Az ide tusványosi beszédből biztosan nem lesz akkora nemzetközi balhé, mint a tavalyiból volt. Ennek két oka van.

Az egyik, hogy a miniszterelnök egyáltalán nem simogatta benne az oroszokat, nem említette őket követendő példaként. Lehet, hogy a New York Times és a Washington Post is az illiberálisozást emelte ki tavaly, de a fő aggodalom Nyugaton a magyar-orosz közeledés miatt volt, és a 2014-es tusnádfürdői beszédből is ez köszönt vissza. Szóval ez teljesen lekerült idén a műsorról.

Sőt, a miniszterelnök saját magához képest kifejezetten szépen is beszélt az EU-ról

"béke, fejlődés és jólét"

legalább is 2008-ig. Mert a válsággal szerinte már nem tudott mit kezdeni a közösség. Voltak kiszurkálások, az európaiakat lehallgató amerikaiaknak például, a nem létező Európai Egyesült Államok elleni hangos tiltakozás, de kifelé, a Nyugat felé ez egy sokkal kevésbé konfrontatív beszéd volt, mint a tavalyi.

Európa az európaiaké

- mondta idén Orbán, és ebbe úgy tűnik most a magyarok is beletartoznak.

A szövetségeseink helyett inkább a háborúk elől menekülő embereket a törvénytelen bevándorlókat rugdosta Orbán. Ez nyilván egy aktuális probléma, szóval teljesen érthető, hogy főleg erről volt szó, de valószínűleg az sem hátrány, hogy ők kevésbé tudnak utána kormányzati vezetőket kitiltatni az Egyesült Államokból, ha nem tetszik nekik, amit hallanak.

A törvénytelen bevándorlóknál tényleg nagyon alacsonyra rakta a lécet. Amit erről a dologról szerinte tudni kell, az az, hogy

• törvénytelen bevándorlók -> terrorizmus,
• törvénytelen bevándorlók -> munkanélküliség,
• törvénytelen bevándorlók -> bűnözés.

A munkanélküliség kapcsán még külön el is hangzott, hogy ott az összefüggés olyan

"egyszerű, mint az egyszeregy".

Közben az a helyzet, hogy ezek közül egyik ügy sem olyan egyszerű, mint az egyszeregy, ezzel szemben ezek kifejezetten összetett, sok tényezős, bonyolult problémák.

A bevándorlás és a terrorizmus összefüggéseiről Király kolléga írt itt részletesen, a lényeg pedig az, hogy az elmúlt évek támadásait egyáltalán nem frissen érkező menekültek, hanem döntő többségében a megtámadott ország olyan állampolgárai követték el, akik ott is születtek.

A bevándorlás és a munkanélküliség, illetve egyáltalán a bevándorlás és a gazdasági teljesítmény összefüggésiét sokan, alaposan kutatták, és a hatások mindenképpen vegyesek. Van olyan gazdasági helyzet, a gazdaságnak olyan része, ahol jót tesznek a bevándorlók, és van, amikor egy bevándorló több pénzébe kerül egy országnak, mint amennyit megtermel.

A bűnözés esetében is sokkal bonyolultabb a kép annál, hogy bevándorolnak és bűnöznek. Az Orbán-beszédben példaként hozott svéd szexuális bűncselekményes statisztika például egyáltalán nem szól arról, hogy az erőszakot kik követik el, másrészt figyelmen kívül hagyja, hogy Svédországban a számítási módszerek is eltérnek sok más országétól, sokkal több dolgot számítanak erőszaknak, mint máshol, mindent külön számolnak, és eleve sokkal több ilyen esetet jelentenek be az országban az áldozatok, mert jobban kezelik az ilyen ügyeket az ottani rendőrök.

A beszéd végén jött elő Orbán a Nemzeti Konzultáció eredményével, amiről TBG itt írt részletesen, és amiből az derült ki, hogy bár a kérdésnek álcázott propagandaszövegre kevesen reagáltak, de a miniszterelnök mégis le tudta vonni belőle azt a következtetést, hogy mit akarnak a magyarok.

Ez azért is elegáns, mert úgy lehet csinálni, mintha nem a kormányé lenne a teljes felelősség: önök kérték, hogy így legyen, mi csak alávetjük magunkat a magyarok akaratának.

Az idei beszédről szóló percről-percre tudósítást itt tudják elolvasni.