Aki csak tud, fegyverkezik a Dél-kínai-tengeren

Miután a kínai állami média nemrég még azt lebegtette, hogy a háború az Egyesült Államokkal elkerülhetetlenné válik, ha Washington továbbra is nyomást gyakorol Kínára a vitatott hovatartozású Spratly-szigeteknél zajló építkezések miatt, kedden a Kínai Államtanács erre rátett még egy lapáttal, mikor egy olyan stratégiai dokumentumot mutatott be, amelynek fő üzenete az, hogy

a mostaninál erőteljesebben fognak fellépni a térségben.

A Dél-kínai-tenger déli részét eleve hat ország követeli magának, ezért amúgy sem nyugodt helyzetet tovább bonyolítja, hogy Kína mesterséges szigeteket kezdett el építeni, amiket teleszór katonai bázisokkal és hadikikötőkkel. Az Egyesült Államokra is azért rágtak be legutóbb, mert azok az egyik olyan zátony fölé küldtek felderítő gépet, ahol éppen dolgoztak a kínai építőmunkások, hogy vadászgépek felszállására is alkalmas kifutót alakítsanak ki. A Pentagon szerint részükről ezzel semmi baj sem volt, mivel ezek nemzetközi vizek, és éppen azt mérlegelték, hogy küldjenek-e hadihajót a térségbe. Viszont Kína szerint ez már az ő ellenőrzési területe.

Nem mintha Peking titkot csinálna abból, hogy építkezik a Spratly-szigeteken. Kedden az állami médiában jelentették be két világítótorony megépítését.

Ez a terület egyébként az egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalon helyezkedik el, de halászati szempontból is kiemelt jelentőségű, ráadásul valószínűleg olaj- és gázlelőhelyek is vannak alatta, ezért

Kína mellett a Fülöp-szigetek, Malajzia, Vietnam, Tajvan és a Brunei Szultanátus is igényt tart a szigetekre.

A Spratly-szigetek - Kép: google maps

A kormány új katonai dokumentumában az „aktív védekezés” stratégiáját jelölik meg új irányként, ami egyébként már Mao Ce-tung óta része a kínai hadsereg fogalomtárának. Ennek lényegét talán a dokumentum bevezetőjének az a mondata foglalja össze a legjobban, hogy

"mi nem támadunk, amíg bennünket nem támadnak meg, de akkor viszont nagyon visszacsapunk."

Ugyanakkor az új stratégia azt is megemlíti, hogy Kína biztonságára nézve egyre nagyobb kihívást jelent a növekvő amerikai katonai jelenlét Ázsiában, és Japán legújabb törekvései egy aktívabb biztonságpolitika kialakítására.

Ezért a dokumentum hosszasan taglalja, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy felkészüljenek egy esetleges katonai összeütközésre a tengeren. Nyíltan beszél arról is, hogy ebben a Spratly-szigetek hovatartozásáról szóló vitában nem egyszerűen arról a pár zátonyról meg lakatlan szigetről van szó, ami ott található, hanem egyenesen Kína területi szuverenitásának és tengeri jogainak megvédéséről.

A szomszédos Pagasa szigetérő is látni a Subi Reef zátonyon zajló kínai építkezéseket  - AFP / Ritchie B. Togo

Leginkább a haditengerészet és a légierő eddigi szerepe fog változni: ezentúl a partmenti vizek védelméről a nyílt tengeri védelemre helyezik a hangsúlyt. Ehhez jönnek majd jól a támaszpontok a Spratly-szigeteken.

A haditengerészet megerősítését már az előző elnök, Hu Csin-tao is erősen támogatta, a Dél-kínai-tengeren kialakult konfliktusok pedig csak további lökést adtak a folyamatnak.

A mostani terveknek már egyértelműen az a célja, hogy Kína modern tengeri nagyhatalommá válhasson.

Az utóbbi években sokat fordítottak új tengeralattjárókra, megcsinálták a saját repülőgép-hordozójukat és most átalakítanák át a fegyveres erők teljes szerkezetét is. A védelem súlypontját áthelyezik a szárazföldről a tengerekre. A 2,3 milliós Kínai Népi Felszabadító Hadseregnek jelenleg 10 százalékát adja a haditengerészet, 17 százalékát pedig a légierő.

A New York Times-nak egy korábbi magas ragú kínai tiszt elmondta, hogy az áttérés a nyílt tengeri védelem stratégiájára Kína növekvő gazdasági és diplomáciai befolyásának a jele. A kínai külügyminisztérium egyik tanácsadója pedig arról beszélt, hogy a haditengerészet megerősítésének célja elsősorban az elrettentés. Hozzátette, hogy az USA nem várhatja el, hogy Kína a nyomásgyakorlás hatására meghátráljon. Szerinte beláthatatlan következményei lesznek, ha megpróbálják őket sarokba szorítani.

Kínai tengeralattjáró gyakorlatozik a Dél-kínai-tengeren - -AFP PHOTO

Biztonságpolitikai szakértők az USA és Kína között nyílt fegyveres konfliktus kirobbanását persze valószínűtlennek tartják a két ország közötti szoros gazdasági kapcsolatok miatt. Ugyanakkor a kínai vezetésben egyre jobban megerősödő keményvonalasok vagy a két ország közötti bizalom hiánya akár keresztül is húzhatják a józan érdekeket.

Az USA és dél-ázsiai szövetségesei legalábbis elkezdtek felkészülni a tengeri hatalomként fellépő  Kína ellensúlyozására.

Ahogy az egyre nagyobb kínai katonai jelenlét miatt nő a feszültség, úgy a térségben lévő országok fokozatosan növelik a védelmi kiadásaikat: a haditengerészetre és a partiőrségre költött összegek a régióban az idénre tervezett 42 milliárdról 2020-ig 52 milliárdra ugorhatnak fel.

A tengeren kialakuló fegyverkezési verseny pedig szépen pörgeti a tengeralattjáró-ipart:

  • Legutóbb Vietnam három orosz gyártmányú tengeralattjárót szerzett be, és további hármat rendelt még. 
  • Szingapúr Németországtól rendelt két tengeralattjárót.
  • Indonézia három tengeralattjárót vesz majd Dél-Koreától.

Japán is úgy módosítja a hadsereg bevethetőségére vonatkozó törvényeket, hogy az minél aktívabb szerepet tudjon vállalni a térségben. Valamint hajókat ad el Fülöp-szigetek és Vietnam haditengerészetének is.

Múlt héten Joe Biden amerikai alelnök is arról beszélt, hogy öt év múlva az Egyesült Államok hadiflottájának 60 százaléka már a Csendes-óceánon fog állomásozni, hogy továbbra is biztosított legyen a térségben a szabad hajózás és a területi viták békés és igazságos rendezése.

(Quartz/Foreign Policy/ New York Times)