A századvéges Lánczi Tamás szerint Európában az elit ellenzi csak a halálbüntetést

Orbán Viktor legutóbbi témafelvetésére (emlékszik még valaki amúgy arra, hogy pár napja kiderült, jelenleg is 259 milliárd közpénzt fialtat brókereknél a kormányzat?) rezonáltak elemzők a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Arra a kérdésre, hogy miért tabutéma a halálbüntetésről szóló vita az Európai Unióban, Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője azt mondta: az EU szerződései, emberi jogi egyezmények kizárják ennek a büntetési formának a lehetőségét.  De például Franciaországban, az ottani szélsőjobbnak ez témája, a Nemzeti Front a párizsi terrorcselekmények után vetette fel a kérdést, amelyről népszavazást is hajlandó tartani, ha kormányra kerül. 

Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője azt mondta:

az európai elitben régóta van egy meggyőződés arról, hogy a halálbüntetést végleg száműzni kell az európai büntetőjogból. Ugyanakkor szerinte az is látható a különféle közvélemény-kutatásokból, hogy ez Európa országaiban egyáltalán nem találkozik az átlagemberek véleményével, az elit ellenzi, az átlag európai ember támogatja a halálbüntetést.

Szerinte az elit abban érdekelt, hogy ez a vita ne kerüljön felszínre, mert érzi, ebben a vitában nincsenek erős pozíciói, és saját választóikkal szemben kellene politizálniuk, hiszen azok legalábbis az európai országok jelentős részében halálbüntetés-pártiak.

Nagy Attila Tibor szerint a vita lehet hasznos is, nem tartja ördögtől valónak, hogy a halálbüntetés hasznosságáról, haszontalanságáról, erkölcsi és egyéb dimenzióiról vitázzanak Magyarországon.

De lehet kontraproduktív is pártpolitikai szempontból, ha kiderül, hogy az Orbán Viktorék által kezdeményezett vita ellenére sem sikerül megváltoztatni a vonatkozó jogszabályokat, azok a választók csalódhatnak, akik a vita miatt abban reménykednek, hogy visszaállítják a halálbüntetést, vagy ha nem csalódnak, eleve legyintenek erre az egészre, mert a médiában sokszor elhangzott, hogy a jelenlegi nemzetközi és magyar jogi környezet nem teszi lehetővé a halálbüntetés visszaállítását.

Szerinte emiatt kérdés, hogy mi értelme a vitának, és lehet olyan pártpolitikai vetülete is, hogy a Fidesz és Orbán Viktor azt akarja bizonyítani, megérti a lakosság igazságérzetét.

Lánczi Tamás közölte, hogy a vita a nyugati világ vezető országában, az Egyesült Államokban is tart, a tagállamok többségében jelenleg is van halálbüntetés. Szerinte a kérdésről szóló vita teljesen legitim, azt tabuvá tenni politikai hiba, mert ha a választók megérzik, hogy el akarják venni tőlük a lehetőséget, hogy valamiről nyíltan beszéljenek, az egyrészt nem demokratikus, másrészt olyan erők malmára hajthatja a vizet, amelyek a legradikálisabb megoldásokat szorgalmazzák a kérdésben.

Arra a kérdésre, hogy ha lesz halálbüntetésről szóló vita, mi lesz a színtere, Nagy Attila Tibor azt mondta: lehet a parlamentben, vagy azon kívül. Szerinte a vita alkalmas lehetett a Fidesznek arra, hogy más témákról elterelje a figyelmet, és a Jobbik vitorlájából egy kicsit kifogja a szelet.

Lánczi Tamás szerint a vita érdekli a választókat, ezért hiba lenne azt a parlamentben lefolytatni, lehet erről beszélni a médiában, akár egy konzultáció keretében, lényegében bárhol.