A katasztrófavédelem két éve rá sem nézett az Illatos úti vegyi káoszra

Nincs közvetlen katasztrófahelyzet a Budapesti Vegyiműveknél – mondta a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hétfőn az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának meghallgatásán, Budapesten. V. Németh Zsolt hozzáfűzte: ezt a kijelentést az illetékes katasztrófavédelmi szervezet vezetője tette a múlt héten Budapesten, a ferencvárosi polgármesteri hivatalban.

vm22

Másfél hete még nem volt ennyire nyugodt az államtitkár: április 16-án V. Németh Zsolt azt nyilatkozta az RTL-nek, hogy javasolni fogja a kormánynak a terület stratégiai jelentőségűvé nyilvánítását katasztrófavédelmi okokból. Egy önellentmondásba keveredő államtitkárnál sokkal nyugtalanítóbb, ha a katasztrófavédelem sumákol. A katasztrófavédők azt állítják, hogy urai a helyzetnek, miközben – saját bevallásuk szerint – 2013 óta nem is jártak a területen.

Pedig azóta sok veszélyes anyag lefolyt a Dunán.

A főváros,  a kormány, a katasztrófavédelem illetékesei nem mentek ki területre, nem mérték fel az ottani helyzetet, így a hatóságok és a kormány még mindig nem állt elő akciótervvel, pedig múlt héten még váltig állították, hogy AZONNALI cselekvésre van szükség.

A Greenpeace és más szakértők segítségével összeszedtük mi az, amit olcsón és azonnal megtehetnének a hatóságok, hogy felmérjék és enyhítsék az ország jelenleg legveszélyesebb környezetszennyezését.

vm31

1. Ponyvázás

Amíg a több ezer tonna veszélyes hulladékot nem szállítják és semmisítik meg, addig – még a nagy kánikula előtt – fényvisszaverő ponyvákkal kell lefedni a szabadban tárolt, sokszor fedetlen hordókat. A sokszor ismeretlen vegyianyagot tartalmazó hordók egy része már annyira elengedett, felpuffadt és szétnyílt, hogy a nyári kánikulában egyszerűen szétrobbanhat. A szakértők szerint a több ezer hodó kétharmada van veszélyesen lepusztult állapotban.

illatos5

A letakarás azért lenne fontos, mert egy nagy eső után, a nyári hőségben veszélyesen sok mérgezőanyag párologhat ki a szétrepedt hordókból. Ráadásul a fedetlen vagy szétrepedt hordókban tárolt veszélyes anyagok egy jó része vízzel, esővízzel reakcióba lépve savvá változik. A tárolók leponyvázása néhány százezer forintból, nagyon gyorsan megoldható volna.

2. Átcsomagolás

A szétrepedt, rohadó hordókat át kell csomagolni. Mindent meg kell tenni, hogy a talaj és a talajvíz további szennyezését megakadályozzuk. Most a kilyukadt hordókból szabadon szivárog a szennyezés a talajba, és onnan eltávolítani a mérgeket gyötrelmesen hosszú, bonyolult és drága feladat. Tízmilliós összegbe kerülne.

illatos8

3. A lőrinci közkutak

A talajvíz az Illatos útról Pestszentlőrinc irányába viszi a szennyeződést. A lőrinci közkutak lehetnek a legszennyezettebbek. Ezeket azonnal vizsgálni kell. A lakosságot is tájékoztatni kell a lehetséges veszélyekről.

vm34

4. A klórgázüzem

A volt vegyiművek területén ma is működnek vegyipari termeléssel foglakozó cégek. A Vinyl kft. üzeme közvetlenül a lerakott veszélyes anyagok mellett működik. Kerítés sem választja el a volt Vegyiművektől. (A Vinyl kft.  A cég ugyan minden jelenlegi biztonsági és környezetvédelmi előírásnak megfelel, viszont körbeveszi 2-3 ezer tonna fokozottan veszélyes anyag. Egy olyan telepen áll, ami jelenlegi állapotában soha nem kapna működési engedélyt. Már az is egy agyrém, hogy egy ilyen üzem a város közepén működhet, de az hogy egy kockázatos állapotban lévő telepen miért engedélyezik extraveszélyes klórgáz  kiszerelését, az felfoghatatlan. Világos, hogy mikor itt elkezdtek klórgázzal dolgozni, még jóval a Vinyl kft. előtt, akkor ez a terület nem volt a város belterülete, de mostanra ez egy lakóövezet. A klórgáz annyira veszélyes, hogy nem szabad közúton szállítani, a telepre vasúton érkezik az anyag.

