Orbán beismerte, hogy hetente leül a fejlesztési miniszterrel, hogy eldöntse, ki nyerje a közbeszerzést
2015 május 17., 16:07
Mi ez a dolog, amit Némethné mondott Orbánról a volt amerikai nagykövetnek?
Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt budapesti amerikai nagykövetnek a közelmúltban jelent meg egy könyve, ami magyarországi emlékeiről szól. A 2010-13 között Budapesten működő diplomata memoárjából az alábbi rész keltette eddig a legnagyobb feltűnést (az idézett részt az Index közölte először):
„Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter elmondta nekem, hogy minden héten leült Orbánnal, átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek. »Ha egy magyar vállalat pályázata versenyképes egy osztrák vagy német vállalatéval, akkor igen, nyerni fognak«, magyarázta (Németh Lászlóné). »Miért kellene, hogy német vállalatok építsék a magyar utakat? És ha a Közgép az egyetlen magyar vállalat, amelyik meg tudja csinálni, miért ne nyerhetnék továbbra is a pályázatokat?«”
A tetten ért mutyi képzetét keltette a szöveg, amire Orbán Viktor vasárnap így reagált: "ez ma is így van, a folyamatnak ez a törvényes rendje, csak a miniszter személye változott".
És tényleg így van. Ráadásul, akármilyen furcsa, de éppen a Közgép rövidebb pórázra fogása volt a rendszer bevezetésének egyik oka.
2012 júniusában született az a kormányrendelet, amelyik alapján létrehozták a kormányon belül Fejlesztési Kabinetet. Ez a testület kapta a jogot, hogy felügyelje az EU-s pénzek elköltését, és ez a testület kapta meg a jogot, hogy az egymilliárd forintnál többet felemésztő pályázatokról a végső döntést meghozza. A kabinet tagjai a következők:
- a miniszterelnök (aki a kabinet elnöke is, akkor és most is Orbán Viktor),
- a fejlesztési miniszter (akkoriban Németh Lászlóné, most Seszták Miklós),
- a gazdasági miniszter (akkorilban Matolcsy György, most Varga Mihály),
- a Miniszterelnökséget vezető államtitkár (most már miniszteri rangban, akkor és most is Lázár János).
A rendszer a mai napig így működik, vagyis a kormány hozott magának szabályt arra, hogy ezekről a pályázatokról a legfelsőbb politikai szinten döntsenek.
Pont a Közgép szemmel tartása volt az egyik cél
Amikor 2012 nyarán a rendszert bevezették, akkor két indok merült fel. Egyrészt akkoriban már látni lehetett, hogy nagyon lassan hívja le Magyarország az EU-s pénzeket, és ha valami nem történik, akkor a 2007-2013-as pénzügyi ciklus euróiból sok elvész. Az akkori beszámolók szerint Orbán a közvetlen felügyelettel azt akarta elérni, hogy jelentősen felgyorsuljanak a lehívások. A kabinet számos esetben egyszerűsítést és gyorsítást írt elő a pályázati rendszerben, amelyek közül egyébként később több módszer is elbukott a brüsszeli ellenőrzéskor.
Másrészt már akkoriban beszélték, hogy van egy másik oka is kabinet felállításának: Orbán rá akart nézni, hogy Simicska Lajosék mit csinálnak az EU-s pénzekkel. Addig ugyanis az EU-s pénzköltést intéző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a fejlesztési miniszter alá tartozott. A minisztériumot Németh Lászlóné, az ügynökséget pedig Petykó Zoltán vezette, és mindkettejüket egyértelműen Simicska Lajos emberének tartották a kormányban. Azzal, hogy Lázár, Matolcsy és Orbán is szavazati jogot kapott a nagy pénzek elköltésekor, a pályázatok kiosztásában addig teljes szuverenitást élvező Simicska politikai kontrollt kapott. És ugyan Némethné éppen a Közgép támogatását említette példaként Kounalakisnak, a kabinet felállítását utólag már sokan az Orbán – Simicska törés első hajszálrepedéseként értelmezték. Később fokozatosan tovább gyengült Simicska befolyása: 2013 tavaszán Petykó Zoltán távozott az NFÜ éléről, majd augusztusban már Lázár János lett a terület politikai irányítója.
Nem tetszik Brüsszelnek a rendszer
Orbán Viktor vasárnap azt mondta, hogy a rendszerben, amit Némethné annak idején az amerikai követnek elmagyarázott "transzparens módon történik minden döntés”. A rendszer a magyar törvényeknek valóban megfelel, van normális intézményi kerete.
Csakhogy nem véletlen, hogy a rendszert furcsállotta Kounalakis, mert nyugati szempontból elég fura ez a működés. Az Európai Bizottságnak sem tetszik.
A bizottság egy tavaly decemberben készült, nem a nyilvánosságnak szént belső feljegyzése így ír róla:
"Megkérdőjelezzük az egymilliárd forintnál drágább beruházások ügyében döntést hozó Fejlesztési Kabinet szerepét – szerintünk az értékhatárnak sokkal magasabbnak kellene lennie, és csak olyan beruházásokra kellene korlátozni a kabinet szerepét, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek. A pályázatok elbírálása az irányító hatóságok feladata, és szerepüket nem veheti át a Fejlesztési Kabinet. Nyilvános és világos eljárásrend bevezetése kellene minden olyan esetben, amikor a Fejlesztési Kabinet döntései nem követik az irányító hatóságok véleményét vagy döntését.
Külön érdekes, hogy a kabinet felállítását túlzott politikai befolyásnak értékelte a Nyugat, hiszen formailag a szakmai intézményektől elvették az összes fontos döntést. Közben Orbánék célja az volt, hogy ne egyetlen gazdasági kör ellenőrizzen minden döntést. Magyarországon ugyanis akár irányító hatóságnak, akár fejlesztési kabinetnek nevezik a döntéshozó szervet, valójában mindig erősen szubjektív, politikaialag is motivált alapon születnek a döntések.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.