Az elmúlt négy évben hatszor is megállították a fideszes úthengert

Mindenki legnagyobb meglepetésére az ellenzéki pártok által támogatott jelölt, Márki-Zay Péter nyerte a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választást. Ez leginkább a Fideszt lepte meg, és meg is akasztotta a kampánylendületben lévő kormánypártot:

  • A Fidesz rögtön egy másik, amúgy teljesen jelentéktelen időközit kezdett emlegetni, a kormánymédia pedig hirtelen azt sem tudta, hogyan számoljon be a vereségről.
  • A kormánypárti politikusok utólag elkezdték kisebbíteni a választás jelentőségét, pedig előtte minden trükkjüket bevetették, hogy az ő jelöltjük vigye a várost.
  • Bayer Zsolt másnap már arról írt, hogy ez komoly vereség, amit meg kell érteni, este pedig az Echo Tv Sajtóklubjában újabb Békemenetet hirdettek.

A hódmezővásárhelyi vereség a közelgő országgyűlési választás miatt nagyon rosszkor jött a Fidesznek, az elmúlt négy évben azonban nem Márki-Zay Péter volt az egyetlen, aki meg tudta állítani a fideszes úthengert. Volt néhány ügy, amiben a Fidesz így-úgy, de vereséget szenvedett, vagy látványosan meg kellett hátrálnia.

Az internetadó

A kormánynak a 2014-es választások után támadt egy vad ötlete, és azt mondta, hogy gigabájtonként 500 forinttal megadóztatják az internetes adatforgalmat. Az adót a tervek szerint a távközlési cégeknek kellett volna fizetnie (bár azt semmi nem garantálta, hogy ne tolják tovább a felhasználókra), az ötlet azonban úgy kiverte a biztosítékot, hogy rögtön két, több ezer, sőt, több tízezer embert megmozgató tüntetés is szerveződött az adó ellen.

Ekkor készültek azok a képek, amelyek az Erzsébet-hídon átvonuló végeláthatatlan embertömeget mutatják, és ekkor írt a Reuters tudósítója százezer felvonulóról.

Fotó: ATTILA KISBENEDEK

A kormány nem várta meg a harmadik, akkor már szerveződő tüntetést, Orbán Viktor bejelentette, hogy nem vezetik be a netadót. Helyette létrehozták Deutsch Tamás vezetésével az Internetkon nevű, nehezen értelmezhető kezdeményezést, amelynek az egyik javaslata végül éppen az internet adójának csökkentéséről szólt.

Három időközi választás

A négy évvel ezelőtti választások után gyors egymásutánban három időközi választást is tartottak, a Fidesz pedig mindhármat elbukta. Az első 2014 novemberében volt a XIII. kerületben, ennek kevésbé volt jelentősége, hiszen végül egy szocialista jelölt nyert meg egy szocialista bástyának számító körzetet, egy olyan választáson, amelyet a korábbi szocialista képviselő halála miatt kellett kiírni.

A veszprémi és a tapolcai időközi választáson viszont az ellenzék már a Fidesztől szerezte meg a mandátumokat, a veszprémi időközinek ráadásul önmagán túlmutató jelentősége is volt: ott veszítette el a kormánypárt a kétharmados parlamenti többségét.

Fotó: Nagy Lajos / MTI

A veszprémi időközi választás annyiban is hasonlított a mostani hódmezővásárhelyi időközihez, hogy a Fidesz ott is mindent bevetett, ígért fűt-fát, a helyi jelöltet pedig még Orbán Viktor is meglátogatta. Mégis a baloldali jelölt, Kész Zoltán vitte a körzetet. Ezután Kósa Lajos a parlamentben azt mondta, „az időközi választásokból csak korlátozott következtetéseket lehet levonni”, majd két teljesen jelentéktelen kistelepülési választás fideszes nyertésének gratulált. Ismerős?

Tapolcán a Jobbik jelöltje, Rig Lajos nyert 2015 áprilisában. Orbán Viktor ott is személyesen kampányolt a helyi fideszes jelölt mellett, hiába.

Vasárnapi boltzár

2015 márciusában hatályba lépett a kisebbik kormánypárt, a KDNP régóta dédelgetett terve, a vasárnapi boltzár. Az bevezetésekkor a kormánypártok indoka az volt, hogy vasárnap senkinek se kelljen dolgoznia. A boltzárnak azonban valójában sosem volt társadalmi támogatottsága, a közvéleménykutatások szerint a magyarok sohasem kedvelték, noha egy idő után alkalmazkodtak hozzá..

A vasárnapi boltzár majd egy évig volt érvényben, ez alatt az idő alatt az ellenzék többször is próbálkozott azzal, hogy népszavazásra vigye az ügyet, a kormány pedig az utolsó pillanatig védte boltzárat, a lehető legpiszkosabb eszközökkel. Az MSZP hónapokon keresztül nem tudta leadni a saját népszavazási kérdését a különböző trükkök miatt, végül pedig a hatalom odáig ment, hogy Nyakó Istvánt kopaszok akadályozták meg abban, hogy időben benyújthassa a boltzár eltörléséről szóló kérdését a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

Nyakó Istvánt az NVI épületében nagydarab, kopasz férfiak veszik körül, hogy ne adhassa le a szavazatát 2016. február 23-án

Végül a Kúria is rábólintott Nyakó kérdésére, indulhatott volna az aláírásgyűjtés, a kormány azonban ekkor szinte egyik napról a másikra kihátrált a zárvatartás támogatásra mögül, és maga kezdeményezte a boltok megnyitását. A visszavonulás olyan hirtelen jött, hogy Orbán Viktor pénteken még a zárvatartás kiterjesztéséről beszélt, hétfőn azonban már le is fújták az egészet.

