Ha az EMMI-n múlna, Szijjártónak sem lenne diplomája

Tiltakoznak

Hétfőn az ELTE Társadalomtudományi Karán az órákon információs sztrájkot tartanak, az EMMI tervezete miatt, amivel megszüntetnék a nemzetközi tanulmányok és a társadalmi tanulmányok alapszakokat, ami a bevételkiesés miatt a kar többi képzését is veszélyeztetné. Most a hallgatók járják az órákat, és azokon az EMMI javaslatáról kezdeményeznek beszélgetést. Este pedig az oktatók és a hallgatók Mi akarjuk eldönteni, mit tanulunk! címmel hallgatói fórumot szerveznek, ahol felszólal majd a kar dékánja, Tausz Katalin is.

Ezzel párhuzamosan a  Műegyetemen is tilatkozást szerveznek az EMMI döntése ellen, ők  az ipari termék- és formatervező képzés eltörlése maitt fórumoznak.

Az EMMI odalép

Megszereztük azt a rendelettervezetet, ami alapján a kormány megszüntetné a nemzetközi tanulmányok alapszakokat. A javaslat szerint erősíteni kell a képzési kimenetek és a gazdasági igények közötti összhangot, mégpedig úgy, hogy a felsőoktatási intézmények kínálatát társadalmi, gazdasági fejlesztésekhez igazítsák. Azt a dokumentum sem tagadja, hogy a kormány felsőoktatási stratégiájában a képzési szerkezet racionalizálása nem  jelent mást, mint a szakok számának csökkentését.

Tehát a kormány, miután két éve azzal a jelszóval vonta meg az általa nem túl hasznosnak gondolt képzésektől az állami támogatást, hogy az egyetemek működjenek piaci alapon, most elvenné az akkreditációt azoktól, akik önköltséges képzési formában is működtetik a képzésüket.

Így járhat a nemzetközi tanulmányok alapképzés is, ahol a nagy érdeklődésnek köszönhetően az egyetemek az elmúlt két évben annak ellenére is fel tudták tölteni a létszámkeretet, hogy  már nem voltak államilag támogatott helyeik, csak fizetősek.

Miközben az EMMI szükségtelennek nyilvánítja az itt megszerezhető tudást, addig azért páran a kormányban is elég jót futottak ezzel a végzettséggel.

Legalábbis nem lennénk sem Szijjártó Péter, sem Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár helyében, mikor Balog Zoltán a képzés törlése mellett érvel a kormányülésen.

Bedőlhet az egész társadalomtudományi kar

Az egyetemek a nemzetközi tanulmányok alapszakok működtetésére állami támogatást már az elmúlt két évben sem kaptak, ettől azonban még nem csődölt be a szak, továbbra is tudtak működni, mert még a félévenkénti 230 ezer forintos önköltség mellett is volt elég jelentkező. Az ELTE egyik oktatója szerint arra is volt példa, hogy a hallgatók nem kérték az ösztöndíjas helyeket, inkább fizettek, csak ne kelljen aláírniuk a hallgatói szerződést.

Mivel a nemzetközi tanulmányok a legnépszerűbb és legnagyobb létszámú alapszak, így ELTE Társadalomtudományi Karán idén már a saját bevételetek 60 százalékát tette ki az innen befolyó pénz. Ráadásul a felsőoktatási szakjegyzékről kihúzott szakok között szerepel a kar másik alapképzése, a társadalmi tanulmányok is.

Ha a kormány a jelenlegi formájában fogadja el az EMMI tervezetét, akkor az ELTE TÁTK évi 175 milliót bukna el, így a szakjegyzékben megmaradó olyan képzéseik finanszírozása sem lenne megoldott, mint az alkalmazott közgazdaságtan, a szociális munka vagy a szociológia.

A nemzetközi tanulmányok alapszak kiesésének az egyébként is szűkös anyagi lehetőségekkel küzdő Corvinuson is súlyos hatása lenne a társadalomtudományi képzésekre. A Corvinus egyik oktatója szerint nem hangzottak el érvek a szak megszüntetésének miértjével kapcsolatban, a kormányzás minősége tekintetében pedig aggasztó, hogy egy ilyen döntés lehetősége ebben az értelemben vett áttekinthetőség nélkül merül fel.

Az EMMI egy pályakövetési kutatást is csatolt a tervezethez, amiből kiderül, hogy a nemzetközi tanulmányok alapszakokon végzettek nem állnak rosszabbul az elhelyezkedéssel a többi társadalomtudományi szak hallgatóihoz képest. Például bruttó havi jövedelem alapján ők álltak a legjobban (224 053 Ft/hó), 36,2 százalékuk tanul tovább, 69,6 százalékuk pedig olyan munkát végez, amihez diploma kell.

A Közszolgálati Egyetem járhat jól

Ha a kormány bedarálja nemzetközi tanulmányok alapképzéseket, akkor hasonló kínálattal csak a Nemzet Közszolgálati Egyetem idén februárban létrehozott Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara maradna a piacon, gyakorlatilag versenytársak nélkül. A Közszolgálati Egyetemen biztonság- és védelempolitikai és nemzetközi igazgatás néven futnak olyan alapszakok, amelyek törzsanyaga a legjobban hasonlít ahhoz, amit eddig nemzetközi tanulmányokon kínáltak.

Ráadásul az EMMI tervezete a Közszolgálati Egyetem számára megkönnyíti a szakok indítását. Így nekik az alapképzési és mesterképzési szak alapításánál nem kell megindokolniuk, hogy az társadalmi vagy munkaerő-piaci szempontból mennyire indokolt, nem kell kikérniük az országos gazdasági kamara, országos ágazati, szakmai kamarák, de a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét sem.