A kormány most a Nemzeti Korrupcióellenes Programmal csapna oda a civil szervezeteknek

"Ugyanakkor e területen [a civil szervezetek gazdálkodása körül] mind a jogszerűtlenségek feltárása, mind pedig a büntetőjogi felelősség megállapítása jellemzően esetleges és lassú."

Igen, amikor a magyar kormány vissza akarja szorítani a korrupciót, akkor a civil szervezetek ellen gyorsabb bírósági eljárásokat szeretne, ahol gyakrabban állapítják meg a bűnösséget, nem csak úgy esetlegesen. Ha ez nem szegi kedvét azoknak, akik a közpénzeket magán- vagy pártcéljaikra akarják felhasználni, akkor semmi.

A kormany.hu-ra ma került ki a 2015-18-as Nemzeti Korrupcióellenes Program, az 51 oldalas dokumentumban egymás után sorakoznak az ilyen, és ehhez hasonló, egészen elképesztő megállapítások.

Milyen korrupció? Magyarországon már most is kiváló a helyzet!

Már az anyag "Helyzetértékelés" című részébe is parádés.

Itt szerepel például, hogy milyen fontos az információszabadságról szóló törvény a korrupció ellenes harcban, amit 2013-ban pont a fideszes parlamenti többség módosított úgy, hogy minél könnyebb legyen bizonyos közérdekű információk eltitkolása a nyilvánosság elől. Ez nem csak egy elméleti kérdés, a törvényre azóta Mészáros Lőrinctől Matolcsy Györgyig sokan hivatkoztak, amikor nem akartak az újságírók kérdéseire válaszolni.

A dokumentumban büszkén írják, hogy "Magyarország 2012-ben csatlakozott a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership – OGP) kezdeményezéshez", az viszont nem szerepel, hogy az említett szervezetben már tavaly a magyar tagság felfüggesztésén gondolkoztak, és a magyar kormány húzásai miatt kellett bevezetniük új szabályokat.

Jelentős előrelépések történtek a pártfinanszírozás és a kampányfinanszírozás területén is

- írják azoknak, akik nem tudják, hogy a szabályok átalakításának köszönhetően hogy "kereshettek" százmilliókat a kamupártok, amik összesen 3 milliárd forint közpénzt markoltak fel, majd úgy eltűntek, hogy azóta sem találják őket. És akik befolyásolhatták a választás eredményét is.

Mutassak önöknek egy javuló statisztikát?

Nem lett rossz a statisztikákat bemutató rész sem. A készítők elismerik, hogy nehéz a korrupcióról adatsort készíteni, mert

"az állampolgárok által korrupciónak tekintett jelenségeket nem fedi le a Btk. szerinti korrupciós bűncselekmények köre",

de azért tesznek rá egy kísérletet.

Hadd mutassak egy adatsort a "Hivatali korrupcióról", bár az anyagban több is szerepel (és a gazdasági korrupció kivételével mind javul).

Itt csak a vádemeléses ügyek szerepelnek, miközben itthon a rendszer pont úgy működik, hogy bizonyos korrupciós ügyekben az ügyészség mintha nem annyira szeretne eljárni. Szóval azok be se kerülhetnek az egyébként nagyon biztató statisztikába

Erősségeink és a ránk leselkedő veszélyek

Van a program közepe felé egy ilyen klasszikus SWOT analízis ábra, tudják erősségek-gyengeségek-lehetőségek-veszélyek. A gyengeségeknél olvasható az egyik az anyag kevés őszinte mondatából, mely szerint van

"egyes államigazgatási szerveknél meglévő autoriter vezetői stílus",

de ezen kívül olyanokat írnak, hogy erősségünk a

  • "szervezeti kultúra nyitottsága a korrupciómegelőzés és az integritás témája iránt",

illetve veszélyt jelent, hogy

  • "a korrupció problémája összekapcsolódik más témákkal (demokrácia helyzete, civil szervezetekkel való viszony stb.) és politikai fegyverré válik".

Ez egyébként kiválóan rímel arra, amit Répássy Róbert igazságügyi államtitkár mondott tavaly decemberben egy korrupcióról, szóval hogy nem a korrupt politikusok veszélyeztetik a demokráciát, hanem akik sokat beszélnek róluk. Meg persze arra, amit a kormány az elmúlt hónapokban a civil szervezetekkel csinált.

Már megint a rohadék civilek

És ezzel meg is érkeztünk a dolgozat talán legfontosabb részéhez, aminek az a címe, hogy a

"Civil szervezetek átláthatósága"

Itt szerepel a bevezetőben is idézett mondat arról, hogy gyorsabb, és kevésbé esetleges büntetőeljárások kellenek a civilek ellen. De nem csak az.

A Nemzeti Korrupcióellenes Program hosszan foglalkozik azzal a iszonyatos veszéllyel, amit a civil szervezetek jelentenek a magyar közélet tisztaságára.

Például így:

"(...) a civil szervezetek egy része esetében a gazdálkodás különböző területein jelentős hiányosságok tapasztalhatóak, amely a törvénysértésektől az átláthatóság jogszabályokban nem szabályozott, de jogosan elvárható hiányáig terjed. Számos esetben kimutatható, hogy a szervezet esetében a gazdálkodás nem folyik jogszerűen, egyes személyek Jogszerűtlenül, felhatalmazás nélkül használják a szervezet anyagi és materiális erőforrásait. Ezen szervezetek működése sok esetben nem csupán külső személyek, hanem saját tagjaik, tisztségviselőik számára is átláthatatlan. (...) nehezen bizonyítható, ám roppant káros gyakorlat, mely során egy szervezet több, gyakorlatilag azonos tevékenységet folytató szervezet közül egyet támogat, míg a többit támadja, kizárólag a részére folyósított támogatások függvényében."

Az anyag nem csak a problémát veti fel, megoldást is kínál.

Egyrészt szigorítani felülvizsgálni szeretnék a civilekre vonatkozó jogszabályokat, hogy könnyebb legyen őket felelősségre vonni, másrészt minél több civil vezetőre terjesztenék ki a vagyonnyilatkozati kötelezettséget.

Azt egyébként pont a héten ígérte meg a civileknek a Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár a Miniszterelnökségen, hogy a kormány nem nyúl a rájuk vonatkozó törvényekhez. De hát nekik is meg kell érteniük, hogy a magyar kormánynak a korrupcióellenes harc az első.