2013-ban már találtak hibákat a Quaestornál, de nem kaptak büntetést

A felügyelet olyan alapos, hogy a legapróbb hibákat is kiszúrja, hát akkor egy 150 milliárdos pilótajáték biztos szemet szúrt valakinek, nem igaz?

Hát nem éppen, a Quaestor-botrány egyik kulcskérdése éppen az, hogy a felügyelet miért nem talált semmi problémát a Quaestor kötvénykibocsátásaival és -forgalmazásával. 150 milliárd forintnyi kamukötvény és arra jutó kamatfizetés azért valahol csak feltűnhetett volna a pénzügyi rendszer őreinél.

Ebből a szempontból elég érdekes az a PSZÁF-határozat, ami a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt. utolsó átfogó ellenőrzése végén készült. Az MNB holnapjáról ugyan valamiért sokszor nem igazán lehet megnyitni, de a – kérdésben törvényjavaslatot is benyújtó – PM közbenjárásával végül mégis sikerült eljutnia hozzánk annak a vizsgálatot lezáró PSZÁF-határozatnak, aminek fel kellett volna tárnia a Quaestorral kapcsolatos súlyos bajokat, figyelmeztetnie kellett volna a fogyasztókat a leselkedő veszélyekre, és így tovább.

A PSZÁF azt a Quaestor-céget vizsgálta, amire a pénzügyi felügyelet joghatósága kiterjed, tehát a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt.-t, ami a Tarsoly-birodalom brókercégeként funkcionált (ide idén március 10-e óta felügyeleti biztost is kirendeltek). Itt vezették például a külügyes cégek számláit, és itt volt a Quaestor saját vállalati kötvényeinek a másodpiaca is. A bűncselekmények ugyan alapvetően nem innen eredtek, hiszen a kamukötvényeket a Quaestor Financial Hrurira bocsátotta ki, de azért a felügyelet találhatott volna rendellenességeket. A vizsgálat idején például már üzletelhettek az MNKH kötvényeivel (állítólagosan a külügy tudta nélkül),

és azért valakinek az is feltűnhetett volna, hogy háromszor annyi kötvény forog, mint amennyi legálisan létezhet.

A dokumentumon Gázmár Zoárd akkori PSZÁF-alelnök aláírása díszeleg, ő azóta a Takarékbank ügyvezető igazgatói posztjára ült át. A felügyelet vezetője akkor már három éve Szász Károly volt egyébként. A határozat érdekessége, hogy a legtöbb brókercéges ellenőrzéssel ellentétben

még csak bírságot sem szabtak ki.

De azért megállapítottak pár rendellenességet, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a határozatban milyen problémák orvoslására szólították fel a céget. A felügyelet szerint a Quaestor Értékpapír

  • nem tájékoztatta az ügyfeleit maradéktalanul,
  • nem teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét az előírásoknak megfelelően,
  • a nyilvántartási rendszere nem tudta késedelem nélkül kimutatni az ügyfelek és a Quaestor saját értékpapír-állományát,
  • nem különültek el teljesen az ügyfelek és a Quaestor saját pénzeszközei,
  • a tőkekövetelmények sem teljesültek maradéktalanul.

A büntetés? Az nem volt, de felszólították a céget, hogy két hónapon belül orvosolják a hibákat. Ami talán meg is történt, mert a cég engedélyét nem vonták be, és később sem osztottak ki büntetést.

Az MNB egyébként a legutóbbi, 2014-es kötvénykibocsátás előtt is folytatott vizsgálatot a Quaestornál, éppen mielőtt engedélyezte volna a 70 milliárd forintos kötvényprogramot a tízmilliós alaptőkéjű Hrurira kft-nek. Erről néhány napja így tájékoztatott minket az MNB felügyeleti szóvivője:

"A QUAESTOR Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. pár kirendeltségénél 2014. végén fogyasztóvédelmi próbavásárlásra került sor az MNB részéről. Ez ugyanakkor kizárólag a brókercég fogyasztói tájékoztatására vonatkozott, az értékpapírok forgalmazásával, illetve a kibocsátási tájékoztatóhoz kötődően, azaz nem az informatikai rendszereket, az ügyfél-adatbázisok megfelelőségét érintette, nem a brókercég központjában végzett prudenciális átfogó vizsgálat volt. Emiatt az MNB értelemszerűen akkor nem tárhatott fel az adatbázisok meghamisítására vonatkozó információkat."

Az átfogó prudenciális vizsgálatot a fenti, nulla büntetéssel és néhány figyelmeztetéssel végződő határozat zárta le. Szóval ha valakinek fel is kellett volna tárnia a Quaestor gigantikus kamu kötvénykibocsátását, az biztosan nem a felügyelet volt. Csak most három hete, amikor is egyetlen nap alatt mégis a nyomára akadtak a 150 milliárd forintos, illegálisan kibocsátott álkötvénynek. Az MNB egyelőre adós a magyarázattal, hogy hogyan történhetett ez.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;