven futó Felcsút fel nem jutott az első osztályba.

A klub elnöke, és több áttételen keresztül tulajdonosa: Garancsi István. Orbán Viktor közeli ismerőse 2007 végén szállt be a székesfehérvári, százmilliós adósságot cipelő klubba. 2009-ben megvett egy másik csapatot is, az NBII-es Felcsútot, aminek az elnöke már akkor Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor másik közeli ismerőse volt.

A terv az volt, hogy a Videoton fiókcsapata lesz a Felcsút, itt kapnak lehetőséget az Orbán által alapított Puskás Akadémia tehetségei. De a Felcsút feljutott az első osztályba, így lazítani kellett a kapcsolatokon. Viszont rengeteg szponzor jelenkezett támogatónak oda is, erről kicsit lejjebb.

Fehérvár FC Kft. 2013 2012 2011 2010 2009
Értékesítés nettó árbevétele 2 118 621 2 057 149 1 112 731 641 106 293 578
Adózott eredmény - 811 481 - 887 760 - 569 148 1 292 919 - 846 277
Árbevétel arányos eredmény % -38,30 -43,15 -51,15 201,67 - 288,26

 

A Videoton masszívan veszteséges évei közül kiugrik 2010. Ekkor nyerték meg a bajnokságot, ami önmagában kevés lett volna. Ahogyan az is, hogy a kormányváltás után lelkesen jöttek a támogatók, majdnem duplájára emlekedtek a szponzori bevételek egy év alatt, és szépen fogytak az elit VIP-páholyok bérletei.

Egy egyszeri, 2,2 milliárdos tétel billentette pozitívba az egyetlen nem veszteséges évet. Nem egy bőkezű átutalás volt, hanem egy nagyvonalú adósságelengedés. Az a papírokból nem derül ki, hogy ki tette a kétmilliárdos gesztust. Ha ez nincs, ezt az évet is óriási veszteséggel zárta volna a klub, hiszen az üzemi eredménye ekkor is - 845,9 millió volt.

Mert miközben szépen gyarapodtak a bevételek, annál is többet költ a játékosokra a klub. A tulajdonos, Garancsi István pedig többször is százmilliós friss tőkével segítette meg a csapatot. Van miből. Amiben pénz van, ott szinte biztosan feltűnik Garancsi, legyen az gázüzlet, online pénztárgép, építkezés, stadionépítés, nagy közpénzes megrendelésekkel.

Mire elég a majdnem kétmilliárdos fizetési keret?

Mit ért el Magyarország leggazdagabb klubja ennyi pénzből 2010 óta? Ahhoz képest, hogy mennyi költ a Videoton, a három bajnoki ezüst mellett szerény az egyetlen, 2011-es bajnoki arany. Ami után a Bajnokok Ligája selejtezőjéből nagyon hamar kiestek. A nemzetközi szereplést egy 2012-es Európa-liga csoportkör szépíti, ott két meccset is nyertek. Ez lehetne a magyar csapatok anyagi megerősödésének egyik módja, hiszen az európai szövetség a BL kisöccsének csoportkörébe jutásáért és ott megszerzett két győzelemért 1 870 695 eurót (nagyjából 550 millió forintot) utalt. Ami persze a fizetésekre sem elég, mégis szép plusz.

Arra viszont magyar klub nem alapozhat, hogy akár csak az Európa-liga csoportkörébe eljusson minden évben. Az itthon diadalnak beállított, akár már csak a térségünkben sem kiemelkedőnek számító 2012-es szereplés után egy évvel a Videoton már az első selejtezőkörben kiesett.

A Debrecent a kaszinók tartják majd el

De ott van a Debrecen. Az elmúlt tíz év legsikeresebb magyar csapata. A klub tudta felmutatni a legtöbb sikert nemzetközi szinten, ezzel a tulajdonosok sem jártak rosszul.

A legnagyobb kasza 2009-ben volt, a Debrecen bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe, az európai szövetségtől 2,2 millárd forintot kapott a klub. Ebből 800 millió forint osztalékot kifizettek a tulajdonosnak, így a mérleg szerinti eredmény csak 528,2 millió forint lett. Egy évvel később nem jött össze a BL, csak az Európa-liga, de azért is utalt 1,2 milliárdot az UEFA. Aztán nemzetközi szinten jóval szerényebb évek jöttek.

Itthon 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben is bajnokok lettek, 2010-ben, 2012-ben és 2013-ban is Magyar Kupát nyertek.

