Hogyan lett több ezer kétségbeesett emberből bábu a német–osztrák–magyar menekültügyi sakkjátszmában?

  • Mehetnek.
  • Nem mehetnek.
  • Mehetnek.
  • Nem mehetnek.

Ez az idegtépő huza-vona megy napok óta Keleti Pályaudvarnál, ahol menekültek százai igyekeznek feljutni érvényes jeggyel valamelyik Németországba tartó szerelvényre.

Miért lehet az, hogy a magyar rendőrök sokáig engedték őket utazni, aztán a hétvégén nem engedték, aztán hétfőn engedték, és most kedden pedig megint nem engedték?

Ez a kiszámíthatatlan magyar viselkedés valószínűleg szorosan összefügg azzal a nemzetközi játszmával, ami a menekültek befogadásának EU-s szabályozásáról szól, és amelynek fő mozgatója Németország. Ennek része, hogy a német kormány egyszerre ígér otthont a szír menekülteknek, és kéri számon a többi országon a menekültek alaposabb regisztrációját.

A német álláspont, amit pontosan senki sem ért

A német kormány két dolgot mond most egyszerre:

  • Németország a Szíriából érkező menekültek esetében nem él azzal jogával, hogy visszaküldje őket oda, ahol először regisztrálták őket az EU-ban. Ezzel lemond arról, hogy szírek esetében alkalmazza az úgynevezett Dublin III. nevű szerződést.

Közben azonban a német kormány azt is mondja, hogy a

  • Dublin III. szerződés továbbra is mindenkire vonatkozik, így minden menekültet ott kell regisztrálni, ahol először találkoznak a hatóság embereivel, és ebben az országban kell megindítani a menekültjogi eljárásaikat is.

Ezek így együtt eléggé összezavarták a magyar és az osztrák kormányt is. Mert az első alapján logikus lenne azt mondani, hogy akkor minden szír menekültet átengedünk Németországba, ott úgyis befogadják őket. A második alapján viszont ezt nem teheti meg egyik ország sem, mert szépen le kellene folytatni a menekültjogi eljárást mindenki esetében.

Merkel szóvivője egy újságíró kérdésére külön kiírta a Twitterre, hogy ez a szírekre is vonatkozik (egész pontosan azt kérdezték tőle, hogy tényleg küldenek-e a németek különvonatokat a budapesti szírekért, mire azt írta, hogy nem, mert mindenkire egyformán vonatkozik, hogy az első EU-s országba menjenek végig az eljárásokon). Vagyis a második megállapítás alapján egy EU-s országból a németek szerint nem lehet csak úgy átengedni a szíreket.

Budapest már hétfőn pontosítást, jogértelmezést kért a berlini kormánytól, míg az osztrák belügyminiszter kedd kora délután fordult ugyanezzel az igénnyel Berlinhez. A német kormány közben azt nem érti, hogy a többiek mit nem értenek: a német belügyminiszter hétfőn azzal viccelt, hogy ha lesz egy kis ideje, akkor majd megtanul magyarul, hogy megértse, hogy mit akarnak pontosan a magyarok. Az osztrákoknak még nem szóltak vissza ilyen keményen.

Az osztrák álláspont se kristálytiszta

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Roman Hahslinger, a bécsi rendőrség szóvivője több osztrák lapnak is azt mondta hétfőn, hogy ők minden menekült esetében tartják magukat a Dublin III. szabályhoz, vagyis aki vízum nélkül érkezik Magyarország felől, azt akár vissza is küldhetik Magyarországra. Akkor is, ha szír menekültekről van szó, hiszen Ausztria nem mondott olyat, hogy minden szírt befogad, csak Németország.

Közben eddig az osztrákok nem küldtek vissza senkit sem, sőt, hétfőn néhány órás hegyeshalmi várakoztatás után átengedték Németország felé a Keletiből jövő menekülteket. De a rendőrfőnök nyilatkozata jól jelzi, hogy az osztrák álláspont sem kristálytiszta. Lehet, hogy a magyar hatóságok azért is ennyire következetlenek, mert Ausztria felől is ellentmondásos üzenetek érkeznek.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy kedd reggel óta a cseh rendőrség sem engedi tovább Németország felé a menekülteket. Bár abba az irányba sokkal kevesebben próbálkoznak, de kedd reggel Prágában 200 menekültet szállítottak le egy Németországba tartó, Ausztria felől érkező szerelvényről. Kateřina Rendlov, a cseh rendőrség szóvivője azt mondta, hogy őket nem érdekli, hogy a többi ország mit csinál, kinek mit enged meg, de ők betartják az európai törvényeket.

Pont azt mondta, amit Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő, aki kedden azzal magyarázta a menekültek kitiltását a Keleti Pályaudvarról, hogy betartjuk az európai törvényeket: vagyis akinek nincs vízuma, azt nem engedjük tovább. Ennek szellemében a magyar hatóságok elkezdték hivatalos eljárás alá vonni az utazni vágyókat kedd délután. Ez egyébként nem feltétlenül jelenti azt, hogy sokáig itt ragadnak. Előbb kijelölnek számukra egy tábort, ahol kivárhatják a menekültügyi eljárásuk végét, de ezek nyitott táborok, ha akarnak, akkor könnyen továbbmehetnek majd Németországba. Elvben ennek az eljárásrendnek kell következnie a Dublin III. szerződésből, amit a németek most számon is kérnek mindenkin Csakhogy ebből is további kérdések következnek:

  • Miért pont most lett a rendszer betartása ennyire fontos Magyarországnak?

