A csaló Quaestornál tartott állami pénzek, és azok kivételével kapcsolatos, elég nyomós kérdésekre próbált válaszolni a kormány, több fronton is. Ezekben egy valami volt közös:

a kormány nem vállalja a felelősséget semmiért.

Újdonság: beigazolódott, a Quaestor tényleg bizniszelt az állami MNKH értékpapírjaival

Közben új fejlemények is vannak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanis értetlenkedik az Origónak, hogy miért készpénzben kapták vissza a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) 3,8 milliárd forintját, miért nem állampapírban. Szijjártó minisztériuma úgy próbálja beállítani magát, mint aki áldozatul esett a csalárd a Quaestor engedély nélküli tevékenységének.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a Quaestor nem egy elkülönült számlán kezelte az MNKH pénzét, hanem adta-vette azokat, tőkepiaci műveletekben használta fel a közpénzt. A Quaestor-csalást táplálta közpénz is.

Egyben azt is jelenti ez, hogy azzal, hogy a kormány kikérte ezeket az értékpapírokat, és a Quaestornak egy 3,8 milliárd forintos kifizetési kötelezettsége lett,

amivel valóban hozzájárulhatott a pilótajáték bedöntéséhez,

amivel 30 ezer egyszerű ügyfél veszthette el megtakarítását.

Egyelőre nem kaptunk arról hírt, hogy Szijjártó Péter benyújtotta volna a lemondását azért, mert az általa felügyelt állami cég pénzével az ország történetének legnagyobb csalását szervező cég trükközött.

A következő reakciót is megkaptuk arról, hogy Szijjártó találkozott vagy kommunikált-e Tarsoly Csabával az utóbbi időben:

"Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Quaestor csődjét megelőző időszakban nem találkozott Tarsoly Csabával, és semmilyen levelet nem kapott a Quaestor vezetőjétől."

Figyelem: a "csőd előtt". Ami, mint azóta kiderült, még kétszer sem került benyújtásra.

"Brókerbrigádok, bankárok és uzsorások"

Lázár János miniszterelnökségi miniszter és Giró-Szász András kommunikációs államtitkár pedig hosszasan beszéltek arról sajtótájékoztatójukon, hogy mennyire nem tudtak semmit, és mennyire nincs a kormány egészének semmi felelőssége a mostani brókerügyekben. Lázár különösen sikamlósan beszélt általánosságban "a brókerekről", illetve "a brókerbrigádokról, bankárokról és uzsorásokról", amivel nem túl elegánsan mosta össze a piac becsületes és köztörvényes bűnöző tagjait.

Miért nem tájékoztatta a kormány a közvéleményt arról, hogy megrendült a Quaestor helyzete?

"A kormány rémhírkeltési tevékenységet nem lát el"

– mondta Giró-Szász András.

"Csak nyilvános adatokból dolgoztunk. A Quaestor-kötvényesek is tudták, hogy csődbe ment a Buda-Cash"

– mondta Lázár János.

A Nemzetgazdasági Minisztérium, mint kiderült, készített egy jelentést a pénzügyi szolgáltatók állapotáról, amit február végén vagy március elején prezentáltak egy kormányülésen. Állítólag nyilvános adatok alapján. Ezt a jelentést nem hozták nyilvánosságra. Ez alapján vonta le Orbán Viktor azt a következtetést, mondta Lázár, hogy ki szedni minden állami pénzt a brókercégekből.

Hozzájárult a kormány a Quaestor bedöntéséhez? Hiszen, mint fentebb láttuk, nem egyszerűen az elkülönített értékpapírokat traszferálta át a Quaestor, hanem készpénzben fizetett (ezzel valószínűleg eléggé felerősítve a likviditási válságot a cégnél). A válaszok:

"A miniszterelnök nem a Quaestorból, hanem általában a brókercégekből vetette ki a pénzt"

– mondta Giró-Szász András.

"Ez nem életszerű. És egyébként is, ha nem csaltak volna, nem lett volna baj"

– mondta Lázár János. Sőt, volt annyira cinikus a miniszterelnökségi miniszter, hogy azt mondja: a Quaestor ügye utólag meg is erősítette, hogy a kormány jól döntött, amikor kivette az általa kezelt adófizetői pénzeket onnan. És hogy az állam számára "aránytalanul nagy kockázat volt" a Buda-Cash ügy után brókercégekkel kezeltetni a pénzt.

Mi van a titkosszolgálatokkal? Annyira inkompetensek, hogy nem tudtak semmit erről, vagy a kormány elhallgat valamit?

"Nem kapott a kormány értelmezhető jelzést az alkotmányvédelmi hivataltól, hogy a pénzügyi rendszer ilyen instabil lenne"

– mondta Lázár János. Ennyi. A titkosszolgálat gazdaságvédelmi feladatával kapcsolatos gigantikus mulasztásra vonatkozó annyira kérdésre annyit válaszolt a kormány, hogy "ja, nem szóltak". Olyan csalásokról van szó, amiket hosszú éveken át pörgettek, több tízezer ember megtakarításait kezelték, és az egyik esetben, a Quaestornál az államnak mint üzleti partnerét is vizsgálnia kellett volna a céget. Lázár János számára érezhetően idegen gondolat, hogy ebből magára vagy a kormányra nézve bármiféle felelősséget állapítson meg.

Meddig érnek az ügy szálai?

"A brókerek, bankárok és uzsorások mindent megtesznek, hogy közel kerüljenek a politikusokhoz. De ez nem jelenti azt, hogy a politikusoknak – akár ellenzékiekről, akár kormánypártiakról van szó – bármi köze lenne a lopáshoz."

– mondta Lázár János. Szóval szegény Szijjártó Péter csak áldozat volt, hogy minisztériuma több fronton is üzletelt a csaló Tarsoly birodalmával.

Többször elmondta Lázár, hogy azért választották a Quaestort, mert ott volt a legolcsóbb a számlavezetési díj. A jutalékokról nem beszélt, és azt sem mondta el, hogy honnan máshonnan kértek ajánlatot. Azt is próbálta elkenni a miniszter, hogy miért nem az államkincstárnál tartották a pénzt az állami cégek: állítása szerint azért, mert "az is pénzbe kerül". Mintha nem lenne semmi különbség aközött, hogy egy állami cég az államnak, vagy egy magáncégnek fizet.

Lázár és Giró-Szász gyakran utalgattak arra, hogy "nem tudni, hol a pénz", mármint a 100+150 milliárd, amit a két nagy brókerbotrányban elsíboltak. Pedig mind a Buda-Cash, mind a Quaestor ügyében elég jól körülhatárolható, hogy milyen hibákat finanszírozhattak a csalásokkal: a Buda-Cash esetében a saját számlás kereskedésen elszenvedett mínuszokat, a Quaestornál pedig a cég – papíron jól látható – veszteséges működését finanszírozták belőle. A kormány tehát csalárd módon azt sejteti, hogy csak gigantikus magánvagyonokat gyarapítottak a csalásból, aminek visszaszerzésével a károsultaknak érdemben segíteni lehetne (egyben kikerülve azt a kérdést, miért hagyják a hatóságok, hogy a Quaestorból épp aktívan tüntetik el a pénzt és semmizik ki a kötvényeseket). Pedig ezek a cégek a pénz óriási többségét valószínűleg egyszerűen elvesztették.