Halálos áldozatai is vannak az iráni tüntetéseknek

Három nap után sem csillapodnak a rendszerellenes megmozdulások Iránban. Az ország sajtója kemény cenzúra alatt működik, és a közösségi médián is kevés információt engednek kiszivárogni, de mértékadó források szerint már halálos áldozatai is vannak a rendőrség és a tüntetők összecsapásainak.

A fővárosban, Teheránban a tüntetők állítólag kövekkel dobálták meg az ellenük kivezényelt rendőröket, és kormányépületeket vettek ostrom alá. Egy vidéki városban, Dorudban két mozdulatlan, vérbe fagyott testet lehetett látni a Twiterre és Instagramra fölkerült videókon, a dühös tömeg pedig azt skandálta, hogy bosszút áll a „meggyilkolt testvérekért”.

Az iráni ellenzéki szervezet (NCRI-FAC) ezt a fotót közölte Twitterén:

A ritka és rossz minőségű beszámolókból az is kiderül, hogy a demonstrálók radikális, az uralkodó elit felelősségrevonását követelő jelszavakat kiabálnak, a dorudiak direkte Khamanei ajatollaht, a legfőbb vallási vezetőt vették célba „Halál a diktátorra” kiáltásokkal.

Ezen a videón Khamenei óriásplakátját tépik le a tüntetők egy déli városban:

 Egyes videofelvételeken az is látszik, hogy a rohamrendőrség járműveit is sikerült fölgyújtaniuk a tiltakozóknak. Ezen a felvételen pedig az igazságügyi minisztérium egyik súlyosan megrongált épülete látszik:

 A tüntetések elindítója az elemzők szerint az egyre nehezebbé váló gazdasági helyzet, a növekvő (12 százalék feletti) munkanélküliség, a meredek áremelkedések, illetve a társadalmi élet minden szintjén nyomasztó mértékű korrupció, a klerikális elit mind szembetűnőbb „törvények feletti” viselkedése. Irán iszlamista-forradalmi diktatúrája az utóbbi hónapokban éppen puhulni, demokratizálódni látszott, például enyhítették az öltözködési előírásokat megsértő nők büntetését. A hatalmi eliten belüli küzdelmek a keményvonalas konzervatívok és a demokratizálni próbáló progresszívek között szintén szítják a nyugtalanságot.

A hatalmi tusakodás következményeként kerül nyilvánosságra például, hogy míg az ország komoly gazdasági gondokkal küzd, a költségvetésből hatalmas támogatásokat kapnak egyes befolyásos főpapok és politikai vezetők szervezetei. Ez közvetlen kiváltó oka volt a csütörtökön kezdődött tüntetéseknek.

Utoljára 2009-ben voltak ennyire heves megmozdulások a siíta diktatúrában, amikor az ultrakonzervatív elnök, Ahmedinedzsád igen gyanús újraválasztása verte ki a biztosítékot. Akkor a hatalom kemény kézzel leverte a két hónapig tartó tüntetéssorozatot, bevetette a fegyveres erőket, és nagy kormánypárti megmozdulásokat szervezett országszerte.

Hogy most bajban a rezsim, az is mutatja, hogy ismét kormánypárti meneteket szerveztek több városban. Az iráni fegyveres erő, a Forradalmi Gárda egyik legmagasabb rangú parancsnoka kemény figyelmeztetést küldött a tüntetőknek, miszerint „a nemzet vasöklével” kell majd szembenézniük, ha folytatják a zavargásokat. Majd közölte, hogy a Gárda ellenőrzése alatt tartja a helyzetet. Az ország belügyminisztere is határozottan óva intette a polgárokat attól, hogy „törvénytelen utcai megmozdulásokon” vegyenek részt.

Nehéz megbecsülni, hányan lehettek/lehetnek a rendszerellenes megmozdulásokon.  A cenzúrázott sajtó jelentése alig adnak támpontot. Szombatra valószínűleg már ezres létszámú tüntetések voltak, és több tucat városra terjedt ki a nyugtalanság. Csütörtökön csak Mesed városában (az ország második legnagyobb városa, 2,7 millió lakossal) 52 embert tartóztattak le a tüntetések miatt. A többségüket állítólag szabadon engedték szombatig. (via Reuters, Bloomberg, MTI, Washington Post, Buzzfeed)