Nagyon akarja az Origót a Fidesz

  • A Magyar Telekom eladná a legnagyobb online híroldalt, az Origót és tartozékait.
  • Sok a vevőjelölt, és többeknek vannak jó fideszes kapcsolataik.
  • Orbán Viktor fontosnak tartja, hogy „megfelelő kezekbe” kerüljön a cég.
  • Az elnök emberei megbízható német befektetőt keresnek az üzlethez, de még nem találták meg.

Az Origo Zrt. tulajdonosa, a Magyar Telekom (MT) még június végén jelentette be , hogy értékesíti az origo.hu-t, és az ahhoz kapcsolódó online és tévés portfólióját. A  csomag része a clickshop.hu webáruház, a videa.hu videószolgáltató és a freemail.hu levelezőrendszer is, plusz tartozik hozzá még két tévécsatorna, az Ozone TV és a Life Network, valamint az azokhoz kapcsolódó weblapok.

Két okból adják el a cégcsoportot:

  1. Az MT mindenhol „megtisztítja”  portfólióit, szabadulnak a médiumoktól, Németországban is tárgyalásban állnak az Axel Springerrel online hálózatok értékesítéséről.
  2. Az üzemi működés finanszírozása alsó hangon 300 millió forintot visz el évente, plusz a 2010-ben nyitott  filmstúdió költségei miatt is masszív százmilliós leírásokat kell végrehajtani. Az elhatárolt veszteség 6,74 milliárd forintnál jár.
Origó címlap. Augusztus 10.

A pakk szakmai vagy politikai befektetésként mégis sokakat érdekel. Az origo.hu továbbra is

a leglátogatottabb magyar online újság,

a dkt.hu szerint a napi valódi látogatók száma átlag szűk 500 ezer, ami veri a második index.hu 460 ezres olvasótáborát. A freemail-lel együtt a lapcsalád 1 millió emberhez jut el naponta; ezzel az Origo a második legnagyobb hálózat a magyar weben az index.hu-t kiadó Central European Media Publishing (CEMP) mögött. A levelezőoldalnak hála ráadásul elég jól használható adatbázisaik is vannak.

Minden politika

A Magyar Telekom évekig tárgyalt a Varga Zoltán tulajdonában lévő Centrál Médiacsoporttal (CM) egy közös vállalat létrehozásáról, de végül nem jött össze az üzlet. A Centrál az Origo és a CEMP-csoport mellett/mögött a harmadik nagy online birodalom: övék a hir24.hu, a startlap.hu és a Nők Lapja Café is. A megállapodás megvolt, de az MT német tulaja, a Deutsche Telekom az utolsó jóváhagyási fórumon nem járult hozzá a társulás létrejöttéhez, így nem kötötték meg a dealt, amit pedig a piacon már tutira vettek. Többen ezért

politikai nyomásgyakorlást sejtettek

az üzlet elakadása mögött. Az összeesküvés-elméleteket táplálja, hogy az MT - amely a kormánnyal kötött megállapodás szerint 1 milliárd eurós digitális fejlesztéseket irányzott előre erre a ciklusra - tavaly nyilvánvalóan politikai érdekből beáldozta az Origo függetlenségét.

Végül az MT néhány hete meghirdette a csomag értékesítését, és hogy az eladási folyamat feddhetetlen legyen a nyilvánosság és a részévényesek irányába, a tender levezénylését az Ernst & Young könyvvizsgálócégre bízták.Jelenleg tucatnyi jelölt ajánlata van bent a cég Krisztina körúti székházában, de ezek még nem kötelezik semmire az ajánlattevőket. A vevők átlag 11-12 millió euróra (nagyjából 3,5 milliárd forintra) teszik a csomag árát.

Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó és Győri Tibor volt jogi ügyekért felelős államtitkár új médiacége, a Modern Media Group (MMG) nem akar megjelenni tulajdonosként. Az MMG ugyanis nehezen tudna magyarázatot adni arra, honnan tudna hárommilliárdot kifizetni egy ekkora vállalatért, miközben Habonynak még rendszeres jövedelme sincs. A tanácsadó ezzel együtt még mindent elkövet, hogy „megfelelő helyre” kerüljön az újság. Kormányközeli források azt mondják: túl nagy és túl jelentős az Origo az online hírpiacon ahhoz, hogy engedjék olyan kezekbe kerülni, amelyekre a kormánynak nincs ráhatása.

Nem beszélve arról, hogy

az elnök emberei most minden nem fideszes pénzember mögött megbújó Simicskát sejtenek,

noha egyelőre semmi jele annak, hogy a volt pártpénztárnok valamelyik cége rástartolna a portálra.

