Ezért van Clintonnak olyan nehéz dolga Trumppal szemben

Ha jól mérnek a közvélemény-kutatók, akkor nem Hillary Clintonnak kedveznek 2016 billegő államai, és tulajdonképpen ez most a legnagyobb akadály, ami a demokrata jelölt és az elnökség között van.

Clinton ugyanis a közvélemény-kutatások utolsó átlaga szerint országosan kb. 4 százalékkal vezet Trump előtt, mégsem tudja ezt az egyértelmű előnyt hasonlóan döntő elektori győzelemmé alakítani.

Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy (két kivétellel*) egy-egy állam összes elektoráért harcolnak a győztes mindent visz alapon, az elektorok számát az állam népessége határozza meg. Ezért nincs (elnöki) kampány az olyan szélsőséges politikai irányultságú államokban, mint a hippi Kalifornia vagy a vörösnyakú Nyugat-Virginia: minden itt eltöltött perc vagy elköltött dollár pazarlás lenne a kampányok részéről. Így minden figyelem a billegő államokra irányul.

Viszont ha megnézzük azt a 13 államot, amikért idén harcolt a két kampány – ezek között van pár elég valószínűtlen célpont is, így mondjuk Clintonnak Georgia vagy Trumpnak Colorado, Wisconsin –, túlsúlyban vannak azok az államok, ahol a republikánus jelölt jobban áll az országos átlagánál.

A következő ábrán a fivethirtyeight.com közvélemény-kutatásokat rendező modellje alapján raktuk sorba a billegő államokat aszerint, hogy mekkora Clinton előnye. A piros vonal pedig Clinton országos előnyét mutatja.

Clinton csak Virginiában, Wisconsinban, Coloradóban és Michiganban számíthat jobb eredményre, mint amit országosan elér, és itt is csak 0-2 százalékponttal. Trump viszont az országos átlagához képest 3-7 százalékkal felülteljesíti magát a következő államokban: Nevada, Florida, Észak-Karolina, Ohio, Arizona, Iowa, Georgia.

Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy Clinton az elektorok között is megnyugtató előnyt érjen el (tehát besöpörje Nevada, Florida és Észak-Karolina elektorait is), országosan legalább 3-4 százalékkal kell nyernie.

És még így is elveszítheti Ohiot, pedig enélkül az állam nélkül senki nem nyert választást az USA-ban 1960 és John F. Kennedy óta.

(A fenti közvélemény-kutatási átlagokat persze nem kell készpénznek venni. Lehetnek mérési hibák, és a pártok állami szintű mozgósításai is okozhatnak akár 1-2 százalékos különbségeket.)

Ez az aránytalanság azért van, mert a demokraták fő szavazói néhány városiasabb államban koncentrálódnak. A mostani kampány fókuszában lévő szavazókból, például a Trumpra őrült módon megsértődött, és ezért rekordarányban szavazó latinókból elég sok van mondjuk Texasban vagy Arizonában, de ahhoz nincsenek elegen, hogy ezeket az államokat meg tudják fordítani a demokraták.

Azokból az iskolázatlan fehér szavazókból viszont, akiket Trump a jelek szerint különösen sikeresen maga mellé tud állítani, több billegő államban is több van az országos átlagnál. Ilyen például Ohio, Florida vagy Iowa.

Ez azt is jelenti, hogy ha Trump valami csoda folytán az utolsó napokban javít néhány százalékot (vagy kiderül, hogy a közvélemény-kutatók szisztematikusan alulbecsülték a támogatottságát), akkor nem teljesen kizárt, hogy húz egy 2000-es George W. Bush-t, és úgy nyeri meg az elnökséget, hogy közben kevesebb szavazatot kap országosan, mint ellenfele.

Az egyes billegő államok egyébként több dolog miatt – demográfia, migráció, politikai infrastruktúra – elég nagyokat változtak az utóbbi néhány évben. A következő ábra azt mutatja, az egyes államokban mennyire tért el az eredmény az országos átlagtól a 2000-2012 közötti időszakban, illetve a mostani becsült eredmény alapján.

Az nem jelenthet meglepetést, hogy Florida vagy Ohio billegő állam, hiszen ez az utóbbi évtizedek amerikai elnökválasztásai alatt szinte mindig így volt.

Észak-Karolinát viszont Bush még kétszámjegyű különbséggel vitte Gore-ral, majd Kerry-vel szemben. Azóta elképesztő ütemben nőtt az állami városi népessége, így mára billegő állam lett. Coloradoval és Virginiával hasonló történt az utóbbi években, ezek korábban inkább a republikánusokhoz hajlottak, most viszont enyhe demokrata irányultságúak lettek.

Ezzel ellentétes a helyzet Pennsylvania, Michigan és Ohio államokban, ahol most Trump a közvélemény-kutatások szerint relatíve sokkal jobban áll, mint korábban Obama ellenfelei, Romney vagy McCain.

Végül itt vannak a mostani billegő államok eredményei az utóbbi elnökválasztásokról, pontosabban a demokrata és a republikánus jelölt százalékos eredményének különbsége (a negatív eredmény tehát republikánus győzelmet, a pozitív demokrata győzelmet ).

A demokrata jelölt eredménye a republikános jelöltéhez képest (2000-2016)
Billegő államok 2000 2004 2008 2012 2016*
Ohio -3.51 -2.11 4.59 2.98 -1.9
Florida -0.0092 -5.01 2.82 0.88 0.7
New Hampshire -1.27 -1.37 9.61 5.58 3.6
Virginia -8.04 -8.22 6.3 3.87 5.6
Colorado -8.36 -4.67 8.95 5.37 4
Nevada -3.55 -2.59 12.49 6.68 1.2
Iowa 0.31 -0.67 9.53 5.81 -2.7
North Carolina -12.92 -12.43 0.33 -2.04 0.7
Arizona -6.29 -10.47 -8.52 -9.06 -2.2
Georgia -11.67 -16.6 -5.21 -7.82 -4
Pennsylvania 4.17 2.5 10.3 5.39 3.7
Michigan 5.13 3.42 16.47 9.5 4.2
Wisconsin 0.22 0.38 13.9 6.94 5.3
Győztes Bush Bush Obama Obama ?
Országos eredmény különbsége 0.52 -2.46 7.27 3.86 3.9
* - becslés (Forrás: FiveThirtyEight.com)

*A két kivétel az elektorait felosztó Maine és Nebraska állam, mindkét helyen van 1-1 elektor, miért kiegyenlített esélyekkel indul a két jelölt.