 DVSC Futball Szervező Zrt. 2013 2012 2011 2010 2009
Értékesítés nettó árbevétele 529 817 626 902 213 191 224 034 230 849
Adózott eredmény - 383 565 - 300 669 - 227 014 474 097 1 328 574
Árbevétel arányos eredmény % -72,40 -47,96 - 106,48 211,62 575,52

 

A DVSC Futball Szervező Zrt. többségi tulajdonosa most már az apja helyébe lépő ifjabb Szima Gábor, az MSZ Kaszinó Kft.-n keresztül. A kaszinó név nem véletlen, a korábban is játékgépekben utazó Szimáék nyertek ugyanis kaszinótendert Debrecenben és Nyíregyházán is. A szerencsejátékos cégbe pedig bevonták a fociklubot fenntartó céget is. Szimáék mellett kisebbségi tulajdonos a csapatot működtető cégben (és így a kaszinókban is) a debreceni önkormányzat.

A Videotonhoz, de még a Fradihoz képest is meglepően szerény Debrecenben a bérköltség, nem éri el a félmilliárd forintot sem.

A Debrecen egyébként már új stadionban játszik. A tulajdonos azt várta, hogy az átlagos nézőszám eléri majd a 12 ezret a több mint 20 ezres stadionban. Ehhez képest legutóbb az Újpest ellen 5 ezer néző volt a Nagyerdei Stadionban.

Ahol Deutsch öccse lett az elnök-vezérigazgató

De még a Debrecennél is szerényebb az MTK költségvetése.

Az MTK a kettőből az egyik, amelyik nem volt veszteséges az elmúlt két évben. 2011-ben nagyot buktak azzal, amikor kiesett a csapat az első osztályból, de a visszajutás után kézben tartották a kiadásokat. A klub gazdasági ügyeit intéző Domonyai László tavaly azt mondta, hogy náluk az ötödét-tizedét keresik a játékosok, mint a Fradiban vagy a Videotonnál. Az utánpótlására építő MTK jelenleg 2. a bajnokságban. A hétvégén éppen az első helyezett Videotonnal játszottak, szoros meccsen, bírói segítséggel nyert a Székesfehérvár. A meccset Kispesten játszottak, mert az MTK is új stadiont kap.

700 néző látta a helyszínen az NBI első és második helyezettjének meccsét.

Kik a tulajdonosok? Tavaly januárban jelentették be, hogy Várszegi Gábor érdekeltségétől a klubot megvette a Blue & White Befektetői Csoport. Az új tulajdonosban benne van az MTK elnök Deutsch Tamás testvére, Péter.  A cégiratokban ez a tavalyi bejelentés nem látszik, tulajdonosként a Sándor Károly Ifjúsági Sport Alapítvány van feltüntetve. A klub elnöke és vezérigazgatója mindenesetre Deutsch Péter.

MTK Budapest Labdarúgó Zrt. 2013 2012 2011 2010 2009
Értékesítés nettó árbevétele 319 531 303 701 187 425 810 202 352 684
Adózott eredmény 72 979 87 056 -1 036 726 269 737 - 196 216
Árbevétel arányos eredmény % 22,84 28,67 - 553,14 33,29 -55,64

 

Ki szórja a pénzt a Quaestor után?

A most csődbe került Quaestor miatt nagy esély van arra, hogy nem marad első osztályú a Győr. Tarsoly Csaba igen kedvező feltételekkel szerezte meg a klubot, a stadiont és mellé még 17 hektár ingatlant, amire építkezett is. Közben azért költött a csapatra is. A 2013-ban bajnok klub személyi kiadásai majdnem elérték az egymilliárd forintot. A siker évében az adózott eredmény - 521 millió forint volt.

A győri profi focit működtető kft. 2009 és 2013 között - 1,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A Quaestor-botrány miatt kiszállt a másik nagy támogató, az Audi is.

Erre a veszteséges cégre kellene új befeketőt találni. A helyzetről már tárgyalt Borkai Zsolt, Győr polgármestere Orbán Viktorral. A miniszterelnök állítólag kijelentette, hogy a profi focira nem mehet sem önkormányzati, sem állami pénz, legfeljebb az utánpótlásra.

Ez persze messze nincs így máshol. Még a Videoton is kapott az elmúlt években önkormányzati támogatást, 2012-ben például 110 millió forintot.

Van több olyan magyar klub is, amit az önkormányzat támogat vagy tulajdonos is a társaságban.

