Ettől puha az új törvény gerince

Mindjárt a parlament elé kerül az új közbeszerzési törvény, 7-én tette a netre a kormány a tervezetet, a lakosság 19-ig szólhat hozzá (ezt hívják társadalmi vitának).

A közbeszerzés igen fontos dolog, ezt kell használni mindig, amikor az állam 25 millió forintnál drágább dolgot vesz, irodabútortól az autópályáig, bármit. A törvény kijelöli, hogyan pályáztassa meg az állam a munkára vagy árura jelentkezőket.

A mostani közbeszerzési törvény az Európai Bizottság szerint túl sok kiskaput hagyott. Például azt dörgölték Brüsszelből a magyar kormány orra alá, hogy sokszor kérnek a pályázatok kiírói túlságosan szűk követelményeket, vagyis egyszerű volt személyre szabni a kiírásokat. Ezekre példákat is gyűjtöttek Brüsszelben.

Az új törvény ezen úgy kíván segíteni, hogy 75 százalékos referenciaértékkel is engedne pályázni. Vagyis nehezebb lesz olyan követelményeket elvárni, aminek csak egyetlen cég képes megfelelni. Lázár János múlt csütörtökön rávilágított még néhány fontos változásra:

  • az árnál fontosabb szempont lesz a pályázatok elbírálásakor a munkahelyteremtés,
  • több adat lesz nyilvános az eljárások közben,
  • harmadával rövidítik a teljes eljárás határidejét,
  • 2016 nyarától vége lesz a papírkorszaknak, mindent a neten kell majd intézni.

Kivételek, puha helyzetek

A neten lévő tervezetről megkérdeztünk egy közbeszerzési szakértőt is, aki szerint valóban javul a helyzet bizonyos területeken. Akadnak viszont fura elemek is az új törvényben.

Leginkább az a rész, ahol felsorolják, hogy milyen esetekben kell kizárni a pályázásból valamely jelentkezőt, és ide került az alábbi eset:

az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban”.

Egyrészt érthető, hogy aki jogtalanul akar befolyásolni – például korrumpálni akarta a döntéshozókat – azt fontos kizárni. Csakhogy itt a törvény mostani változata rendkívül ködösen fogalmaz. Az indoklásban is az van, hogy:

Ki is egészül továbbá a kizáró okok köre azzal az esettel, amikor ugyan a törvényben felsorolt bűncselekmények elkövetésének megállapítására nem került sor, de az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy a gazdasági szereplő megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára a közbeszerzési eljárásban. Az ilyen jogsértés – hasonlóan a hamis adatszolgáltatás esetéhez – három évig minden további közbeszerzési eljárásból is kizárást von maga után.”

Ez elég vékony jég. A közbeszerzésekkel foglalkozó szakemberek egy része szerint a törvény itt szinte felhatalmazza a mindenkori kiírókat, hogy azt zárjanak ki, akit akarnak.

A befolyásolás vagy információszerzés megkísérlésének büntetése számos kérdést vet fel, például:

  • Ha nem állapít meg bűncselekményt a bíróság, akkor honnan derül ki biztosan, hogy a kísérlet megtörtént?
  • Hogyan lehet egy kísérletet definiálni?
  • Hogyan lehet alátámasztani valamit, amit az egyik fél nyilván vitatni fog?
  • A tiltott információszerzési kísérlet micsoda? Megpróbál egy pályázó megkérdezni valamit, amit nem kellene?
  • Vagy ilyenkor azt mondja az egyik pályázó, hogy megpróbálta a riválisuk kinyomozni, hogy ők mennyiért vállalnák a munkát, ez szerencsére nem sikerült, de azért zárják ki, mert tudják, hogy megpróbálta?

Szintén lehet bonyodalom abból, hogy a pályázatok kiírója akkor is kizárhat egy jelentkezőt a versenyjogi törvény megsértése miatt, ha erről nincs hivatalos ítélet.

Végül a törvény az egyértelműség kedvéért rögzíti, hogy az adott közbeszerzési eljárásban elkövetett versenyjogi jogsértés is a gazdasági szereplő kizárására adhat okot. Ilyen esetben nincs szükség jogerős határozatra, hiszen ezt általában csak jóval az eljárás lezárását követően tudná meghozni a versenyhatóság.”

Vagyis a gyanú megfogalmazása itt is elég a kizáráshoz. Ennek is van logikus olvasata, hiszen tényleg előfordulhat, hogy nem lenne ítélet a beszerzési eljárás végéig, csakhogy az ítélet nélküli kizárás lehetősége sem erősíti a jogbiztonságot.

Nemcsak kizárni lehet könnyebben, hanem visszafogadni is

Megjelenik a törvényben egy új jogintézmény, az „öntisztázás”. Ezt így definiálják:

Az öntisztázás lényege, hogy egy gazdasági szereplő, amely egy vagy több meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll, intézkedéseket tehet annak érdekében, hogy a jövőben a kizárás alapját képező cselekményt ne kövesse el, illetve csökkentse ennek kockázatát.”

Vagyis aki úgy érzi, hogy olyanért zárták ki, ami az aktuális pályázatot nem befolyásolná, az kaphat esélyt arra, hogy mégse zárják ki. Tavaly, a törvényt előkészítő szövegben még úgy volt, hogy a pályázatok kiírójánál kell az öntisztázást a kizártaknak elintézniük. A törvény mostani változata ennél kevésbé megengedő: a mostani állás szerint a Közbeszerzési Hatóság lesz az az intézmény, amelyik eldöntheti, hogy az öntisztázás megalapozott-e, vagy sem.

A törvény alkotói is érezték, hogy ez a rész sem teljesen egyértelmű, jelezték is a törvény indoklásában ezt, de rögtön tisztázták is magukat:

Az [öntisztázásként] elfogadható intézkedések konkrétabb nevesítése nem lenne helyénvaló, hiszen egyrészt a magyar jogban teljesen új jogintézményről van szó, így tapasztalatok hiányában nehézséget okozna a lehetséges intézkedések összegyűjtése, másrészt pedig az intézkedések így jobban tudnak alkalmazkodni az adott eset egyedi körülményeihez.”

Kint is lehet lenni, meg bent is lehet lenni

Gyanakvó hozzáállással azt is lehet mondani, hogy az új közbeszerzési törvény lehetőséget ad arra, hogy könnyen ki lehessen zárni valakit, és könnyen vissza lehessen venni egy kizártat, akár szubjektív szempontok alapján. Ezek szerint a sok bonyolult szabályt felül lehet bírálni, ha azt a pályázatot kiíró állami szerv vagy a Közbeszerzési Hatóság nagyon akarja.

A törvény persze még változhat, a május 19-én parlament elé kerülő változat is módosulhat még, és a nyáron tovább alakíthatják a képviselők a törvényt, ha úgy tartják jónak.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.