Valami nagy humbug van az osztrák-magyar menekültvitában

  • A magyar kormány nagyon aggódik, hogy rengeteg menekültet toloncolnak vissza Nyugatról. Főleg Ausztriából.
  • Az osztrákok tudomásunk szerint három hete szóltak, hogy nem toloncolnak sok embert vissza.
  • Csütörtökön az osztrák belügy azt mondta, hogy nincs konkrét szám, hogy mennyi embert küldenének.
  • Ugyanazon a napon a magyar külügy 4136 főről tudott.
  • Ki sumákol? És miért?

Küldik a tömeget az osztrákok?

Múlt hét szerdán megjelent egy kormányhatározat, ami így kezdődik:

„A Kormány sajnálattal értesült arról, hogy az Osztrák Köztársaság és további európai uniós tagállamok Magyarországra jelentős számú gazdasági bevándorlót kívánnak visszaküldeni.”

A magyar külügyminisztérium kérdésünkre azt írta csütörtökön, hogy Ausztria hivatalosan is jelezte, hogy

4136 főt készül Magyarországra toloncolni.

Az intézkedés alapja az úgynevezett Dublin III. nevű EU-s szerződés lenne.

Nem küldik a tömeget az osztrákok?

Június 10-én, vagyis alig két héttel az osztrákok viselkedésén sajnálkozó magyar kormányhatározat megjelenése előtt, volt egy osztrák–magyar találkozó Bécsben, ahol szóba jött a dublini szerződés szerint visszaküldhető menekültek kérdése.

Megbízható, az osztrák menekültpolitikát jól ismerő, ám neve és tisztsége elhallgatását kérő forrásunk szerint a találkozón Johannes Wimmer külügyi főosztályvezető közölte Perényi János magyar nagykövettel:

Ausztria júliustól sem készül nagyobb létszámú menekültet visszaküldeni Magyarországra, az erről szóló híreszteléseknek nincsen alapjuk.

Ha Ausztria mégis küldene vissza a dublini szerződés alapján menekülteket Magyarországra, akkor azok száma nem haladja majd meg az eddig visszaküldöttek létszámát, és az eseteket mindig előre megbeszélik a magyar féllel.

2015-ben május elejéig az összes EU-s országból összesen 522 főt küldtek vissza a dublini szerződés alapján Magyarországra. Még ha ezek többségét Ausztriából is küldték, az osztrák visszatoloncolások várható száma még ekkor is nagyon távol van attól a többezres tömegtől, amit a külügy, a kormányhatározat és Orbán Viktor állít.

Nincs arról információnk, hogy a 10-i egyeztetés óta az osztrák kormány változtatott volna az álláspontján, de nem zárhattuk ki, hogy a forrásaink lemaradtak valamiről.

Ezért megkérdeztük az osztrák kormányt, hogy a következő hetekben hány embert terveznek Magyarországra küldeni a dublini szerződés alapján. Az osztrák szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Karl-Heinz Grundboeck így válaszolt:

„Ez a kérdés megválaszolhatatlan. Minden személy esetében külön eljárást végeznek a hatóságok. Ezeket a döntéseket előre megjósolni komolytalan volna.”

Ehhez képest meglepően magabiztos a magyar kormány a 4136 fővel.

A legvalószínűbb a szám nagyságrendje alapján az, hogy ennyi embert tartanak számon az osztrákok úgy, hogy az elmúlt fél évben Magyarországon regisztrálták őket először az EU területén, és így elvben vissza lehetne küldeni őket Magyarországra. Csakhogy az osztrákok 10-én megígérték, hogy nem küldik őket vissza mind, és csütörtökön azt állították, hogy nincs semmilyen létező elképzelés arról, hogy hányat küldenek vissza.

UPDATE: A cikk megjelenése után a külügy ezt írta: "A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz a felelősség-vállalási eljárás keretében Ausztriától a frissített adat szerint 4714 megkeresés érkezett ebben az évben (2015.07.01-ig)."

Számháborúzunk

Kósa Lajos június 4-én azt mondta a TV2-ben, hogy ezen a nyáron 160-200 ezer embert küldenek vissza Nyugatról Magyarországra. Orbán Viktor múlt pénteken Brüsszelben azt mondta, hogy mintegy 15 ezer embert akarnak mostanában visszaküldeni Magyarországra. A külügyminisztérium csütörtökön ez utóbbi számot erősítette meg, és részletezték is: Németország, Ausztria, Franciaország, Svédország, Csehország, Svájc, Belgium, Szlovákia, Egyesült Királyság, Hollandia és Dánia összesen 15 ezer ember visszaküldésére készülnek. A sorrend a legnagyobb potenciális toloncolótól megy a legkisebb felé.

Fel is mondtuk meg nem is

A múlt héten egész komoly diplomáciai bonyodalmat okozott Magyarország, amikor kedd este jelezte, hogy nem fogadja vissza azokat a menekülteket, akiket a „Dublin III.” nevű EU-s egyezmény értelmében visszaküldenének Nyugatról, például Ausztriából vagy Németországból.

Az egyezmény azt mondja ki, hogy minden illegálisan az EU-ba lépő személyt érkezésekor az első országban regisztrálni kell, aminek része, hogy ujjlenyomatot is vesznek tőle. Amennyiben regisztrálása után fél éven belül egy másik EU-s országban igazoltatják az illetőt, és még néhány körülmény teljesül (például nincsenek rokonai az adott országban), akkor visszaküldhetik oda, ahol regisztrálták.

