Ekkora terelés autópályán még nem volt

  • Egy EU-s kartellgyanúra hivatkozva a kormány leállította az M4-es építését.
  • Az EU azonban erre az építkezésre sosem adott pénzt, így kevéssé valószínű, hogy kartellügyben hivatalos vizsgálatot indított volna.
  • Ezért büntetést sem róhat ki az EU ebben az ügyben Magyarországra.
  • Talán inkább azért állították le az útépítést, mert máshol kell a pénz.

Kedden jelentette be a kormány, hogy leállítják az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését.

Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes államtitkár a döntést azzal indokolta, hogy az EU szerint kartelleztek az építkezésen dolgozó cégek, és ezt a Miniszterelnökség ki fogja vizsgálni. Megerősítette újra, ha a kartellezés miatt büntetés érné Magyarországot az EU részéről, akkor azt be fogják hajtani a kartellező cégeken.

Csakhogy az EU soha nem adott pénzt az Abony és Fegyvernek közti szakasz megépítésére. Ezért kartellügyben hivatalosan nem is vizsgálódhattak. Ebből következik az is, hogy Brüsszel büntetni sem tudja ebben az ügyben Magyarországot. Úgy tűnik, hogy az EU-ra mutogatás inkább csak kifogás. De ha nem az EU a beruházás leállításának oka, akkor mi?

Eleve kockázatot vállaltak

Már 2013-ban kormányhatározat született arról, hogy ezt a szakaszt meg kell építeni, egy Tiszán átívelő híddal együtt. A kormány úgy tervezett, hogy a költségek 85 százalékát majd az EU fizeti, ám a beruházás megkezdéséről már azelőtt határoztak, hogy Brüsszel rábólintott volna.

Ez nem teljesen szokatlan, előfordul, hogy kiírnak úgy pályázatokat, hogy a bizottsági jóváhagyás még nem érkezett meg. Az is jellemző, hogy Brüsszel utólag fizet, és a beruházások költségvetési pénzekből indulnak. Itt is a magyar állam pénzét költötték erre az útra eddig.

Nagy kockázatot vállalt a kormány, mert itt igen nagy építkezésről van szó, 163 milliárd forint elköltéséről. A kormány úgy számolt, hogy az EU-s pénz több mint fele a 2007-13-as EU-s pénzügyi ciklus terhére jöhetne, a többi pedig a 2014-20-asból. Ebből azonban semmi sem lett.

Egy tavaly december elején készült, nem nyilvános bizottsági feljegyzés szerint Brüsszel visszautasította, hogy ebbe az építkezésbe pénzt tegyen. A bizottság belső használatra készült dokumentuma így fogalmaz:

"A bizottság átvizsgálta az M4 Abony – Fegyvernek projektet, és a bizottság kérelmére visszavonták a jelenleg futó közlekedési operatív programból történő finanszírozását. A visszavonás legfőbb oka az volt, hogy gyengének találták a beruházás stratégiai megalapozottságát, hiszen egy nagyon hosszú út nagyon kis részéről van szó, megkérdőjelezhető így az építkezés racionalitása. Továbbá a bizottság már jóváhagyott párhuzamos projekteket, ami megkérdőjelezi a beruházás megtérülését, és túlzóvá teszi a várható forgalomról szóló előrejelzést, ráadásul egy igen költséges beruházásról van szó. Ezért várhatóan a 2014-20-as közlekedési operatív programban való megvalósítását sem hagyja jóvá a bizottság."

A bizottság se a múltban, sem a jövőben nem akart pénzt adni erre az építkezésre. Ezt már novemberben tudhatta magyar kormány. Ennek ellenére még próbálkoztak, és egy decemberi kormányhatározatban is elkötelezték magukat az útépítés mellett. A szerződéseket is megkötötték az útépítő cégekkel, akik tavaly novemberben fel is vonultak már gépeikkel, és elkezdték a földmunkákat. A Tiszában a tervezett hídhoz már állnak a cölöpök.

A kormány idén már feladta, hogy Brüsszellel fizettesse ki ezt az útszakaszt. Jakub Adamowitz bizottsági szóvivő azt mondta az MTI-nek múlt csütörtökön, hogy "a magyar kormány várhatóan nem nyújtja be újra a projektet".

Jávor Benedek kottájából játszik a kormány?

Jakub Adamowitz bizottsági szóvivő az MTI-nek azt is mondta, hogy „a (projektet) Magyarország visszavonta, miután a bizottság aggodalmainak adott hangot a magas költségek miatt”.

Vagyis az világos, hogy drágának látta az építkezést a bizottság, ám az általunk megszerzett bizottsági elemzés nem kartellezésről szól, hanem arról, hogy szerintük a várható forgalomhoz képest feleslegesen drága. Egy név nélkül nyilatkozó, de az ügyet jól ismerő szakértő azt mondta, hogy „a bizottság sosem akart oda autópályát”.