Hazai pálya

A Centrál továbbra is az egyik legkomolyabb érdeklődő.

Vargáék az első körös bukta ellenére továbbra is ambicionálják az üzletet. A Centrál elsősorban az online termékekre hajt, de feltehetően hajlandók lesznek benyelni a tévécsatornákat is, ha ez az ára az üzletnek. Vargának nincsenek igazán szoros politikai kapcsolatai; a Centrál tulajdonában lévő híportál, a hir24.hu pedig inkább kormánykritikus orgánum. Míg többen csak politikai vagy taktikai szándékból tettek ajánlatot, a Centrál vételi szándéka valóban komolynak tűnik. Kérdés, hogy ha lesz üzlet, a Gazdasági Versenyhivatal mit szól majd egy ekkora online birodalomhoz.

Schmidt Mária jobboldali körökben hirdeti, hogy meg akarja venni az Origót.

Elsőként a Népszabadság írta meg, és mi is úgy tudjuk, hogy Schmidt Mária új cége, a Médiaháló Kft. is adott be ajánlatot. A jobboldali köröket ismerők szerint Schmidt így akarja kimutatni lojalitását Orbán Viktor felé, aki nemrég azt kérte a tehetős jobboldaliaktól, támogassák egy új médiabirodalom kiépülését. Scmidtnek jól is jönne némi jóindulat, miután Orbán Viktor  Lázár János folyamatosan gáncsolja az általa vezetett Sorsok Háza projektet. Az igazgatónő rendelkezik akkora magánvagyonnal (férjétől, a Budapesti Ingatlan Fejlesztési és Hasznosítási Rt.-t megalapító Ungár Andrástól 6 milliárdos vagyont örökölt), hogy felhúzzon egy akkora médiacéget, amelyik képes megvásárolni az Origót. 

Spéder Zoltánt és a CEMP-et is érdekli a portál,

de a piac nem tartja őket komoly vevőjelöltnek. A cégcsoport a hirdetési piacon már így is akkora, hogy a GVH aligha engedélyezné a két lapcsalád egy kézbe kerülését, ráadásul Spédert a Simicska-balhé óta kétkedve méregetik legfelső körökben. A legnagyobb konkurensek ajánlattételi szándéka mögött egyébként meghúzódhat az is, hogy komoly érdeklődőként benézhetnek az Origo adatszobájába és értékes információkhoz juthatnak hozzá a fő konkurenciánál. Megkerestük a CEMP illetékeseit, de nem kommentálták az ajánlattételről szóló hírt.

A vs.hu tulajdonosa az utolsó pillanatban betolt egy 15 millió eurós ajánlatot,

ami eddig a legcombosabb az összes közül. A kiadó New Wave Productions jobboldali kötődéséről az indulás idején a cink.hu írt: a tulajdonos Bawaco médiabefektető egy cseh üzletember birtokában van, aki Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás üzlettársa. A lap szellemiségén nem látszik, hogy jobbra húznának, sőt sok újságírót átvettek a Lázár-botrány után szétrobbanó Origóból, de információink szerint a New Wave most egyébként sincs elég közel a politikai tűzhőz ahhoz, hogy a végén igazán jó eséllyel pályázzon.

Többször megjelent a médiában az újonnan alapított, belga székhelyű Brit Média befektetési Kft. neve,

amely nemrég 40 millióval szállt be a Klubrádióba. A céget a korábban a Viasatnál és a TV2-nél is vezető beosztásban dolgozó Megyeri András vezeti. A vállalat hátteréről egyelőre csak találgat a sajtó: a Népszabadság szerint Megyeri az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez áll közel és így Köves Slomó befolyása merülhet fel vele kapcsolatban, az mmonline.hu információi szerint viszont Soros György állhat a cég mögött. A kettő egyszerre mondjuk nem tűnik életszerűnek.

Nemzetközi vizek

Az biztos, hogy a médiában megjelenő nagy mennyiségű találgatás is már a játszma része. Mi úgy tudjuk, hogy
a kormány közelében jobban' örülnének, ha egy olyan nemzetközi befektető venné meg a cégcsoportot, amelyre a  tudnak megfelelő nyomást gyakorolni. Több ok is szól a megoldás mellett.

  1. Egy külföldi befektető mögött nehezebb tettenérni a politikai befolyást.
  2. Ha a politika nem tettenérhető, nem fenyeget a szerkesztőség szétesése sem.
  3. Egy semmiből előbukkant magyar céggel szemben egy külföldi befektetőnek nem kell elszámolnia azzal, hogy honnét van pénze egy ilyen volumenű befektetésre.