Azzal, hogy a Keletiből papírozni viszik a menekülteket kedd délutántól, ahelyett hogy felengednék őket a vonatra, lehet, hogy a magyar hatóságok formailag hirtelen meg akarnak felelni minden szabálynak. Ez azért lehet fontos, mert közben a németek és az osztrákok ennél sokkal többet akarnak a magyaroktól, és a kormány olyan helyzetet ajar teremteni, ami jogilag tiszta, nem lehet belekötni, hogy aztán úgy érvelhessünk: mi mindent betartunk, de tőlünk ne akarjon senki semmi többet.

A német és az osztrák kormány is azt akarja ugyanis, hogy minden EU-s tagállam fogadjon be menekülteket, lehetőleg kötelező kvóta alapján. Ezt naponta elmondja Angela Merkel német kancellár, és ez alapján támadta élesen az osztrák kancellár és a francia külügyminiszter is a magyar kormányt. (Werner Faymann kancellár kedden azt mondta, hogy szolidáris együttműködéssel, és nem kerítéssel kell megoldani a menekültkérdést, és a magyar kerítés csak a csempészeknek jó. Laruent Fabius francia külügyminiszter pedig vasárnap nevezte botrányosnak, hogy a magyarok elutasítják a kvótát.)

A magyar kormány továbbra is elutasítja a kvótarendszert.  Az erről szóló nagy európai vitáról hétfőn itt írtunk. Ez az a vita, ami miatt ennyire fontos lehet felvenni a megfelelő pozíciókat, ez az, ami ekkora feszültséget okoz a különböző országok között, és ennek áldozatai végső soron az ide-oda pakolt menekültek is.

A magyar kormánynak közben az is érdeke lehet, hogy a menekültek ne rohanjanak át szinte észrevétlenül az országon. Az állandó hisztéria egyelőre belpolitikailag is jól jön: amíg mindenki ezzel foglalkozik, addig nincsenek belpolitikai balhék, és addig a fenyegetettség hangulata erősítheti a központi hatalmat.

De felmerül egy másik fontos kérdés is:

  • A német kormány miért nem Görögországot kárhoztatja elsősorban, amikor a budapesti pályaudvarokon veszteglő menekültek túlnyomó többsége ott lépett be először az EU-ba, ezért ott kellett volna őket regisztrálni és a menekültkérelmüket elbírálni?

Egyrészt az euroválság miatt most van túl Németország egy diplomáciai háborúnak is beillő konfliktuson Görögországgal. Berlin száz százalékig áterőltette az akaratát, és a görög kormány már bele is bukott a harcba. Ezután egy újabb vitába kezdeni nem volna egyszerű.

Másrészt pedig a nagy német európai menekültkezelési tervben Görögrszág együttműködni látszik. A görögök belementek abba, hogy náluk befogadóközpontok épüljenek, ahol egy később meghatározandó, egységes európai szempontrendszer szerint az EU hivatalnokai dönthetik majd el, hogy kit kell kitoloncolni, és kit kellene szétosztani a tagállamok között. Magyarország viszont ezt az egész központosított rendszert meg akarja vétózni.

Mindenkit győzködnek

A németek sorra győzködik az egyes kormányokat, hogy álljanak a kötelező kvótarendszer mögé. Júniusban az Európai Bizottság már előállt ezzel a javaslattal, és abban az volt, hogy Magyarországnak az EU-ba érkező menekültek 1,57 százalékát kellene befogadnia. A tagállamok nagy többsége akkor leszavazta a javaslatot.

Azóta a német kormány már a kvóta mellé állította a múlt héten Franciaországot, és most kedden a spanyol miniszterelnököt is átállította, pedig a nyár elején még mindkét ország elutasította a tervet.

A legélesebben a keleti országok tiltakoznak, a V4-ek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) pénteken válságtanácskozást tartanak. Előtte Orbán Viktor fut egy kört Brüsszelben is menekültügyben, a bizottság és a parlament elnökével is találkozik. Nagy kérdés, hogy a németek és szövetségeseik meg tudják-e törni a keleti egységfrontot. A lengyel kormány máris engedékenyebb mint eddig, Ewa Kopacz miniszterelnök Gdanskban bejelentette, hogy több menekültet fogadnak be, mint eddig ígértek.

Ebben a nagy kvótameccsben fenyegetések máris elhangzottak: a német belügyminiszter pénteken arról beszélt, ha nem osztja szét az EU arányosabban a menekülteket, akkor a schengeni rendszert nem lehet majd fenntartani. Az osztrák belügyminiszter pedig hétfőn azt mondta, hogy ha egy ország nem működik együtt, akkor az EU-s pénzeket el kellene venni tőle (ami egyébként jogi nonszensz).

Brüsszeli beszámolók szerint a vita a tagállamok között rendkívül éles. Németország szokatlan határozottsággal indult meg egy irányba, és a többiek kapkodva próbálnak igazodni vagy ellenállni.