Megszavazta a dán parlament, hogy a hatóságok elvehessék a menekültek drágább vagyontárgyait és ékszereit
2016 január 26., 17:31
"Ne gyertek Európába, főleg ne Dániába!" - A kedves európai ország bekeményít
Elég kemény menekültügyi törvényt fogadott el a héten a dán parlament, nagy többséggel. A legszigorúbban hangzó intézkedés ez alapján, hogy a hatóságok elkobozhatják a menekültektől
- a 10 ezer koronát, vagyis 1340 eurót meghaladó készpénzt,
- illetve az ennél nagyobb értékű vagyontárgyakat
hivatalosan azért, hogy a migránsok ezzel is hozzájáruljanak az ellátásuk költségeihez.
A nácikhoz hasonlították a törvényt
A törvény akkora felháborodást váltott ki, hogy többen ahhoz hasonlították, ahogy a náci Németországban kifosztották a zsidókat. Elítélte az ENSZ menekültügyi szervezete, az Európai Bizottság, a Human Rights Watch és az Amnesty International is. Lars Løkke Rasmussen kormánya szerint viszont a kritikusok alapvetően félreértik a törvényt, ráadásul a dán állampolgárokra is hasonló szabályok vonatkoznak: azoknak, akik segélyért folyamodnak, meg kell válniuk értékesebb vagyontárgyaiktól. Mivel Dániában bőkezű ellátás várja a menekülteket, jogos, hogy részben hozzájáruljanak ezek költségeihez, mondja a kormány. És hogy az egész kevésbé tűnjön szigorúnak, hozzáteszik azt is, hogy a komoly "érzelmi értéket" képviselő tárgyakat (például esküvői gyűrűt, családi ereklye) nem veszik el.
Bár a szigorítások közül messze ez az intézkedés kapta a legnagyobb figyelmet, valójában nem ez a legfontosabb. Már csak azért sem, mert a törvénynek ez a része valójában teljesen abszurd.
- Eleve valószínűtlen, hogy a világ egyik leggazdagabb országának arra a pénzre lenne szüksége, amiket menekültektől tud elvenni (már ha addigra, mire eljutnak idáig, lenne valakinek ennél több pénze, vagy drágább ékszere.)
- Ennél is kevésbé valószínű, hogy a dán rendőrök hirtelen értékbecslővé válnak, akik meg tudják majd mondani, mennyit érnek az érkezőknél lévő ékszerek. (Erre maguk a rendőrök is panaszkodtak.)
- Ennél pedig már csak az valószínűtlenebb, hogy a dán rendőrök majd az egyes tárgyak érzelmi értékéről vitatkoznak a migránsokkal, mikor el akarnak mondjuk venni egy gyűrűt.
Természetesen nem is erről van szó.
A törvény célja minden bizonnyal az, hogy Dánia barátságtalanabb arcát mutassa kifelé, a kormány pedig erőt mutasson befelé.
"A politikusok nem fogják ezt nyíltan kimondani, de a cél az, hogy bizonytalanságot keltsenek a menekültek körében arról, hogy vajon Dánia tényleg olyan befogadó ország-e" - mondta Kristian Jensen, az Aarhus University intergációval foglalkozó kutatója.
“Félelmetes, hogy racionálisan próbálják magyarázni, miközben ez egy szimbolikus törvény, aminek semmiféle hatása nem lesz a költségvetésre. Ez nem a gazdaságról, hanem az érzelmekről szól” - fogalmazta meg Sofia Gråbøl világhírű dán színésznő.
Nehezebb lesz családokat egyesíteni
A migránsok szempontjából a vagyonelkobzásnál sokkal fontosabb a törvénynek az a része, hogy mostantól nem egy, hanem csak három év után lehet családegyesítést kérni. Eddig egyéves tartózkodás után lehetett szerezni olyan papírokat, amiket a hátramaradt családnak elküldve már ők is utazhattak Dániába. Mostantól ez három év, az ügyintézéssel együtt pedig akár négy-öt éves várakozást is jelenthet. Szigorítottak ezen kívül a tartózkodási engedély megszerzésének feltételein, öt év helyett menekültek már csak két évig maradhatnak. Ez sem fogja bátorítani a bevándorlást.