A konkrét ügyben egyes szakértők szerint azért sem életszerű, hogy kartellgyanúval lépett volna fel a bizottság, mert nem adtak rá pénzt, és így fura lenne, ha arra pazarolták volna az auditoraikat, hogy alaposan átnézzék a szerződéseket.

A kartellvádat Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője dobta be, mert túl drágának találta ezt a beruházást. Ezért az OLAF-hoz, az EU csalás elleni hivatalához fordult. Úgy tudjuk azonban, hogy az OLAF érdemben nem foglalkozott ezzel a beadvánnyal, mert nincs benne EU-s pénz, így ez nem rájuk tartozik.

Csepreghy Nándor a Miniszterelnöskég nevében nagyon határozottan visszautasította, hogy a kormány Jávor Benedek nyomában járna. Azt mondta, hogy a bizottság szakértői másfél hete informálisan tájékoztatták a magyar kormányt, hogy felmerült a kartellgyanú, és ez is oka annak, hogy a bizottság nem hajlandó befogadni a projektet. Csepreghy szerint lett volna mód, hogy a kormány meggyőzze a bizottságot arról, hogy fontos ez az út, van értelme megépíteni, csak a kartellvád tett be teljesen a további egyezkedésnek. Ugyan már 2013 óta nem fogadta be a bizottság a tervet, de a kormány szerint ez a másfél héttel ezelőtti, informális bizottsági tájékoztatás döntötte el egyértelműen, hogy nem ad rá pénzt Brüsszel. A bizottság informális figyelmeztetését nem volt módunk még ellenőrizni, de az biztos, hogy az OLAF nem indított vizsgálatot kartellügyben, és a bizottság másfél éven keresztül költséghatékonysági érvekkel söpörte le a beruházást.

Ezért közvetlenül nem büntethetnek

Már többször is bejelentették a Miniszterelnökségen, ha az M4-es kartellügye miatt büntet az EU, akkor ezt kifizettetik az érintett cégekkel. „Ha a gyanú beigazolódik, és Magyarországot pénzügyi szankciókkal sújtják emiatt, azt azoknak a vállalkozásoknak kell viselniük, amelyek ebben részt vettek" - mondta Csepreghy Nándor hétfőn.

Még ha lenne is kartellvád a bizottság részéről, akkor sem látszik, hogy mi alapján sújthatnák szankcióval Magyarországot ebben az ügyben. Az EU-s pályázatok utáni szankció az úgynevezett korrekció szokott lenni, amikor a megítélt, de problémás támogatások árának egy bizonyos százalékát visszavonják. (Ilyenkor a visszavont összeget más, témába vágó projekteknél még el lehet költeni.)

Mivel az EU erre az építkezésre egyáltalán nem adott pénzt, ezért nem is tud korrekciót előírni utána.

Csepreghy Nándor azt mondta, hogy szankció alatt azt értik, hogy elzárkózott a bizottság az építkezés támogatásától, és ez legutóbbi értelmezésük szerint a kartellvád miatt van. Ezért az útépítésre eddig költött pénzt szereznék vissza az érintett cégektől, ha bebizonyosodik a kartellvád. A kormány szerint ugyanis ha bebizonyosodik, akkor az is bizonyított lesz, hogy ezért nem ment át a bizottságon a projekt.

Pont annyi

Ha a kormánynak gyanús, hogy itt kartellezés történt, akkor a szokásos rend szerint a Gazdasági Versenyhivatallal kellene kivizsgáltatnia ezt. Az a szervezet jogosult volna szankciók kivetésére is. Valamiért mégis Brüsszelre mutogatva és saját hatáskörben vizsgálódik a Miniszterelnökség.

Az sem világos, hogy miért most állították le az építkezést. Azt már tavaly is tudták, hogy a bizottság erre nem ad pénzt. Az ügyet ismerőktől eddig három teóriát hallottunk.

  • Lehet, hogy eddig abban bíztak, valahogy mégis kifizettetik Brüsszellel, és mostanra látták be, hogy nincs esély.
  • Lehet, hogy arról van szó, hogy az építkezés folytatására szánt pénzre hirtelen máshol lett szükség. A beruházás 160 milliárd körüli költsége hasonlít például a Quaestor fiktív kötvényeinek értékéhez. A Quaestor 150 milliárd forint értékű fiktív kötvényt bocsátott ki. Ha a kormány mindenkit kártalanítani akar, akkor az M4-es leállításával megspórolt pénz például pont jól jöhet.
  • Az is lehet, hogy azt akarják, hogy más cégek fejezzék be a munkát. Az öt nyertes cég között vana  Közgép is. Lehet, hogy a kormány most már nem Simicska Lajos cégével akarja megcsináltatni a Tisza-hidat, hanem egy olyannal, amelyik vezetőjével nem veszett össze Orbán Viktor.

Akármi is a valódi ok, az biztos, hogy a kormány azt akarja, hogy úgy nézzen ki, mintha az EU, vagy az építkező cégek lennének a hibásak.