Nem lett volna egyszerűbb eleve beírni a győztes nevét is ebbe a 250 milliós pályázati felhívásba?

  • Az Európai Uniótól érkező pénzt Magyarországnak előre megszabott időkeretben kell elköltenie.
  • Az egyik ilyen szakasznak most decemberben lesz vége, ezért a kormány pörgeti a pályázatokat, hogy minél kevesebbet bukjunk, ne ragadjon be pénzünk.
  • Ezzel önmagában nem lenne feltétlen baj, más országokban is történik ilyesmi.
  • Itthon most a kapkodás miatt egy picit jobban belelátni, hogy osztják az uniós százmilliókat.
  • A módszereinket nem biztos, hogy Brüsszel díjazni fogja.

"Aljas és visszataszító, és valószínűleg a bűncselekmény kategóriájába tartozó dolognak tartom azt, amit az EU - forrásokkal művelnek."

Ez a dühös szöveg olvasható az uniós pénzekről szóló hivatalos kormányzati oldalon egy friss pályázati kiírás alatt. A hozzászólás írója láthatóan el van keseredve amiatt, hogy szerinte a Brüsszelből érkező pénzt a kormány nem arra költi, amire azt eredetileg szánták.

Utánanéztünk a konkrét pályázatnak, és a kiírásban találtunk pár különös bekezdést.

Mi segíti leginkább a munkavállalást? Hát persze, hogy a szabadidős sport!

Az említett pályázat a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) része. Ebben a programban Brüsszel jellemzően mindenféle képzésekre, oktatásokra ad pénzt, hogy így segítse a magyar emberek munkavállalását, és hogy csökkenjen itthon a munkanélküliség. Van mire költeni.

Eddig is voltak itt vitatott projektek. Például amikor a hátrányos helyzetű romákat munkához segítő program pénzéből gellérthegyi irodaházra ment. Vagy amikor egy tésztagyártóból lett üzletviteli tanácsadó ment nagyot a pályázatokon.

A most megjelent pályázati felhívás nem a TÁMOP-os programok klasszikusabb vonalát követi, hanem az egészségi állapot javításával próbál a munkavégző képességen. Egészen pontosan a

"szabadidős sportmozgást rendszeresen végzők létszámának dinamikus bővítése (...) [és ezen keresztül a] családok és közösségek összetartásának erősítése"

a cél.

Erre 250 millió forintot szán most a magyar állam az EU pénzéből.

Biztos, hogy az egészségesebb emberek többet tudnak dolgozni, mint azok, akik betegek, és az is, hogy a rendszeres sportnak kifejezetten jó hatása van az egészségre. Ezzel együtt talán mégsem a szabadidejükben tollasozók, vagy kirándulók számának felpörgetése tudna most a legnagyobbat dobni a magyar munkaerőpiacon. Ha holnap 10 munkaerőpiac szakértő, vagy vállalatvezető fejéhez tartanának pisztolyt, hogy mondjanak egy területet, ahol 250 millió forintot elköltve a legjobb eredményeket lehetne elérni, akkor nem hiszem, hogy bármelyikük a "szabadidős sportmozgást rendszeresen végzők létszámának dinamikus bővítését" említené.

De a kiírással még ez a leginkább véleményes, legkevésbé egyértelmű probléma.

Azt csak a hülyék gondolják, hogy sok kicsi sokra megy

Mindjárt az 5. oldalon újabb meglepetés éri az olvasót. A 250 millió forintos pályázatban ugyanis az van leírva, hogy

"a támogatott projektek várható száma: 1 db."

Azokban az üzleti körökben, ahol mondjuk Orbán Viktor miniszterelnök lányának férje, vagy éppen Mészáros Lőrinc, a kormányfő jó barátja mozog, ott egy ilyen 250 milliós "kis" pályázat nem feltétlen számít óriási tételnek. Ezzel szemben a szabadidős sport világában elég sok mindenre elég kellene lennie ennek a pénznek

Ilyen értelemben nem triviális, hogy miért egy darab projektet akar támogatni az állam 250 millió forintért, miért nem mondjuk 5 helyre adnak 50-50 millió forintot, ha már mindenképpen a szabadidősportot kell támogatni. A pénz egyben történő kiszórására csak részben lehet indok, hogy sietni kell, mert ha a pályázatot nem zárják le az év végéig, akkor bukjuk ezt a 250 milliót. A pályázatokat és az uniós pénzeket kezelő állami rendszernek azért ezt 5 nyertessel is le kéne tudni vezényelnie.

