Azt hiszed, hogy értéktelen a diplomád? Nagyon tévedsz

Az utóbbi pár évben egyszerűen nem élhette az ember úgy az életét, hogy valamilyen formában ne jöjjön vele szembe az a vicc, aminek a csattanója, hogy az összes bölcsész vagy munkanélküli vagy a McDonald'sban dolgozik. De nem csak hülye viccek szárnyain utazik magyar agyról magyar agyra a meggyőződés, hogy a diplomák egyre értéktelenebbek, és hogy a diplomások többsége munkanélküli, hanem politikusok és más közszereplők is ilyeneket mondanak. Ráadásul külföldön is egyre több országban terjed el ez a vélekedés, az Egyesült Államoktól a Dél-Afrikai Köztársaságig egyre többen gondolják, hogy a felsőoktatás értéktelen képesítéseket nyújt, és csak pazarolja az állami pénzt.

Pedig eddig semmilyen kutatás nem igazolta tényekkel, hogy valóban létezne ilyen trend, sőt a tények inkább ennek ellenkezőjét tanúsítják.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) most Magyarországra vonatkozóan is elvégzett egy ezzel kapcsolatos felmérést, és minden begyűjtött adatuk azt bizonyította, hogy

a diplomások helyzete a legjobb a magyar munkaerőpiacon, foglalkoztatási rátájuk a többi csoporthoz viszonyítva kiemelkedően magas, jövedelmi viszonyaik pedig kiemelkedően jók.

A diplomások foglalkoztatási rátája az elmúlt 10 évben végig magas volt, stabilan 20 százalékponttal volt az átlag felett.

A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a 15-74 éves népességhez viszonyított aránya. Az „Egyéb érettségi” csoportba tartoznak azok, akik nem gimnáziumi képzés keretében szerezték érettségi vizsgájukat, hanem pl. szakképzést követően esti tagozaton. (Forrás: a GVI tanulmánya)

A fenti ábrán látszik, hogy foglalkoztatás tekintetében a legrosszabb helyzetben a 8 általánosnál alacsonyabb képesítéssel rendelkezők állnak, messze a diplomások sora a legjobb, őket pedig több mint 10 százalékponttal lemaradva követik a szakmunkások.

Hasonló összefüggések figyelhetőek meg az egyes csoportok között a munkanélküliségi ráták tekintetében is.

A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya. (Forrás: a GVI tanulmánya)

A válságot tehát minden csoport – így a diplomások is – megérezte, de a diplomások körében növekedett legkevésbé a munkanélküliség 2008 és 2012 között. Ezen az ábrán már az is látszik, hogy bár foglalkoztatottság tekintetében a szakmunkások követték a diplomásokat, munkanélküliségi rátában már rosszabbul állnak az érettségizetteknél is.

A GVI felmérése azt is kimutatta, hogy a diplomások többsége vezető beosztásban (meg magától értetődően felsőfokú végzettséget igénylő beosztásban) dolgozik, a fizikai munkások között a részarányuk elenyésző. Az ügyviteli munkakörökben az utóbbi néhány évben egyre nő ugyan a diplomások száma, de a GVI szerint ez azért van, mert ezekben a munkakörökben épp változóban vannak az elvárt kompetenciák, és az új igényeknek leginkább a számítógéppel jól bánó, több nyelven beszélő diplomások felelnek meg leginkább.

(Forrás: a GVI tanulmánya)

A bölcsész sem rosszabb a mérnöknél

A GVI kutatása azonban nemcsak általában a diploma elértéktelenedéséről szóló tévhiteket cáfolja, hanem azt is, hogy a bölcsész vagy művészeti területen végzett diplomások lényegesen rosszabb helyzetben lennének a munkaerőpiacon a kormány által annyira keresett mérnököknél.

(Forrás: a GVI tanulmánya)

Az ábrán látszik, hogy a művészeti területen diplomát szerző álláskeresők átlagosan alig pár nappal tovább keresnek állást, mint a műszaki diplomás mérnökök. Bár ezen az ábrán látszik az is, hogy a társadalomtudományi és sporttudományi diplomával rendelkezők azért az átlagos diplomásnál valamivel rosszabb helyzetben vannak.

