Ez nem Irak, be vagyunk szarva!

Martonfa nemet mond

Tiltakozunk az ésszerűtlen és diktatórikus döntés ellen

Aki velünk van dudáljon!

A 6-os út szélén a 180-adik kilométernél ilyen, és ehhez hasonló transzparensek lógnak a fákon. Mellettük két kempingszékben ülő férfi, akik minduntalan intenek egyet azoknak az autósoknak, akik száguldás közben megnyomják a dudát. “Mindig van kint valaki” – mondta az egyikük, Kristóf.

Pár száz méterrel beljebb a mezőn sátrak állnak és bográcsolás nyomai látszódnak. Az asztalok mellett pedig a közeli kistelepülés, Martonfa lakói ülnek. “Nagyon örülnénk, ha nem kéne itt lennünk, ez nem egy piknik” – mondja egyikük.

Martonfaiak tiltakoznak a tervezett menekülttábor ellen Fotó: Magócsi Márton

A martonfaiak szombaton az újságokból tudták meg, hogy a kormány sátortábort készül építeni menekültek számára a település határában. Ezen első körben nagyon meglepődtek, majd megijedtek, és azóta folyamatosan tiltakoznak a tábor megépítése ellen, például azzal, hogy kisátraztak a tábor leendő helyszínére.

Kiszúrtak az önkormányzattal

Martonfa kicsi falu, se óvodája, se iskolája, a polgármesteri hivatal és a művelődési ház pedig ugyanabban az épületben működik. Sőt, nyáron gyerektáborként is funkcionál. Az egész falu mindössze két utca, ahol 220-an laknak, a helyiek ezért nem értik, miért pont egy ilyen kis településre tervez ezerfős menekülttábort a kormány.

Martonfa kis falu, 220-an lakják Fotó: Magócsi Márton

“Ez egy abszurd, pazarló beruházás” – mondta az Abcúgnak Csémi Gabriella, Martonfa alpolgármestere. A martonfaiak többminden miatt is mérgesek a kormányra. Elsősorban azért, mert az újságokból kellett értesülniük a menekülttábor építéséről. Másodsorban pedig azért, mert a mezőt, ahol épülne a tábor, az önkormányzat már rég kinézte magának.

“Szerettük volna mezőgazdasági hasznosításba vonni” – mondta Csémi Gabriella. A faluban lényegében nincsenek munkahelyek, az egyetlen foglalkoztató az önkormányzat, amely szociális szövetkezetet alapított. Ennek a szövetkezetnek jól jönne a 66 hektáros mező, állatokat tudnának rajta tartani, és takarmánynövényeket termeszteni. A föld azonban állami kézben van, és a menekülttábor létesítésével úgy tűnik, hogy abban is marad, az önkormányzat pedig lemondhat róla.

Betörésektől félnek

A helyieket azonban legjobban maguk a menekültek aggasztják. Csémi szerint egy falu sem örülne, ha be kellene fogadnia egy menekülttábort. “Az emberek félnek ismeretlentől, attól, hogy a biztonságuknak vége, hogy elértéktelenednek az ingatlanjaik, és betegségekkel fognak találkozni” – mondta.

Csémi Gabriella alpolgármester Fotó: Magócsi Márton

“Mindenkinek jobb lenne, ha nem kerülnének ide. Biztos vannak köztük jó emberek, de ha csak a tíz százalékuk rossz, az már baj” – mondta a főúton strázsáló Kristóf. Van, aki betörésektől tart, más azt mondta, hogy a táborból ki és be járkáló menekültek biztos meg fogják dézsmálni a termését, sőt, még olyan is volt, aki azt mondta, még a végén a bepermetezett szőlőt eszik meg, és majd elviheti ő a balhét a haláluk után. “Pedig már épp kezdett helyrejönni a falu” – sóhajtott fel Zoltán. Megalakult a Szociális Szövetkezet és a polgárőrség, egyre kevesebb a munkanélküli. Ezután viszont nem tudja mi lesz.