Ilyen például a Diósgyőr. A milliárdos üzletember, az addig a baloldalra sorolt Leisztinger Tamás a kormányváltás után megvilágosodva beszállt a klubba, áttételeken keresztül ő a többségi tulajdonos. Az önkormányzat cége a kisebbségi tulajdonos. Leisztinger 2011-ben azt nyilatkozta, hogy "ha ügyesen gazdálkodunk, márpedig ez a célunk, előbb-utóbb gazdaságossá, nyereségessé tehető a DVTK. Rengeteg tervünk, ötletünk van".

Eddig ettől nagyon messze vannak, 2012-ben és 2013-ban összesen több mint egymilliárdos mínuszban volt a klubot működtető cég. A diósgyőri, ahogy az összes többi klubot működtető cég, számos egyéb tevékenységeit is felvett a listára, így például

  • Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme
  • Használtcikk bolti kiskereskedelme
  • Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
  • Követelésbehajtás
  • Óra-, ékszer-kiskereskedelem

Nyíregyháza önkormányzata tavaly tavasszal kötött támogatási szerződést a helyi csapatot működtető kft-vel. Öt évre, 750 millió forintról. A Nyíregyháza Spartacus FC egyébként az MTK mellett a másik csapat, amelyik az elmúlt két évben, ha minimálisan is, de nyereséges volt. 

Szombathelyen tulajdonos az önkormányzat a profi focistáknak kenyeret adó cégben. Sőt, van, hogy megszavaz még 20 milliót, hogy játékosokat tudjon venni a klub. A klub gazdálkodása a mérlege szerint egyébként kiegyensúlyozott.

Pápán tavaly 55 millió forintot kapott az önkormányzattól a Lombard-Pápa. Ez is kellett ahhoz, hogy 10 milliós nyereséggel zárjon a klub.

Dunaújváros képviselőtesülete zárt ülésen döntött arról februárban, hogy 150 millió forintos szponzori szerződést köt a futballklubot működtető DPASE Kft-vel. A Dunaújváros ebben a szezonban jutott fel az első osztályba. Nyáron már kért egy 30 milliós kölcsönt az önkormányzattól, amiről aztán jelezte, hogy jobb lenne, ha nem kellene visszafizetni. Közben szépül a stadion is, 190 millióért világítást kapott (kivitelező Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cége) és 25 millióért új kijelző is került oda (kivitelező Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cége). A Dunaújváros jelenleg teljesen utolsó a bajnokságban.

És persze vannak azok a szerencsések, akik nemcsak önkormányzati támogatásra számíthatnak. Itt van a Kisvárda. A csapat tavaly kiesett a harmadosztályba, de közben miniszter lett a helyi Soltész Miklós. Alighanem ennek a szerencsés körülménynek köszönhetően az Mfor gyűjtése alapján így nézett ki a Kisvárda tavalyi éve

önkormányzati támogatás: 2013-ban 16,7 millió --> tavaly 63 millió

társasági adó támogatás: 2013-ban 33,6 millió --> tavaly 171 millió

bevétel: 2013-ban 54 millió --> tavaly 238 millió

stadionátépítésre: 120 millió --> 920 millió

Nem zárhatjuk a sor mással, mint a Puskás Akadémiával (leánykori nevén Felcsút).

2013-ban 337 milliós bevétel mellett 145 milliós mínusszal zárt az első osztályú csapatot működtető cég. Van honnan finanszírozni a veszteséget. A felcsúti profikat fizető cég tulajdonosa a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Ahol dőzsölnek a pénzben.

Az Orbán Viktor által alapított, Mészáros Lőrinc által vezetett FUNA-nak már 2012-ben sem volt oka a panaszra - szedte össze az Mfor. Majdnem kétmilliárd folyt be és költöttek el a társasági adókból származó felajánlásokból, ehhez jött még 850 millió forint adomány. És a MLSZ-től is 145 milió forint utánpótlásra.

És aztán jött a mindezt elfeledtető 2013.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma például 490 milliós támogatást adott a középfokú oktatás finanszírozására. Az MLSZ-ből is több jött utánpótlásnevelésre, de az a plusz 40 millió szinte elhanyagolható.  Legalábbis ahhoz képest, hogy a társasági adók felajánlásából 2 milliárd helyett már 3,5 milliárdot használt fel az Alapítvány. És még ott vannak az adományok is. A 2012-es 850 millió forintot messze meghaladva 2,8 milliárdot költhetett ebből a forrásból a felcsúti utánpótlás akadémia.

Összesítve: beérkezett és felhasznált támogatások a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban

2012: 2,9 milliárd

2013: 7,1 milliárd

A 2014-es évről még nem jött ki a köszhasznúsági jelentés. Érdekes lesz, mert közben elkészült a stadion, viszont a kisvasút még nem lesz benne.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;