Először került bele az IBP (Internation Budget Partnership) nevű, költségvetési ügyekben mértékadó civil szervezet jelentésébe a magyar költségvetés,

és az eredmény még a vártnál is rosszabb lett: kiderült, hogy az egész EU-ban, és egy híján az egész OECD-ben Magyarországon lehet a legkevésbé kiigazodni a költségvetésen.

(Az EU 28. tagja közül 15 országot vizsgált az tanulmány, amelyek közül jellemzően pont a kevésbé rázósak maradtak ki, mint Dánia, Finnország vagy Ausztria.)

A száz kiadható pontból összesen 49-et kapott Magyarország a költségvetés átláthatósága szempontjából. Ezzel Magyarország a "korlátozott információ" kategória alsó végén szerepel. Ezt 109 tényszerű, tehát nem véleményeken alapuló mutató alapján vizsgáltak a civilek, ugyanazzal a módszerrel, ahogy az összes többi országban (Magyarországon a Költségvetési Felelősségi Intézet végezte a vizsgálatot, amit aztán külső szakértő ellenőrzött; a jelentésről szóló anyagokat itt találja).

Ez a 49 pont így aránylik a régiós országok eredményeihez:

Egyedül a Balkán EU-n kívüli részeiben vannak rosszabb számok. Az OECD-n belül csak Törökországban rosszabb az eredmény. Az utóbbi évek javulása után Görögországban is jobb lenne a költségvetési pontszám, ha ott elkészítették volna a felmérést, mondta a KFIB szakértője.

Sőt, a helyzet ennél is rosszabb, hívta fel a figyelmet Romhányi Balázs, a KFIB vezetője a jelentést bemutató sajtótájékoztatón: ha a 2016-os költségvetés alapján csinálták volna a felmérést, akkor még rosszabb lett volna az eredmény, mindössze 44 pont.

A költségvetés átláthatóságának hiánya a korrupció egyik melegágya,

állapítják meg a nemzetközi szervezet szakértői. De a nemzetközi befektetők sem szokták szeretni, ha kiismerhetetlen egy részben általuk finanszírozott ország pénzköltése. És akkor még nem is beszéltünk a magyar államot a megtakarításukkal egyre nagyobb részével finanszírozó magyar állampapír-tulajdonos háztartásokról, mezei állampolgárokról.

De miért ilyen rosszak az eredmények? Mert a magyar költségvetés obejktíve is borzalmas szakmai színvonalon készül.

• A költségvetési törvényben nem tartalmiak a magyarázatok.
• A vizsgált 8-féle költségvetési dokumentumból Magyarországon 3 nem is készül el (az irányelvek, a féléves jelentés és a polgárok költségvetése).
• Nincsenek a dokumentumokban a kiadások funkcionális bontása szerinti táblák sem, pedig az – például a konvergenciaprogramban – kötelező lenne.
• Nem frissülnek az indoklások az újabb dokumentumokban.
• A havi jelentések nem elég részletesek, ömlesztett, összevont adatok vannak benne.
• A tartalékok, maradékok elköltése és az átcsoportosítás teljesen a költségvetési felügyeleti rendszeren kívül történik.

Nincs egyetlen olyan aloldal sem az NGM oldalán, ahol elérhető lenne az összes költségvetési dokumentum. A költségvetési információk rossz minőségű honlapokon, széttagoltan találhatóak meg.

Érdekes az elemzéssel kapcsolatban, hogy a szervezet megküldte az illetékes minisztériumnak, az NGM-nek is az anyagot, amely ugyan néhány kommentárt fűzött az értékeléshez, de a lesújtó pontszámokat elfogadta.

UPDATE. Az NGM küldött egy közleményt, amiben azt írják, hogy a minisztérium visszautasítja a költségvetési ügyekben irányadó nemzetközi szervezet "szubjektív megállapításait", és hogy a magyar költségvetés tervezése, benyújtása és tárgyalása megfelel a magyar jogszabályoknak, irányelveknek. Mivel pedig az ÁSZ és az egyébként nettó 1 emberből álló "Költségvetési Tanács" nyilvános véleményt ad ki a költségvetésről, ezért "a kontrollmechanizmusok is megfelelően működnek".

UPDATE 2. Az NGM kérdésünkre közölte, hogy a minisztérium csak a megküldött kérdőívet töltötte ki, az elkészült elemzést viszont már nem látták: "az abban foglaltakról a tárca csak a nyilvánosságra hozást követően értesült, tehát azt előzetesen nem látta, nem véleményezte és nem hagyta jóvá." A jelentésben fent megfogalmazott szubjektív kritikákkal pedig nem értenek egyet: a minisztérium szerint a mostani jogszabályi környezet is biztosítja a költségvetés átláthatóságát.

A nyilvánosság bevonása szempontjából a százból 31 (!) pontot kapott Magyarország, ami kirívóan borzalmas. Kapaszkodó, hogy a számvevőszéki felügyelet nem olyan szörnyű.

Országok, amelyek Magyarország előtt végeztek az átláthatóság szempontjából:

Ghána, Pápua Új-Guinea, Sierra Leone, Banglades, Kirgizsztán, Kazahsztán, El Salvador, Dominikai Köztársaság, Malawi, Uganda.

Íme az egész globális költségvetési átláthatósági index (Magyarország nagyjából középen van):