A pályázó alapszabályában szerepelni kell ...

A kiírás szerint az egyszer 250 milliós, szabadidősportos támogatásra kizárólag

"egyéb sportszövetség"

nevű jogi / gazdasági formában működő szervezet nyújthat be pályázatot. A lehetséges indulók körének ilyen szűkítése nehezen érthető. Ennél is érdekesebb a kiírás következő része, amiben ez szerepel:

"Kizárólag olyan országos hatáskörű közhasznú szervezet nyújthat be pályázatot, amely alapszabályában rögzítetten, sportágra valamint mozgásformára történő megkötés nélkül az egészségmegőrzés, egészséges életmód, a lakossági sport, a munkahelyi sport, a szabadidősport és az ezekkel kapcsolatos ismeretterjesztés és népszerűsítés terén folytat tevékenységet."

Vajon milyen érdeke fűződik ahhoz a magyar államnak, hogy megszabja, minek kell szerepelnie egy szervezet alapszabályában, aki egyáltalán elindulhat egy pályázaton?

Nem kell sokáig keresgélni, hozzá, hogy az ember találjon alkalmas jelöltet.

"A szövetség közhasznú, sport tevékenységet folytat az egészségmegőrzés, egészséges életmód, a lakossági sport, a munkahelyi sport és az azzal kapcsolatos ismeretterjesztés terén."

A kírásban szereplő szöveg szinte szó szerint, még a különböző tevékenységek sorrendjét is tartva köszön vissza a Magyar Szabadidősport Szövetség alapszabályában.

A szövetség elnöke Czene Attila, aki 2010 és 2012 között sportügyeket felügyelő államtitkár volt az Orbán-kormányban.

Hogy mire kell 250 millió? Például együttműködések kialakításara, felkészítések lefolytatására

A támogatott tevékenységek felsorolása is elég jópofa. Hadd soroljak gyorsan néhány nagyon is kézzelfogható pontot:

  • felmérés és rendszertervezés
  • a szakemberek felkészítéséhez szükséges tartalomfejlesztések
  • képzők képzése
  • felkészítésben résztvevő szakemberek toborzása
  • együttműködések kialakítása
  • felkészítések lefolytatása

Nem akarok igazságtalan lenni, mert például a 2.3/d/2 pontban szerepel, hogy akár a "eszközöket" is be lehet szerezni a pénzből, sőt "indokolt esetben a terem/szoba/épületrész nem engedélyköteles átalakítása" is szóba jöhet.

Közben tényleg olyan kép rajzolódik ki, mintha a magyar állam szerint ma 250 millió forint uniós forrást úgy tudna az ország a leghasznosabban elkölteni, ha a pénzt

  • kizárólag szabadidős sportra
  • kizárólag egyben, egy projektre
  • kizárólag a kiírással megegyező tartalmú alapszabállyal
  • kizárólag egy "egyéb sportszövetség" formában működő szervezetnek

adnák oda.

Ezeket nem szeretik annyira Brüsszelben

Egy ilyen feltételekkel kiírt, ennyire szűkre szabott pályázatra simán felfigyelhet az OLAF, az unió csalás elleni hivatal is.

Az még a jobbik eset, ha egy, a fentiekhez hasonló feltételekkel kiírt tendert valamilyen meglévő tevékenység finanszírozására írnak ki, mármint a feladatként megjelölt dolgokat valaki már most is csinálja, és kvázi ezt utófinanszírozza az unió. Ettől még lehet feleslegesnek tűnő dolgokra sok pénzt költeni, lehet korlátozni az indulók számát, de még is csak történik valami a pénzért. Ezt se szeretik kint, de mondjuk egy ilyen történetért nem fogják "visszakérni" a százmilliókat

A rosszabb esetben egy szakember összedob gyorsan néhány kétes szakmai értékű tanulmányt, elszámolnak pár irreálisan magas autóbérlést, vagy hasonlót, és felveszik a pénzt. Ebben az esetben történhet az, hogy vizsgál az OLAF, aztán szólnak, hogy erre az unió egy fillért nem fog fizetni.