A kormány nemet mondott az almásfüzitői vörösiszap-tározót kezelő cég engedélykérelmére

A Greenpeace Magyarország adott ki közleményt arról, hogy első fokon a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal elutasította az almásfüzitői vörösiszap-tározón hulladéklerakást végző cég, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) működési engedélyének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét.

A Greenpeace 2011 óta kampányol azért, hogy a közvetlenül a Duna partján lévő, állításuk szerint eleve szivárgó tározóra – mely a kolontári után az ország második legnagyobb vörösiszap-tározója – ne hordhassanak további veszélyes anyagokat. Almásfüzitő miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen. A Bizottság legutóbb júniusban jelezte, hogy nem elégedett a magyar állam válaszaival, és az eljárást a következő szakaszba léptetik.

A TKV még évtizedekkel ezelőtt vállalta az egykori almásfüzitői timföldgyár mellett megmaradt tározók lefedését. Veszélyes és nem veszélyes hulladékokat vásárolt fel a hazai piacról, és ezekből állított össze egy mesterséges talajt, amivel a vörösiszapot lefedték. A nyolcvanas években létrejött cég meglehetősen lassan haladt, három évtized sem volt elég a tározók lefedéséhez, 2015 nyaráig a tározók 93 százalékát fedték le. Erről a lefedési eljárásról szól most a vita a cég, a környezetvédő szervezet, a kormány és az Európai Bizottság között, hogy maga a technológia megfelelő-e, vagy sem.

Fotó: Botos Tamás

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként eljáró Kormányhivatal határozata kötelezi a céget, hogy 30 napon belül mutasson be tervet a területen lévő hulladékok megfelelő kezelésére, valamint a terület porzásmentesítésének megoldására. A Kormányhivatal határozata a Greenpeace honlapján teljes terjedelmében elérhető.

A Greenpeace közleménye szerint az almásfüzitői tározó tulajdonosa, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítására kapott engedélyt 2010-ben. Az engedély idén áprilisban járt le, ezért kérték a területileg illetékes Kormányhivataltól annak meghosszabbítását. A TKV azzal érvel, hogy a tározóban lévő vörösiszap lefedésének megfelelő módja az, hogy arra többek között veszélyes hulladékok tömegét hordják rá. A közlemény szerint a cég „speciális hulladékkezelési módszernek” és „egyedi filozófiának” nevezi gyakorlatát, amely során az általa átvett veszélyes hulladékokból egy új „terméket” állít elő„komposztkészítéssel”. Bár a TKV valóban erre kapott engedélyt, a Greenpeace és számos további független szakértő szerint ez a gyakorlat teljesen ellentétes a hulladékkezelés magyarországi és európai szabályaival, és veszélyezteti a környezetet.

Ezt erősítette meg most a Kormányhivatal határozata is, amely kimondja, hogy a cég hulladékhasznosítás helyett valójában évek óta hulladékhígítást és -lerakást végez.

„A telephelyen az adott technológiával pl. a nehézfémeket tartalmazó szervetlen anyagok biológiai lebontása (hasznosítása) nem történik meg, ezek a kezelt hulladékokban továbbra is jelen vannak”

– fogalmaz a határozat. Ez azt jelenti, hogy mivel a nehézfémek összmennyisége nem változik a kezelés során, a hulladék gyakorlatilag mindössze hígul, amely teljesen ellentétes az EU hulladékkezelési szabályaival. Most a Kormányhivatal határozata szerint a cég által komposztálásnak nevezett tevékenység során nem szűnik meg a beszállított veszélyes hulladékok hulladék státusza, azaz nem lesz belőlük termék.

Az ítéletnek a környezetvédelmi aggályokon túl egy lehetséges olvasata lehet az is, hogy a hulladékkezeléssel komoly bevételt termelő  TKV Zrt. korábbi baloldali kötödéséből a kétezres évektől kezdve a Közgép közelébe került, a cégcsoport egyik tagjában, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft.-ben például 2010 óta tulajdonos a Közgéphez számos ponton köthető Pentavia Bt. is. A cégcsoport rendkívül szövevényes és nehezen követhető tulajdonosi szerkezetéről többet az Átlátszó egy 2012-es cikkéből lehet megtudni.

Vélhetően a TKV Zrt. most fellebbezni fog az ítélet ellen, a hatályos jogszabályok értelmében pedig tevékenységüket addig zavartalanul folytathatják. Kerestük a TKV Zrt.-t is, amint megkapjuk reakciójukat, cikkünket frissítjük.

Update: Közleményt adott ki a TKV Zrt., amiben azt írják, hogy Almásfüzitőn végzett hulladékhasznosítási és rekultivációs tevékenységük hasznos és eredményes, a kormányhivatal szerint is. Mint írják, a határozat szerint az almásfüzitői tározókon alkalmazott hulladékkezelési technológia nemcsak, hogy nem gyakorol negatív hatást az emberi egészségre, illetve környezetre, de az alkalmazott lefedés a legjobb mód a tározók kezelésére.

Majd azt írják, hogy cégük időközben befejezte az almásfüzitői tározók teljes körű tényfeltárását is, amelyet kizárólag nemzetközileg is elismert magyarországi szakértőcsoportok (cégek, egyetemek, tudományos intézetek, független szakértők) végeztek. Az ezzel kapcsolatos jogerős kormányhivatali határozat megállapítja, hogy a térségben fellelhető szennyezettség egyértelműen az egykori timföldgyár és más korábbi ipari létesítmények működéséhez köthető, valamint a tározókkal kapcsolatos beavatkozási lehetőségek közül környezetvédelmi és gazdasági szempontból a tározók lefedésének folytatása, és a szennyezés helyben történő lokalizálása a támogatandó.

A kormányhivatal 2015. július 31-i határozatában nem a tevékenység szakmaiságát vagy pozitív környezeti hatásait vitatja, hanem jogértelmezési kérdéseket vet fel. Ezt támasztja alá, hogy a most felülvizsgált engedély kiadásakor hatályos jogszabály a biológiailag lebomló szerves anyagok areob vagy anaerob lebontását hasznosításnak minősítette.

Az engedélyezési folyamatban a pozitív környezeti hatásokkal járó tevékenység jogszabályi változásoknak megfelelő értelmezése folyik. Ebben az értelmezésben véleménykülönbség van a kormányhivatal és Tatai Környezetvédelmi Zrt. között, ezért a cég él fellebbezési jogával, így a másodfokú eljárásra marad a megfelelő jogi megoldás meghatározása. A hulladékhasznosítási tevékenység összgazdasági érdek, a jelenlegi egyetlen járható, környezetbarát alternatíva, a tározók lefedése pedig mind a helyi lakosok, mind a természeti környezet számára is kiemelten fontos.