Megszereztük az emberminisztérium új drogügyi startégiáját

  • Elkészült a Magyarország 2015-16-os drogpolitikai terve.
  • Az anyag fényévekre van a 2013-as, kábítószermentes Magyarországot hirdető tévelygéstől.
  • A készítők akkurátusan bemutatják, hogy mi a helyzet ma Magyarországon. Nem látszik, hogy politikai okokból bármit elhallgatnának.
  • A javaslatok döntő többsége is kifejezetten jó, a tervezett intézkedésekhez komoly pénzeket rendelnek.
  • Arra persze nincs garancia, hogy ez így át is megy a május 20-i kormányülésen, amire a dolgozat készült.

Hogy Magyarországon az elmúlt években mennyire volt fontos a politikának a drogkérdés, azt minden más elemzésnél jobban mutatja ez a grafikon.

Érdemes azért elolvasni, hogy milyen kormányzati anyag készült a témában 2013-ban, meghallgatni, hogy mit mond a szakértő, esetleg megnézni egy-egy megelőzési programot. Szóval nem csak pénz nem volt az elmúlt években, de korszerű szakmai elképzelés sem.

Ha május 20-án tényleg átmegy a kormányon az emberminisztérium új, 2015-16-ra tervezett drogos stratégiája, akkor ezekben szinte mind pozitív változások várhatóak.

Nem valaki más, mi tehetünk róla

"Hazánkban az elmúlt négy-öt évben a kábítószer-probléma súlyosbodott."

Egy ilyen mondat is benne van például az emberminisztérium kormányülésre készült előterjesztésében, pedig ilyen őszinte megállapítások az utóbbi időben már belső anyagokban is ritkán szerepeltek. A stratégiából kikerült a 2013-ban behozott, a magyarországi kábítószer-fogyasztás teljes felszámolását ígérő totális ostobaság, helyette 2020-ra "csak" a szerhasználat visszaszorítását ígérik.

Az anyag első pár oldalán olvasható helyzetértékelés már önmagában nagyon ígéretes, ugyanis itt kendőzetlenül végigveszik a szerzők, hogy mi ma Magyarországon a valós droghelyzet. Többek között előkerül, hogy

  • az amfetaminok fogyasztása az elmúlt 4 évben 50 százalékkal nőtt,
  • a szakmunkás sulikban sokkal többet drogoznak, mint a gimnáziumokban,
  • 2009 és 2013 között eltűnt a heroin, a helyére bejöttek a designer szerek, összesen 118 új anyag jelent meg az elmúlt években,
  • a halálozási mutató 2011 után újra emelkedésnek indult, 2014-ben meghaladta a korábbi mértéket,
  • jönnek a "Szcientológiai Egyház drogprevenciós programjai is, amelyek megtévesztő tartalommal és célokkal  jelennek meg az iskolai színtéren",
  • terjed a Hepatitis és a HIV.

Tudni akarják ki ártott igazán sokat a kormányzati anyag szerint?

A 91 oldalas anyagban többször visszatér ez utóbbi két betegség, a Hepatitis-C és a HIV-vírus, ami főleg azokra jelent veszélyt, akik valamilyen anyaggal lövik magukat. A terjedés egyik korlátját jelentették korábban a tűcsereprogramok, például az, amit Kocsis Máté fideszes polgármester, a kötelező kormányzati drogteszt kiagyalója, kicsinált. Erről így ír a kormány számára készült előterjesztés egyik melléklete:

"Fertőző betegségek terjedésének okai: 

  • (...)
  • Országosan csökkenő források, illetve Budapesten kerületi döntések következtében:  tűcsereprogramok csökkenő hozzáférhetősége (programok bezárása, csökkentett időtartamú nyitva tartás, csökkenő egy alkalommal kiadott fecskendők száma)."

Az anyag többször, nemzetközi példákat felhasználva is bemutatja, hogy ahol nincs tűcsere, ott terjednek az említett fertőző betegségek. Erre a célra, igaz nem a tűcsere, hanem az "ártalomcsökkentés" illetve az "alacsonyküszöbű ártalomcsökkentő szolgáltatások" szakkifejezést használva a korábbi évekhez képest jelentős pályázati pénzt irányoz elő az anyag.

Azért ezt még simán elszúrhatják

Lehetne bizonyos feladatokat valamivel jobban hangsúlyozni, de ez alapvetően jó anyag, érezni, hogy a minisztériumban új, hozzáértő emberekhez került a drogügy

- így beszélt nekünk a stratégiáról több szakértő is. Ez viszont sajnos nem jelenti, hogy a kormányon a jelenlegi formájában át is megy az anyag.

A stratégia szerint 2015-16-ban az előző évekhez képest sokkal több pénzt költene drogügyre Magyarország, főleg uniós pénzből az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon (EFOP) keresztül. Több jutna a már említett ártalomcsökkentésre, prevencióra, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére, szociális munkára, tanárok képzésére, kutatásra, és szinte minden fontos feladatra, mint eddig.

Így viszont kulcskérdés, hogy a pályázatokat megfelelően, tényleg a stratégiában is szereplő a szakmai célok szolgálatában írják ki.

Itt nem a klasszikus lenyúlás kockázata igazán nagy.

Az a veszély, hogy drogprevenciós pályázat címen nem ezzel foglalkozó civil szervetek jelentkezhetnek forrásért, hanem a pénzből mondjuk inkább önkormányzatokat támogatnak, hogy azok "Drogmentes Vasárnap" vagy hasonló néven ilyen délutáni bográcsozásokat szervezzenek. Ez nyilván politikai szempontból ezerszer kifizetődőbb, mint a valódi drogmegelőzés, csak éppen semmit sem használ.