A Fidesz-közeli média szervezésében - igaz, akkor még a Simicska-birodalommal együttműködve - használtak már hasonló technikákat. Annak idején a Class FM-et elindító és a Heti Választ megvásárló Infocenter tulajdonosaként mutattak be egy dán cégcsoportot, amelyről hónapok múlva persze kiderült, hogy gyakorlatilag „frontol” (régebbi és talán közkeletűbb szóval: strómanol) egy rejtőzködő tulajdonosnak. Az Infocenter kísérletet tett az RTL megvásárlására, az ehhez szükséges milliárdokat a „dánok” tették be a cégbe. Az üzlet végül elbukott, a dán tulajdonosról sem hallottunk többet soha, viszont Simicska egyik legközelebbi munkatársa, Nyerges Zsolt ült a cég vezérigazgatói székébe.

Az Origo lehetséges vevőivel folytatott háttértárgyalásokon többször felmerült, hogy az MT azért halasztotta a pályázat leadásának első határidejét július 3-ról, előbb 15-re, majd augusztus elejére, mert egy nagyon komoly német érdeklődő ajánlatára vártak. A kapcsolat felkutatásában biztosan szerepe van  Lázár Jánosnak. A sajtó is pedzegette, hogy

az RTL Klubnak is vannak vásárlási szándékai.

rtl klub

Lázár és az RTL kapcsolatának hosszú története van: januárban megírtuk, hogy a miniszter már többször asztalhoz ült az RTL Group magyar származású osztrák alelnökével, a térségért felelős Andreas Rudassal és a luxemburgi cégcsoport belga vezérigazgatójával, Guillaume de Posch-al. Rudas  tagadta, hogy voltak titkos egyeztetések, de valahogy csak sikerült mindkét fél számára megoldást találni:

  • a miniszter hosszas küzdelem árán elérte a harcias Dirk Gerkens tv-igazgató távozását,
  • a kormány pedig hirtelen egykulcsossá varázsolta a reklámadót és milliárdos terheket vett le a csatorna válláról.

„Fent" abszolút képben vannak a magyar helyzettel: tavaly óta Rudas bécsi irodájában dolgozik Róbert Ákos, Gerkens korábbi helyettese, aki több mint tíz évig ült benn a magyar cég menedzsmentjében. Az sem mindegy, hogy a kormánynak és az RTL-nek egyaránt van ütőkártyája a másik ellen:

  • az RTL Klub híradója még mindig keménykedik Orbánékkal, az RTL Group pedig nemzetközi bíróságon megtámadta a kormányt a reklámadó tavalyi penzuma miatt,
  • a kormány viszont rendeleten keresztül tudja szabályozni, hogy szedhet-e az RTL terjesztési díjat a szolgáltatóktól. Ami évente akár 6-8 milliárd forint is lehet.

Meg nem erősített hírek szerint Orbánék a háttérben tárgyalnak németekkel az ügyről, de a Fidesz nem bízik az RTL-ben (emlékezzünk: 2010-ben még úgy volt, hogy a fideszes háttérbirodalom szerzi meg a tévét!); az RTL Group-ot birtokló Bertelsmann pedig aligha szabadulna a vállalattól.

Lázár János (Fotó: Botos Tamás)

Mindez nem is lenne gond, ha Orbánék megtalálták volna már az ideális vevőjelöltet. A feladat Lázárra vár, aki az elmúlt években nagyon sokat dolgozott német kapcsolatai megerősítésén és Orbán legfontosabb kapcsolattartója lett német irányba. 

Annak idején Lázár hozta össze a magyar kormányfőt Klaus Mangolddal, a DaimlerChrysler AG egykori igazgatósági elnökével. Mangold az egyik legbefolyásosabb német üzletember. Például ő az elnöke a németországi  Alstom felügyelőbizottságának, tagja az Ernst&Young legfőbb nemzetközi irányítótestületének is, a Rotschild bankház európai kirendeltségének alelnökeként pedig fontos tanácsokat adott a kormánynak a paksi bővítés pénzügyi szerződéseinek aláírásakor. 

Akármilyen erősek is a német szálai a kormánynak, az Magyar Telekom által megadott utolsó, augusztus eleji határidőre nem érkezett meg az ideális vevőjelölt neve. A Telekomnál a napokban szűkítik a lehetséges vevők körét, kijelölik azokat az ajánlatokat, amelyek beléphetnek a második fordulóba.  De a Telekom eddig nagyon rugalmasan kezelte a határidőket, és lehetséges, hogy még akár hetekig várnak új szereplők felbukkanására. Az eladási procedúra akár ősz végéig is elhúzódhat.

;