Bár ezek eddig a legkeményebb szigorítások, Dánia már dolgozott egy ideje azon, hogy kevésbé tűnjön vonzónak a migránsok számára. Augusztusban 45 százalékkal csökkentették a menekülteknek járó támogatást, majd erről szóló hirdetéseket helyeztek el Libanonban (ahonnan milliós táborokból indulnak tovább az emberek). Majd jött a javaslat arról, hogy a városok területén kívülre építenek táborokat, ahova a migránsokat költöztetik.
Befogadó kép
Dánia egyébként alapvetően befogadó ország, Svédország után GDP-arányosan ők költenek a legtöbbet menekültügyre. A hatmilliós Dánia lakosságának tíz százaléka bevándorlókból és az ő leszármazottaikból áll. Az emberi jogokat és a menekültügyet hagyományosan nagyon komolyan veszik - az elsők között csatlakoztak az ENSZ menekültügyi egyezményhez. A Dán Menekeültügyi Tanács is az egész világon aktív.
A mostani lépésekkel viszont alapvetően arra játszanak, hogy ne azokat kelljen elutasítani, akik megérkeznek Dániába, hanem eleve kevésbé akarjanak az emberek eljutni ide. 2015-ben 21000 ember két menedékjogot, ez háromszor annyi, mint két évvel korábban. Az is fontos, hogy Dánia két legnépszerűbb migráns-célpontország, Németország és Svédország között van. És bár a befogadó képet sokan szeretnék fenntartani, a dánok 37 százalékuk már ellenzi, hogy újabb migránsok kapjanak letelepedési engedélyt. A dánok 70 százaléka szerint pedig a bevándorlás most a legfontosabb politikai ügy.
"Nem akarjuk, hogy mindenhol menekültek legyenek, mert az nem jó az integrációnak, amivel már így is sok problémánk van. Nem tudunk annyi embert befogadni, mint Németország" - mondta Kirsten Ketscher, a University of Copenhagen professzora a Politico.eu-nak.
A dán példa
Belpolitikailag pedig az egyre erősödő bevándorlásellenes Dán Néppárt miatti nyomás is lényeges. Az ország második legerősebb pártja ugyan nem része a kormánynak, de a kisebbségben kormányzó Liberális Pártnak szüksége van a támogatásukra. Nekik, és a szavazóiknak is szól az új törvény leginkább drasztikusan hangzó része. Túlzás lenne viszont csak ezzel magyarázni a szigorítást.
A dán példa egyébként nem egyedüli, Svájcban és Dél-Németországban is elvehetik a migránsok értékesebb tárgyait. A dán törvény után viszont könnyen lehet, hogy még több ország hasonló intézkedéseket vezet be.
“Azt üzenem a menekülteknek, akik azon gondolkoznak, hogy Dániába jöjjenek: ha van más lehetőségetek, ne gyertek Európába, főleg ne Dániába. A dán kormány egyre keményebb szabályokat hoz mindenki számára” - mondta a Guardian riportjában egy 21 éves afgán lány. Ezzel nagyjából a hivatalos dán álláspontot fogalmazta most meg.
A kedves, liberális Dánia képét mindenképp megtépázza az ügy. Aj Vej-Vej kínai művész például tiltakozásul be is zárta dániai kiállítását.
"Ez alapján ítélnek most meg minket. Fel sem mérjük, milyen sokat árt ez Dánia megítélésének. Jó sok tévésorozatokat kell majd csinálnunk, ha vissza akarjuk ezt fordítani, nem igaz?" - írta Sofia Gråbøl. Ahogy viszont Bjarne Steensbeck dán politikai kommentátor mondta:
"A kormányt nem a nemzetközi média választja meg, hanem a dán emberek."
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.