Az hamar kiderült, hogy a falusiak még soha sem sem találkoztak menekültekkel. Amit tudnak róluk, azt az interneten vagy újságokban olvasták. Ez alapján pedig koszosnak látják őket, akik közül nem tudni, ki rendes ember és ki bűnöző. “Nézzék meg, hogy élnek Vámosszabadiban, vagy Debrecenben!” – mondta egy férfi – “ez nem Irak, be vagyunk szarva!”

A helyiek sosem találkoztak még menekültekkel Fotó: Magócsi Márton

Azt, hogy hogyan fogadnák a menekülteket a faluban, még a helyiek sem tudják. “Ha barátságosak lennének, akkor nem foglalkoznánk velük” – mondta Kristóf. Egyelőre azonban fogalmuk sincs, milyen hatással lesznek az életükre. Ahogy Csémi Gabriella mondta, nem tudja, hogyan néz ki egy menekülttábor. De nem szeretnék, ha a faluba vezető kis másfél kilométeres úton esténként menekültek járnának, az ugyanis biztos traumát jelentene a hazafelé igyekvő helyi lányoknak. Idegenekkel ugyanis senki sem szeret találkozni este a kivilágítatlan úton.

“Nem vagyunk rasszista csürhe, akik bántani akarják szegény menekülteket, hanem reális fenntartásaink vannak” – mondta az alpolgármester.

Sátortáborral tiltakoznak

A két új ideiglenes befogadóállomás településének, Martonfának és Sormásnal a polgármestere kedden a Belügyminisztériumban járt Pogácsás Tibor államtitkárnál, hogy a táborokról egyeztessenek. A kormány mindent megtesz azért, hogy a Baranya megyei Martonfán és a Zala megyei Sormáson megőrizze a közbiztonságot és biztosítsa a települések zökkenőmentes mindennapi életének feltételeit – mondta az államtitkár.

Pogácsás érthetőnek nevezte a lakossági aggályokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az újonnan létrehozandó állomást rövid időre tervezik, és a megvalósítás alatt is folyamatosak lesznek a kormányzati egyeztetések. Az ezer-ezer fős nyitott intézményekben a menekültkérelem elbírálásáig helyezik el az illegális migránsokat – közölte.

Rengeteg elhaladó autós dudál a tiltakozóknak Fotó: Magócsi Márton

A martonfaiak az utóbbi pár napban profi módon kezdtek el tiltakozni a tábor létesítése ellen:

  • azonnal lakossági fórumot szerveztek
  • az alpolgármester nyílt levelet írt Orbán Viktornak
  • tiltakozó csoportot készítettek a Facebookon, amelynek már majd ötezer követője van
  • szórólapoztak a pécsi Széchenyi téren
  • forgalomlassító felvonulást terveznek a 6-os útra
  • és sátortábort vertek a tábor leendő területére.

Utóbbinál éjjel nappal van valaki, kedd este például 150-en bográcsoztak a mezőn, egészen addig, amíg meg nem jelent hat autónyi rendőr, és végig nem igazoltatta őket. “Elmondták, hogy ha itt leszünk, amikor megkezdik a katonák az építkezést, akkor intézkedni fognak” – mondta Csémi Gabriella.

Az építkezés kezdetéig tiltakozni akarnak a tervezett állomás területén Fotó: Magócsi Márton

A falusiaknak azonban eszük ágában sincs elmenni, azt mondták, összeverekedni nem fognak a rendőrökkel, erőszakmentesen, de addig maradnak, amíg ki nem teszik őket. Volt, aki azt mondta, hogy még jót is tett a falunak a tiltakozás. “Összehozta az embereket, pedig korábban nem jártak össze”.

(Ez a poszt eredetileg az abcug.hu-n jelent meg, Albert Ákos írta.)