Az európai menekültügyi gyakorlatot ismerő szakértő forrásunk szerint nem igazán jellemző, hogy élnek ezzel a lehetőséggel a tagállamok. Egyszerűen túl bonyolult és drága egy ilyen visszaküldés megszervezése, nem szokott az történni, hogy csak úgy felültetnek repülőre vagy vonatra egy csomó embert, és elviszik egy másik EU-s országba. Előfordul, de tömegesen nem volt jellemző.

Németország például 2015 januárjától május elejéig 42 embert küldött így vissza, miközben majdnem 3000 olyan embert azonosítottak ugyanezen idő alatt, akiket Magyarországon regisztráltak először, vagyis elvben vissza is küldhettek volna. A magyar külügy egyébként azt állítja, hogy tudomásuk szerint Németország mostanában 6000 főt készül visszaküldeni. Megkérdeztük a budapesti német nagykövetséget, hogy ők hány főről tudnak, de egyelőre nem válaszoltak.

Mindenesetre múlt hét kedd este több EU-s ország is bepanaszolta a magyar kormányt, hogy felmondták a Dublin III-t. Erről az Európai Bizottság, mint az EU-s szerződések őre semmit sem tudott, és idegesek is lettek a testületben. Elsősorban nem azért, mert Magyarország nem fogadna vissza valakiket, akikről senki sem tudja, hogy vissza akarják-e őket küldeni oda, hanem azért, mert az EU-s szerződések váratlan és egyoldalú felmondása sérti az unió működésének alapelvét.

Szerda délelőtt már a magyar kormány több szinten, több miniszterén keresztül is jelezte, hogy félreértés történt, Magyarország nem mondott fel semmit, csak néhány nap türelmet kér azoktól, akik éppen toloncolnának.

Szerdán például azzal indokolták a magyar diplomaták a haladék kérését Brüsszelben, hogy a visszaküldöttek fogadására ki kell építeni új helyeket, mert a mostani menekülttáborok megteltek. Péntek délután Orbán Viktor Brüsszelben pedig azt mondta, hogy azt kell megvárni, hogy a déli határra küldött szakemberek visszaérjenek a rendkívüli megbízatásukból. A miniszterelnök kérdésemre azt is elmondta, hogy nem blöff volt a Dublin III. felmondása, hanem egy pontatlanul megírt levelet értettek félre a többi kormánynál, és a technikai okok miatt néhány napos türelem kérését értették úgy, mintha felmondtuk volna a szerződést.

Egyébként úgyse fogadunk senkit

Egyébként a gyakorlatban teljesen mindegy, hogy felmondtuk-e a szerződést, vagy csak technikai türelmet kértünk, menekülttábor-építés vagy szakemberhiány vagy akármi miatt. A magyar álláspont ugyanis az, hogy a dublini szerződés alapján szinte senkit sem kell visszafogadnunk.

Ugyanis a Magyarországon regisztrált emberek a magyar kormány szerint nem itt léptek be először az EU-ba, hanem jellemzően Görögországban vagy esetleg Bulgáriában. Tekintve, hogy többségük Szíriából, Irakból, Afganisztánból és Pakisztánból indult, és Törökország felől közelítette meg Európát, ez teljesen reálisnak tűnik, hiszen nincs mód kikerülni ezt a két EU-s országot abból az irányból.

A magyar álláspont az, hogy ezeket az embereket a görög és bolgár hatóságok regisztráció nélkül, a Dublin III. megsértésével engedték be az EU-ba, tehát Magyarországra kellene visszaküldeni őket, csak azért, mert mi betartottuk a Dublin III-t, és levettük az ujjlenyomataikat. Ezzel nehéz lesz majd vitatkozniuk azoknak az országoknak, amelyek vissza akarnának küldeni embereket, még akkor is, ha nekik meg elvben nem kell tudniuk, hogy ki hogyan jött, csak azt, hogy kit hol regisztráltak. Ez egy teljesen értelmes vitának látszik.

De hogy a magyar kormány ebben a vitában miért riogat a várható tömeges visszatoloncolásokkal, az nem világos.

Főleg úgy nem, hogy Orbán Viktor lényegében mindent elért a múlt csütörtök-pénteki EU-csúcson menekült-ügyben, amit csak akart, hiszen

  • nem kapta meg Magyarország hivatalosan a „frontország” minősítést, így nem épülnek EU-s menekülttáborok itt,
  • viszont elismerte a többi ország, hogy nagyon sokan jönnek Magyarországra, ezért „speciális helyzet” van, így nem kell az EU-n belül szétosztásra szánt 60.000 menekültből egyet se befogadni,
  • és kidumálta a Dublin III. felmondásának európai képzetét is,
  • és napirendre vette a bolgár és görög regisztrációs problémát is.

Az viszont nagyon gyanús, hogy

  • vagy a magyar kormány festi az ördögöt a falra, amikor az Ausztria felől képzelt tömeges toloncolással jön,
  • vagy pedig az osztrák kormány 10-én átvágta a magyar követet, aztán az osztrák belügy meg 2-án a 444-et is.
;