A Vinyl kft kérdésünkre nem mondta meg, hogy mennyi klórt tárolnak a telepen, de információink szerint ez elérheti az 1500-2000 tonnát is. Ha ez valami oknál fogva elszabadul, akkor a Vegyiművek katasztrófavédelmi akcióterve szerint legalább 500 ember halálával kell számolni.

 

(A Vinyl kft. közben elküldte nekünk a saját  adatait - „Egyszerre maximum 150 tonna mennyiségű klórt tárolunk a területünkön.” Állításuk szerint üzemüket kerítés választja el a volt Vegyiművek területén lévő veszélyes anyagoktól, és szinte lehetetlen, hogy az általuk tárolt, feldolgozott klór miatt emberek élete legyen veszélyben. „Az üzem működése miatt 1 fő halálával járó baleset frekvenciája 106 év. Tehát kb. 100-szor nagyobb eséllyel halunk meg  egy háztartási, otthoni balesetben,  mint hogy a klórüzem létéből, tevékenységéből adódó esemény áldozata legyünk.”)

 

A Vinyl kft. ugyan garantálja, hogy minden hatóságilag kötelező biztonsági előírásnak megfelel, de a közvetlen környezetükben lévő veszélyes hulladékért ők sem tudnak felelősséget vállalni. Ezért a klórgázüzem működését azonnal fel kell függeszteni.

vm8

5. Tűzvédelem

A telep tűzvédelme dermesztően gyenge. Egy katasztrófavédelmi szakember leírása alapján a helyzet magában hordozza katasztrófa lehetőségét:

„A területen föld feletti tűzcsap hálózat és tűzcsap szekrények vannak. (ezek üresek és sérültek, látható módon karbantartásukat nem végezték el) Kihelyezett tűzoltó vagy a hordós tárolókhoz előírt készülékeket, berendezéseket a helyszínen nem látni.”

„A másodlagos kockázatot a nem megfelelően tárolt veszélyes anyagok - tűz és robbanás veszélyes esetei- és annak következményei jelentik. Ahhoz, hogy ilyen események bekövetkezhessenek, gyújtó forrásokra van szükség, amelyek ebben az esetben az alábbiak lehetnek:

  • nem megfelelő tárolás miatti túlmelegedés,
  • villámcsapás, vagy ennek következtében áthúzás, szikra,
  • kémiai reakció a kifolyt és nem kezelt folyadékok esetében,
  • a telephelyen nem tartják be a vonatkozó használati és egyéb előírásokat, (dohányzás, karbantartás-hegesztési munkák stb.)
  • szándékos gyújtogatás

Véleményem szerint valamennyi eseménnyel reálisan számolhatunk. Ezért az ügyben érintettek felelőssége abban van, hogy ahol lehetséges az iniciáló hatás bekövetkezhetőségét a minimumra csökkentsék...”

vm35

A nyomorúságos állapotú tűzvédelmi rendszert a már korábban említett, klórral dolgozó Vinyl kft. tartja üzemben. De az ő rendszerük a vízzel olt, ez a technika viszont nem alkalmazható bizonyos vegyianyagok égése esetén, sőt, mint fentebb már írtuk, a víz reakcióba léphet a szabálytalanul tárolt anyagokkal, ami csak rontana egy esetleges katasztrófahelyzeten. Arról nem is beszélve, hogy a víz bemosná a mérgeket a talajba.

Ezzek a lehetőségek egyáltalán nem tántorítottákel a környezetvédelmi hatóságot attól, hogy javasolja a hordók hűtését – VíZZEL!

