• Magyarország alig fogad be menekülteket, idén például csak 240-en kaptak menekültstátust.
• Összességében ezernél is kevesebb menekültről kéne gondoskodnia az államnak, amit megterhelőnek nevezni hazugság.
• A magyar hatóságok valószínűleg megsértik nemzetközi kötelességüket, hogy még a Szíriából és Afganisztánból menekülők jelentős részének is elutasítják a kérelmét.
• És akkor a befogadóállomások felszámolásáról és a menekültek sátortáborokba zárásáról még nem is beszéltünk.

Az, hogy Magyarországon elviselhetetlen volna a menekültügyi nyomás, vagy tízezrével kéne tartósan itt maradó menekültekkel számolni,

HAZUGSÁG.

Ezzel szemben nagyon is valószínű, hogy Magyarország

megsérti a nemzetközi jogi kötelességeit,

mert olyan arányban utasítja el a hazájukat, lakóhelyüket nyilvánvalóan kényszerből elhagyók menekültkérelmét, de a menekülteket befogadó, eleve túlzsúfolt befogadóállomások felszámolásának terve is jogot sérthet.

Nem én mondom ezt, hanem Ziegler Dezső Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének nemzetközi és európai belső joggal foglalkozó munkatársa az intézet blogján megjelent, a poszt aljára írt disclaimer szerint a Jogtudományi Intézet hivatalos állásfogalásaként semmiképp sem értelmezhető írásában.

Ziegler alapos munkával szaggatta apró cafatokra a kormány bevándorláspolitikáját.

Először is a jogi hátteret tisztázva bizonyította, hogy nemzetközi jogi kötelességünk volna befogadni a menekülteket, vagyis azokat, akiket

faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

Ehhez képest a magyar hatóságok a Szíriából érkező, menekültstátusért folyamodó kérelmezők 35 százalékának utasítják el a kérelmét - pedig Szíriában az elmúlt évek háborújában 220 ezer embert meggyilkoltak, a harcokban 840 ezren sérültek meg és 7,8 millióan menekültek el lakhelyükről. A Magyarországra menekülő afgánok kérelmeit még nagyobb arányban, 80 százalékban utasítják el.

Magyarországon 2015-ben mindössze 240-en kaptak menekültstátust, oltalmazottit is csupán 236-an. Vagyis, miközben a kormány bevándorlók tízezreivel rémisztget, Magyarország

ötszáznál is kevesebb menekültet fogadott be csak az idén.

Eleve, az országba a nyár közepéig érkezett 65 ezer illegális migránsnak csak töredéke, mintegy ötezer adott be menedékkérelmet,

a többiek azonnal továbbindultak Nyugat-Európába,

ahol nemcsak a gazdasági körülmények jobbak, de még a menekültkérelmeket is sokkal kedvezőbben szokták elbírálni:

míg Magyarországon a kérelmek 9 százalékát bírálják el kedvezően, Európában 45 százalék az arány.

A Magyarországhoz hasonló méretű Belgiumban 8515 kérelmező kapott menekültstátust, Bulgáriában pedig 7405-en kaptak menekült- vagy oltalmazotti státust.

A kormány persze igyekszik úgy tenni, mintha nem is menekültekről, hanem gazdasági bevándorlókról szólna a történet. A valóságban viszont gazdasági bevándorlókból sincs számottevő az országban, sőt:

2003-ban még 53 ezer EU-n kívüli államból érkezett dolgozó volt az országban, 2014-ben már csupán 14 ezer. Az EU statisztikái szerint

a Magyarországon összesen élő 140 ezer bevándorlóból 81 ezer másik uniós ország állampolgára,

akiket az uniós jog értelmében nem is korlátozhatnánk letelepedésükben.

Ez alapján kijelenthető, hogy a Magyarországra érkező illegális migránsok nagy részének nem Magyarország a célországa - ahogy azt a menekültkérelmet benyújtók kis aránya is mutatja. A kormány terveiből adódóan ez változhat - a kerítés felhúzásával és a határon elfogottak kötelező táborba zárásával nőhet azoknak a száma, akik itt lesznek kénytelenek menekültstátusért folyamodni - bár az eddigi tapasztalatok szerint még ezt is inkább tőlünk nyugatabbra tették volna meg, ahol nagyobb esélyük van a pozitív elbírálásra.

Ezért is különösen aggasztó a kormány legújabb terve, hogy felszámolja az amúgy kicsi és túlzsúfolt befogadóállomásokat - Debrecenben például, ahol zavargás is volt, 1600 embert préseltek össze egy 800 fő befogadására alkalmasnak mondott állomáson -, hogy helyettük sátortáborokat építsenek, amik amúgy nem valószínű, hogy megfelelnek vállalt nemzetközi kötelességeinknek, amennyiben aligha biztosítanak emberi körülményeket a gyakorlatilag őrizetbe vetteknek.

Ziegler konklúziója szerint

A menekültkérdés Magyarországon valójában kizárólag politikai kérdés, amivel a kormány saját népszerűségét igyekszik csak növelni.

Ha van idejük, feltétlenül olvassák el a terjedelme ellenére is sodró lendületű, tudományos alapossággal megírt posztot, érdemes.