A Matolcsy-alapítvány kuratóriumi tagja szerint az Alkotmánybíróság hátba döfte Matolcsy Györgyöt

Lentner Csaba „közgazdász, egyetemi tanár” volt a Hír tévé vendége, hogy kísérletet tegyen a védhetetlen alapítványi pénzszórás megvédésére. Lentnerről azt kell tudni, hogy korábban a MIÉP és a Független Kisgazdapárt környékén bukkant fel, most pedig a Pallas Athéné Domus Scientiae kuratóriumi tagjaként ő is egyike azoknak, akik az alapítványi milliárdok felett rendelkeznek (ezt az interjú 8. percében említi csak meg).

Egészen erős dolgokat mond.

Az Alkotmánybíróság

„hátba döfte”

Matolcsy Györgyöt, és rajta keresztül nyilván egész Magyarországot is, nyitott Lentner. (Mint emlékezetes, az AB csak arról döntött, hogy az alapítványok vagyona közpénz, és ezért be kell számolniuk róla, hogy mire költenek.)

Lentner ugyanis kitart amellett, hogy

„nem közpénz”

az MNB nyeresége, mivel a jegybank jelenlegi 12 600 milliárd forintos mérlegében csak tízmilliárd forint volt, amit jóval korábban a magyar államtól kapott. (Ez nagyjából annyi szinten hibás érv, hogy nem is tudok belekezdeni. De talán elég annyi, az MNB tulajdonosa a magyar állam.) Ezért az AB a mostani botrány előkészítésével megingatta a jegybankba vetett bizalmat, egyébként pedig hibásan indokolt és hibás jogkövetkezményt vont le, mondta a mérges Lentner.

Tehát nem a jegybank nyakló nélküli pénzköltésével van a baj, hanem azzal, hogy ez kiderült.

Lentner többször hazudik az MNB korábbi nyereségéről és veszteségéről is. Például azt mondja, hogy Simor idején mindig masszívan veszteséges volt az MNB, nyereséges pedig soha nem volt, ami nyílt kamu.

Lentner szerint

„az a néhány milliárd”,

amit az MNB – többek között általa is vezetett – alapítványai odaadtak Matolcsy rokonainak és egyéb kegyeltjeinek mindenféle beárazhatatlan dolgokért, az nem számít. Mert „az MNB adja a mostani gazdasági növekedés zömét”, „ha már a Nemzetgazdasági Minisztérium nem képes erre”, vélekedett Lentner.

A saját könyvéről, aminek kiadását szintén támogatták az alapítványok, azt mondta, hogy az „az újjászervezett magyar államnak pénzügyi rendszertanát foglalja magába”, ezért nyilvánvalóan megérte az a néhány tízmillió, amit a kiadására fordítottak. Naná!

És az ingatlanok?

„Ha van készpénzem, az anyukám azt mondja nekem, hogy ingatlant vegyek belőle, mert annak az értéke megmarad”

– indokolt a közgazdász világbajnok módon. Valószínűleg nem Magyarországon élt az utóbbi évtizedekben, mivel itt az ingatlanárak elég nagy kilengéseket mutattak, például 2008 után nagyjából a harmadára zuhantak. De aztán hozzátette ezt is:

„Ha befektetem, a vagyont még jobban meg tudom pörgetni.”

Miért nem egy Wall Street-i hedge fundot vezet ez az ember?!

És miért pont Mészáros Lőrinc újítja fel őket?

„Hát, most ki újítja fel, annyira áttételes ez a cégháló. De ha a magyar piacon Mészáros Lőrincnek van olyan vállalkozása, ami képes erre, akkor nemzetgazdaságilag nekünk az a jó, ha belföldi vállalkozás, hazai vállalkozás, a belföldi hozzáadott értéket gyarapítja. Én ebben nem látok semmi kivetnivalót.”

csatlakozott Lánczi Andráshoz és Kerényi Imréhez a lopás legitimálásában a kuratóriumi tag.

Más: Kósa Lajos és Kovács Zoltán így magyarázkodik.