Gyurcsány Ferenc kottájából bünteti a magyar kormányt Brüsszel?

Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes államtitkár vasárnap a Parlament előtt bejelentette, hogy az Európai Bizottság lényegében Gyurcsány Ferencre bízta a magyarországi EU-s pénz elosztásának ellenőrzését.

„Ahelyett, hogy azt például egy nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégre bízta volna. A politikai függetlenséget hirdető bizottság hogyan adhat hálapénzt Gyurcsány Ferencnek? Aki nem tudja, az tanítja, aki nem tanítja, az pedig alkalmas tanfelügyelőnek?”

A helyzetet élezte, hogy a múlt héten két fontos bizottsági jelentés is kiszivárgott: az egyik egy őszi vizsgálat eredménye, amin az ellenőrzött magyarországi pályázatok közel 30 százaléka elbukott, és ezért 13 millió euró büntetést is kiosztottak. A másik hasonló esetek gyűjteménye más területről, ami miatt felfüggesztették bizonyos programok finanszírozását.

Az EU-s büntetések és a gyurcsányi ellenőrzés közötti összefüggés mindenképpen ott lóg a levegőben, még ha a két jelenséget egészen konkrétan eddig nem mosták össze. Minden későbbi büntetésről szóló vitában azonban visszatérhet még az érv: Gyurcsányék mozgatják a brüsszeli szálakat.

Véleményt kell írni, általában inkább

Visszanézve a tendert, amin az Altus vezette konzorcium nyert, a feladat nem ennyire erős, és nem is könyvvizsgálónak való. A feladat összefoglalója így kezdődik:

"Fontos része a szabályozás fejlesztésének, hogy erősödjék a párbeszéd a kohéziós politikáról."

Azt kell a nyertesnek megnéznie, hogy a fejlesztési pénzek milyen hatással vannak olyan területekre, amelyek különösen fontosak az EU-nak. Mint például kutatás és fejlesztés, versenyképesség, gazdasági növekedés, globalizáció, megújuló energia, klímaváltozás, demográfia, szállítás, oktatás, munkaerőpiac, stb-stb-stb. Olyan tanulmányokat kell írni, amelyek alapján a bizottság azt tudja majd vizsgálni, hogy általában milyen hatással van az unió helyzetére a pénzosztás, és a későbbiekben mire költsön az EU.

Az egész tendert négy részre osztották, ebből a harmadikat nyerte meg az Altus vezette konzorcium, ami nagyjából az „összeurópai célok és a pénzköltés kapcsolata” témában írandó tanulmányokra vonatkozik. Ezért négy év alatt 5 millió eurót (1,5 milliárd forintot) kapnak. Ezekkel állt össze Gyurcsány cége ehhez a munkához:

  • GIZ – Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit (Németország)
  • FORMEZ PA, Centro servizi, assistenza (Olaszország)
  • ICE - International Consulting Expertise EEIG (Belgium)
  • WYG Bulgaria EOOD (Bulgária)
  • Jagiellonian University Kraków (Lengyelország)
  • SKL International AB  (Svédország)
  • GKI Economics Research Institute (Magyarország)
  • Horvath and Partner GmbH (Németország)
  • PSDB Sp. z o.o. (Lengyelország)
  • CEU Consulting (Ausztria)

A kiírás kifejezetten a 2014-2020-as ciklus hatásának elemzésére vonatkozik. A múlt héten nyilvánosságra került brüsszeli kritikák a 2007-2013-as ciklus pályázatainak kiírására és elbírálására vonatkoztak.

A csalások szűrését a svédekre bízták, nem Gyurcsányékra

A bizottság egyik szóvivője hétfő délben Brüsszelben azt mondta a Bruxinfo kérdésére, hogy „a magyarországi menedzsmentet nem ellenőrzik ebben a vizsgálatban”. Gyurcsányék munkája ennél elvontabb: arról kell értkezeniük, hogy az unió egészére vonatkozó fejlesztési célok mennyiben teljesülnek. Ha egészen nyersre fordítanánk, akkor arra keresnek választ, hogy „mi értelme van az egész támogatási rendszernek”.

Ha az Altus vezette konzorcium arra jutna, hogy az egésznek nincs semmi értelme, vagy hogy van értelme, csak a vérnősző magyar kormány ront el mindent, még akkor se lenne ebből büntetés Magyarországnak. A jelentés egy lesz több szakértői vélemény közül, amiből a bizottság saját emberei további következtetéseket vonnak majd le.

Van a megrendelt tanulmányok között olyan is, amitől inkább tarthat a magyar közigazgatás: a pénzköltés adminisztrációjának helyzetéről, a csalások kiszűrésének hatékonyságáról is rendeltek tanulmányokat Brüsszelben, de ezt a munkát nem az Altus kapta. Hanem a svéd SWECO nevű cég vezette konzorcium, de abban a csapatban nincs magyar cég.

Elvenné ezt a munkát az Altustól a kormány

Persze az ördög a részletekben van, elvben lehet egy általános tanulmányban is igazságtalanul lehúzni a magyar kormány teljesítményét, kérdés, hogy megéri-e a krakkói egyetemtől német gazdaságkutatókon át a konzorcium többi tagját belekevernie az Altusnak egy magyar politikai belháborúba. Ráadásul úgy, hogy egy lehúzó tanulmánynak se lehet gyors és egyértelmű hatása, hiszen ez nem számít hivatalos brüsszeli vizsgálatnak.

A magyar kormány ezzel együtt nagyon nem bízik az Altusban, ezért egyelőre nem áll szóba vele. Az Altus vezette konzorcium a múlt héten megkereste az EU-s pénzeket kezelő minisztériumokat, hogy jelöljék ki, hogy ki lesz a kontaktember, aki majd küld nekik adatokat, amelyek a tanulmányíráshoz kellhetnek. A magyar kormány egyelőre nem jelölt ki ilyen embereket.

Lázár János pedig májusban esedékes bizottsági tárgyalásán fel fogja hozni a témát, jelezve, hogy elfogadhatatlannak tartja a magyar kormány, hogy Gyurcsány cége vizsgálódjon a magyar minisztériumokban.