„A Felügyelőség legutóbb 2011. augusztus 3. és 2011. augusztus 23. napján tartott helyszíni ellenőrzést a telepen, ahol rögzítésre került, hogy a szabadban tárolt hulladékokat és vegyi anyagokat a nagy melegek idején folyamatosan locsolják, hogy az esetleges tüzet, robbanást megakadályozzák. Tekintettel arra, hogy a fenti, sérült göngyölegű anyagok tárolása műszaki védelem nélkül történik, a locsolással a szennyező anyagokat gyakorlatilag közvetlenül bemossák a már egyébként is szennyezett talajba, talajvízbe.”

(Közép-duna völgyi környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség)

vm23

6. Valaki végre nézzen körbe a telepen!

V. Németh Zsolt államtitkár, a katasztrófavédelem és Bácskai János IX. kerületi polgármester is úgy nyilatkoznak a katasztrófahelyzetről, hogy nem mentek el a korábban szervezett telepbejárásra, és mióta kirobbant a botrány és Baranyi Krisztina (Együtt) feljelentést tett környezetkárosítás miatt, nem mérték fel a helyzet súlyosságát, pedig a telep, a hordók, a tárolók állapota az elmúlt években vált igazán válságossá. Bácskai János, akinek a Vegyiművekkel kapcsolatos csúsztatásait már korábban szétcincáltuk, most úgy döntött, hogy mind a Greenpeace-t, mind Baranyi Krisztinát feljelenti pánikkeltésért. Bácskai pedig elég jól tudhatja, mennyire súlyos a helyzet az Illatos úton. Elég csak belepillantani a polgármester életrajzába:

„2002-től a Ferencvárosi Önkormányzat környezetvédelmi tanácsnokaként dolgoztam élhető, biztonságos lakókörnyezetünkért, az épített és természeti környezet megóvásáért.
...egy az Illatos úton működő, a Környezetvédelmi Minisztérium Innovációs Díját kétszer is elnyert társaság környezetvédelmi és értékesítési vezetőjeként dolgoztam..... majd a Környezetgazdálkodási Intézet vezetője lettem.”

Bácskai János 2010-ben, a választási kampányban gumikesztyűben pánikot kelt a Vegyiművek előtt.

A fentiek azonnali és a helyzet súlyosságához mérten olcsó megoldási javaslatok. A Greenpeace tovább gondolkodott, és összeszedték, hogy mit kéne tenni, ha már az akut vészhelyzetet elhárították.

A helyszínen lévő hordók szakszerű elszállítása

 A tűzvédelmi intézkedésekkel párhuzamosan fel kell mérni, hogy a telepen lévő hordókban pontosan milyen anyagok vannak és milyen állapotban, mert ezen információk birtokában sokkal kisebb kockázattal lehet megkezdeni az anyagok szakszerű elszállítását. Azt is meg kell vizsgálni, hogy az ismert 2000 tonnán felül vannak-e esetleg további veszélyes anyagok a területen, ami persze jelentősen drágíthatja a költségeket.

Az első becslések szerint a hordók biztonságos elszállítása  500 millió-1 milliárd forintba kerülhet, és 6-9 hónapig tarthat.

vm27

A terület megtisztítása

A legnagyobb és legdrágább munka a szennyezett talaj és talajvíz megtisztítása. Bár 1,4 milliárd forintot már elköltöttek a talajvíz tisztításra 2006-tól pár éven át, ám a helyszínen kármentesítést és méréseket végző cég szerint a szennyezők átjutottak a vízzáró rétegen, szakértők szerint a benzol és a klórbenzol koncentrációja a talaj- és a rétegvízben mára megint akár a határérték közel 100 000-szerese is lehet.

A terület és a talajvíz megtisztításának a teljes költségét nehéz megbecsülni addig, amíg nem ismerjük pontosan a szennyezettség mértékét. Kétmilliárd forintnál olcsóbban aligha lehet megúszni, de rosszabb esetben akár tízmilliárd is rámehet. A munka eltarthat 5-10 évig.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.