Rohamrendőrök vették körbe a debreceni menekülttábort

Egyelőre nem tudni sokat, a helyi hírportálok is mind csak rengeteg odasereglett rendőrről írnak. Valószínűleg a tábor lakói a túlzsúfoltság miatt tiltakoztak, a 800 fősre tervezett táborban jelenleg 1600 embert tartanak összezárva.

Az MTI szerint viszont konkrét támadás is történt, a távirati iroda szerint a menekülttábor "mintegy száz lakója, botokkal felfegyverkezve autósokra támadtak hétfő délután a tábor melletti 471-es számú úton."  Erről az MTI környékbeliek beszámolójára építve ír, ahogy arról is, hogy felgyújtották az út menti kukákat. A helyi lapok többsége ebből annyit erősített meg, hogy menekültek valóban kimentek az útra, többen le is ültek ott.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az MTI beszámolója szerint a helyszínen jelenleg pajzsos rohamrendőrök vannak, és farkasszemet néznek a táboron belül álló bevándorlókkal.

A rendőrség délután öt után adott ki közleményt, ebben azt írják, hogy a

rendelkezésre álló adatok szerint 2015. június 29-én 14 óra 20 perc körüli időben két menedékkérő között vallási indíttatású nézeteltérés keletkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni befogadó állomásán. A konfliktus elmérgesedett, abba az állomáson tartózkodó menedékkérelmet benyújtók közül több százan kapcsolódtak be.

A rendőrség azonnal kiemelten reagált az eseményekre, kordonokat állított fel, a feldühödött tömeg megfékezése érdekében gázcsapásokat alkalmazott. A konfliktus résztvevőit szétválasztotta, egy főt előállított a Debreceni Rendőrkapitányságra. Hat körül új közleményt adott ki a rendőrség, ebben azt írják, hogy egy rendőr megsérült, a Készenléti Rendőrség főtörzsőrmesterét egy kővel megdobták. A rendőr hámsérülését a helyszínen ellátták, más személyi sérülésről a rendőrségnek jelenleg nincs tudomása.

Azóta a rendőrség ideiglenesen lezárta a tábort, onnan csak alapos indokkal engednek ki bárkit.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A történtek során személyi sérülésről a rendőrségnek nincs tudomása. Az esetleges további konfliktusok elkerülése érdekében a rendőrség a helyszínen és környékén továbbra is fenntartja a kiemelt rendőri jelenlétet.

Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője azt mondta, hogy korábban is előfordultak már konfliktusok a tábor lakói között.

„A debreceni tábor 800 fő befogadására alkalmas, de már ez is rengeteg ember lenne. Jelenleg azonban 1600-an vannak a táborban, és így már legalapvetőbb dolgokra sem lehet törekedni, mint a családok, nemek, különböző életkorúak vagy nemzetiségek megfelelő szétválasztása. A higiéniai körülmények megdöbbentően rosszak, ezt a kollégáimmal személyesen is tapasztaltuk néhány hete. Ilyen helyzetben nem könnyű a lakók együttélése.

Nagyon sok éve mondjuk, a befogadási rendszert át kellett volna alakítani. A hatalmas táborok nem jók, exponenciálisan nő bennük a konfliktusveszély. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában inkább kisebb szállások épülnek. Azokat sokszor civilek, egyházak, szeretetszolgálatok működtetik állami normatívából, és így az egyéni sérülékenységre jobban lehet figyelni. Az ilyen óriási táborok Afrikára és Ázsiára jellemzőek. A mostani hazai táborokban a rendelkezésre álló forrásokból nincs mód megfelelő szociális és pszichoterápiás ellátásra.”

Pedig az összezsúfolt embereknek erre nagy szükségük lenne Gyulai szerint:

„A menedékkérők háromnegyede háborús- vagy terrorzónából érkezik. Súlyosan tramutaziált emberekről van szó, akik családtagjaikat vesztették el, vagy rájuk omlott a házuk, sokan heteket töltöttek embercsempészek kamionjaiban vécé, víz, élelem nélkül. A menekülés traumájából fakadó pszichés problémák sem könnyítik meg az összezártság és a tétlenség elviselését.”