Rogán Antal azt mondta, a Fideszben úgy ítélték meg, hogy nem éri meg belemenni egy politikai vitába, annyira népszerűtlen az intézkedés.

Még azon a héten a parlamenti kormánytöbbség meg is szavazta a vasárnapi boltzár eltörlését.

Kvótanépszavazás

A kormánypártok kezdeményezésére 2016 októberében Magyarországon megtartották a kvótanépszavazásnak nevezett valamit, amely elvileg arról szólt, hogy az EU ne írhassa elő Magyarországnak menekültek befogadását, jogilag azonban semmi értelme nem volt, hiszen az EU semmi ilyesmit nem akart akkor előírni. A népszavazás így elsősorban politikai mozgosítására volt alkalmas.

Ez azonban nem sikerült, a több milliárd forintos kampány ellenére a népszavazás érvénytelen lett, mindössze 39 százalékos volt a részvétel.

Orbán Viktor és felesége Lévai Anikó a 2016-os kvótanépszavazásonFotó: ATTILA KISBENEDEK

A kormánypárti politikusok ezt később igyekeztek figyelmen kívül hagyni, helyette inkább azt hangsúlyozták, hogy a szavazók 98 százaléka a Fidesz akarata szerint nemmel szavazott (az igen szavazók azért is lehettek ennyire kevesen, mert az ellenzéki pártok egy jelentős része az otthon maradásra bíztatta a szavazókat). A kormánypárt ugyan győzelemként állította be a népszavazást (bár Orbán Viktor majdnem elröhögte magát, amikor erről beszélt a parlamentben), de végül még az ennek következményeként beharangozott alkotmánymódosítást sem tudták keresztülvinni a parlamenten.

A budapesti olimpia

A 2024-es budapesti olimpia és a vasárnapi zárvatartás ügye kísértetiesen hasonlít egymásra: mindkettő a kormány szívügye volt – az olimpiáról a kormánypárti politikusok egyenesen nemzeti ügyként beszéltek –, mégis mindkettőt azon nyomban elengedték, ahogy reális közelségbe került, hogy az emberek népszavazáson fognak véleményt mondani róla. A 2024-es olimpiáról szóló népszavazást csak azért nem előzte meg olyasfajta ügyeskedés, mint a boltzárról szóló népszavazást, mert a Fideszben senki sem számított rá, hogy az akkor még alig ismert Momentum Mozgalom tényleg össze tudja gyűjteni a helyi népszavazáshoz szükséges 150 ezer aláírást.

Végül 266 ezer aláírást adtak le.

A Momentum Mozgalom pénteken 266 151 aláírást adott le a Fővárosi Választási Irodánál, hogy népszavazást kezdeményezzenek az olimpiarendezésről (Fotó: Ács Dániel)

A kormánypárti politikusok elsőre kicsit össze is zavarodtak, Gulyás Gergely például azt mondta, az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezés nem demokratikus. Végül a pályázat visszavonását nem is vállalta senki arccal, azt a közmédia jelentette be, miután Orbán Viktor, Tarlós István és a MOB vezetője tárgyalt egymással. Később Orbán azt mondta, álomgyilkosság történt, a kormánypárti politikusok pedig arról beszéltek, hogy az ellenzék elárulta a budapesti olimpia ügyét, pedig a pályázatot a miniszterelnök és a főpolgármester javaslatára végül a budapesti közgyűlés vonta vissza.

A 3-as metró akadálymentesítése

Ez a harmadik olyan ügy az elmúlt négy évből, amely megmutatja, mennyire nem szereti a népszavazásokat a kormánypárt. Hiába az irdatlan pénzből megvalósuló felújítás, az egész úgy kezdődött el novemberben, hogy a főváros a forgalmas metróvonal állomásainak majd felét a mozgássérült emberek számára használhatatlan állapotban hagyta volna. Tarlós István főpolgármester ezt akkor azzal indokolta, hogy alapból alig használják mozgássérültek Magyarország legforgalmasabb kötött pályás útvonalát.

Emiatt a mozgássérült szervezetek tiltakozni kezdtek, utcai tüntetéseket szerveztek, volt, amelyiken több tucatnyi mozgássérült szervezett vett részt. Végül Horváth Csaba ellenzéki képviselő helyi népszavazást kezdeményezett az akadálymentesítésről. Eközben a mozgássérült szervezeteket tömörítő MEOSZ folyamatosan igyekezett egyeztetni mind a fővárossal, mind a kormánnyal az akadymentesítésről. Tarlós István a népszavazási kezdeményezés bejelentése után, még decemberben bejelentette, hogy mérlegeli egy plusz metrómegálló akadélymentesítését (bár a népszavazásról végig azt mondta, annak semmi értelme nincsen).

Végül MEOSZ februárban jelentette be, hogy a kormány és a főváros képviselőivel folytatott egyeztetésen elérték, hogy a M3-as metró 20 állomása közül 18 akadálymentes lesz.

A maradék kettő akadálymentesítésének finanszírozását pedig megfontolja a kormány. Az ellenzéki pártok ezután bejelentették, hogy felfüggesztik a népszavazási aláírásgyűjtést.