Toroczkai László, Ásotthalom szélsőjobboldali polgármestere vasárnap délután a Facebook-oldalán fakadt ki: a Hamupipőkét nézte a moziban, és kiejtette a kezéből a pattogatott kukoricát, „amikor megjelent a tizenhetedik századi európai viseletben a király egyik főembereként egy néger”, aki ráadásul „természetesen azt a jóságos figurát alakítja, aki végül megtalálja a herceg párját”. Mint írta:

„könyörgöm ennyire ne hamisítsuk már meg a történelmet!”

De nem ez volt Hollywood első rajzfilmtörténelem-hamisítása, aljas támadása a kollektív meseemlékezet ellen. Már korábban is számtalanszor jelent meg fekete olyan filmben – de még rajzfilmben is –, amiben semmi keresnivalója nem volt!

Mindenki tegye le a popcornt, mielőtt továbbolvas, és egy jóakarója se mutassa meg Torockai Lászlónak ezt a cikket, amiben a sztálini módszereket megszégyenítő hollywoodi propagandagépezetet leplezzük le.

Feketék? A filmekben?!

Az még például rendben volna, hogy a Gagyi lovagban egy fekete fickó egy magyar zászló előtt állva szónokolhatott a középkorban, hiszen afféle időutazós vígjátékról van szó. De az már vérlázító, hogy Kenneth Branagh – aki egyébként ezt a mostani, botrányos Hamupipőkét is rendezte – csúfolt már meg Shakespeare-klasszikust is. A Sok hűhó semmiért című filmben Don Pedrót Denzel Washington játszotta:

Bicskanyitogató megoldás, nemcsak pontatlan, de a shakespeare-i párbeszédeket és a komédiát is élvezhetetlenné teszi.

És akkor még nem is beszéltünk olyan feldolgozásokról, mint a Kojak:

Vagy ott van a Legenda vagyok: semmi sem indokolta, hogy 2007-ben már fekete legyen a főszereplő, még akkor sem, ha minden negyedik New York-i fekete.

És miért kellett a Dr. Dolittle hitelességét is aláásni azzal, hogy az új verzióban az állatokkal beszélő orvost egy színesbőrű alakítja?

De a gyerekek kedvenc képregényei is kezdik teljesen elveszíteni az értelmüket. Az még hihető volt, amikor egy fehér nő változott félig macskává, de hogy egy fekete?

És az is mi, hogy a Vasember a fekete Nick Furyra is ugyanúgy hallgatott, mint a fehérre?

Persze Amerikában még ezzel is több milliárd dollárt lehet keresni.

Képtelenségek a mesékben!

És nem csak olyan valószerű történetekben mennek szembe a valósággal, mint az Amerika kapitány vagy a Dr. Dolittle: még a rajzfilmekben is beláthatatlan következményű kompromisszumokat kötnek.

A Kis hableányban például Sebastian, a rák jamaicai kreol nyelven énekel, holott egyértelmű, hogy ha egy rák a valóságban is megszólalna, biztosan oxfordi angolt beszélne.

A Dumbóban pedig már 1941-ben meghamisították a rajzfilmtörténelmet: hogy lehettek benne afroamerikai varjak, amikor a varjú eredetileg Ázsiából származik?

Nem tisztelnek se embert, se istent

A legújabb trend pedig már nem is az egyszerű történelem-hamisítás, hanem egyenesen a

vallásgyalázás.

A Thorban Heimdall skandináv istent a fekete Idris Elba játszotta:

És a provokáció csúcsa: a Minden6óban és az Evan, a minden6óban pedig már maga az Egyisten volt fekete.

Hová fog ez fajulni? A végén a feketék nemcsak filmekben szerepelhetnek majd, hanem még akár az amerikai elnök is fekete lehet?

Hollywood tehát minden jel szerint eladta a becsületét – az a Hollywood, ami régen még annyira ügyelt a hitelességre, hogy a fekete szerepeket is fehérekkel játszatta.