A GVI azonban idéz egy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készült másik felmérését is, amelyből az derült ki, hogy a mérnök végzettségűek foglalkoztatottsági rátája (83%) alig haladja meg a bölcsészekét (79%), a munkanélküliségi rátájuk között pedig nincs érdemi eltérés. Ezen kívül mind a bölcsészek, mind a mérnökök között ugyanakkora a diplomás foglalkozásban vagy vezetőként dolgozók aránya (71-71%), és azonos arányban (15-15%) dolgoznak felsőfokú képzettséget nem feltétlenül igénylő technikusi vagy asszisztensi munkakörben. Az egyetlen különbség, hogy a bölcsészek között valamivel többen dolgoznak irodai munkakörben, míg a mérnökök között pedig kicsit nagyobb a szak- és segédmunkások aránya.

Összességében tehát egy mérnök és egy bölcsész munkaerőpiaci esélyei között nincsen jelentős különbség.

És mi mégis láncot hordunk

Ehhez képest Klinghammer István, korábbi felsőoktatási államtitkár néhány hónapja még olyanokat mondott, hogy

„A természettudományos és műszaki képzés kapcsán mindig arra kell gondolni, hogy minden ország boldogulását a termelés, az értékteremtés adja. Azokat a szakokat támogatni és preferálni kell, amelyek valamilyen módon értéktermelők. A mai világban a természettudományok és a műszaki tudományok értéktermelők. A humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak.”

A fentiek alapján viszont jól látszik, hogy ez badarság.

Klinghammer szavai egész egyszerűen ugyanabból a tévhitből indulnak ki, mint amelyikből a McDonald's-ban dolgozó bölcsészekről szóló viccek. A GVI felmérésének függeléke arra is igyekszik választ adni, hogy ezek a tévhitek, hogyan keletkezhettek. A félinformációk terjedésének sok, egymástól különálló oka lehet, de ebben az esetben valószínűleg azért terjedhet a hülyeség, mert a magyar társadalom jelentős része úgy gondolja, hogy minden egyetemi szakhoz tartozik egy (egyetlen egy) szakma, és ha az adott diplomával rendelkező ember nem abban a szakmában helyezkedik el, akkor ő pályaelhagyó, a pályaelhagyás pedig rossz.

Ez a gondolatmenet több ponton is sántít, hiszen ma már rengeteg olyan új állás létezik, amelyre nem készít fel külön egyetemi szak, az adott szakmában dolgozók mégis számos módon hasznát veszik a felsőoktatásban tanultaknak.

Arra pedig, hogy miért gondolják sokan, hogy sok a diplomás munkanélküli, valószínűleg az a magyarázat, hogy egy diplomás munkanélküli a megszokottól elütő volta miatt inkább feltűnik, mint egy állásban lévő diplomás. Márpedig utóbbiból sokkal-sokkal több van, mint az előbbiből.

Magyarország az átlag alatt

Magyarország a felsőoktatás és a munkaerőpiac jellemzői tekintetében a GVI szerint az OECD-átlag alatt teljesít. A diplomások aránya itthon 22 százalék körül van, ez ugyan a visegrádi országok között nem kifejezetten rossz (a V4-ből csak Lengyelország előzi meg e tekintetben Magyarországot), a 33 százalékos OECD átlagtól azonban messze elmarad.

(Forrás: a GVI tanulmánya)

Ez pedig nemcsak presztízskérdés, hanem komoly gazdasági mutató is, hiszen a diplomások aránya és az ország gazdasági teljesítőképessége között is kapcsolat van. Számos kutatás mutatta ki, hogy az egy főre jutó GDP általában azokban az országokban a legnagyobb, ahol az átlagnál magasabb a diplomások aránya is.

Ezen kívül Thomas Piketty francia sztárközgazdász is kimutatta hatalmas sikerű 2013-as könyvében, hogy a jól működő oktatási rendszer a legfontosabb fegyver a vagyoni egyenlőtlenségek elleni harcban. Sőt, azt, hogy a XX. században (de legalább a 80-as évekig) nagymértékben csökkentek a vagyoni egyenlőtlenségek, kiemelkedő mértékben köszönhetjük az oktatás tömegessé válásának.

Összegezve: AKI CSAK TUD, DIPLOMÁZZON LE!

Attól sem kell félni, hogy a diplomájával valaki túlképzetté válik a munkaerőpiacon, a GVI felmérése szerint nem jellemző, hogy emiatt hátrányosan megkülönböztessen valakit a munkaadója, sőt inkább prémiumra számíthat a túlképzett munkavállaló.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;