Gyanúsítottként hallgatták ki Kuna Tibort egy 52 millió forintos adócsalási ügy miatt a NAV-nál

bűnügy
2018 március 22., 11:38

A legklasszikusabb áfacsalási ügyben hallgatták ki gyanúsítottként Kuna Tibort, a kormányzat kedvenc PR-osát a NAV-nál 2016 végén. Az adónyomozók gyanúja szerint Kuna Young and Partners nevű cégének könyvelésében 2014-ben olyan számlákat szerepeltettek, amelyek mögött nem állt valós gazdasági tevékenység, azok csak azért kerültek a könyvekbe, hogy az ÁFA tartalmukat le tudják vonni.

A NAV számítása szerint ezzel Kunáék 52 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek.

Az ügyet ismerő egyik forrásunk arról beszélt, hogy Kuna és cége csak véletlenül akadtak fenn a NAV-os nyomozók hálóján, akik alapvetően egy sok milliárd forintos kárt okozó számlagyár után kutattak.

Ez egy elég komoly bűnszervezet volt, akiktől számlákat lehetett vásárolni. Valaki fizetett nekik pármillió forintot, és ők kiállítottak mondjuk egy 100 milliós számlát, aminek aztán a vevője levonhatta az ÁFÁ-ját, ők meg tovább számlázták az összeget a saját cégbirodalmukban

- így írta le az eredeti NAV-os nyomozás célpontját informátorunk. Miután a számlagyáras csapat lebukott, a nyomozók elkezdték végignézni, hogy a bűnszervezethez tartozó cégek kiknek állítottak ki számlákat. Mivel Kuna cégénél egy év alatt 52 millió forint áfaértékű olyan számla gyűlt, ami mögött nem volt valódi gazdasági tevékenység a NAV szerint, ezért ő bekerült a büntetőeljárásba is.

Kuna kihallgatásakor panasszal élt, és azt állította a nyomozóknak, hogy nem követte el a bűncselekményt, amivel gyanúsítják, de ezen túl nem tett vallomást. 

Az üzletembernél mi is érdeklődtünk, hogy áll a fiktív számlákkal kapcsolatos büntetőügy. Kuna Tibor közölte, hogy csak április 9-e után, vagyis a választásokat követően áll rendelkezésünkre, addig nem áll módjában nyilatkozni. A számlákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az általa vezetett cégek "egy évben közel 13 ezer számlát fogadnak be, mindegyik mögött valós teljesítmény és gazdasági tevékenység áll.  A cégek adó-folyószámlája több százmillió forintos túlfizetést mutat, ami azt jelenti, tehát többet fizetünk be az államkasszába, mint amennyit kellene, pontosan azért, hogy soha ne forduljon elő, hogy a költségvetési befizetéseinkkel kapcsolatban egy percig is fennálljon olyan helyzet, hogy tartozásunk vagy hiányunk lenne." Kuna és cége csak véletlenül akadtak fenn a NAV-os nyomozók hálóján, akik alapvetően egy sok milliárd forintos kárt okozó számlagyár után kutattak.

Az ügy azért borzasztóan kellemetlen, mert a magyar állam rengeteg pénzt költ el Kuna Tibornál. Kuna cégei, a Young and Partners és a Trinity International az elmúlt nyolc évben a kormányzati hátszélnek köszönhetően a semmiből a piac legnagyobb kommunikációs ügynökségeivé nőtték ki magukat. Szinte az összes állami vállalat kommunikációját ők intézik, csak tavaly 14 milliárd forintnyi közbeszerzést húztak be. 

Tavaly nyáron Kuna cégei kapták meg a megállíthatatlanul dráguló vizes vb kommunikációjának több milliárd forintos megbízásait. Ezt az állami üzletet már néhány hónappal azután csípték meg, hogy a Kunát gyanúsítottként hallgatták ki költségvetési csalás miatt. Úgy látszik, ez a körülmény nem mérgezte meg a vállalkozó és a magyar állam gyümölcsöző kapcsolatát.

Az adócsalási ügyben nevesített Young and Partnersnek a kéthetes vb kommunikációjához kapcsolódó rendezvényszervezési feladatokra kétmilliárd jutott, Kuna másik nagy cége, a Trinity pedig a többi  kommunikációs feladatra három milliárdot kapott. Zárásként 230 millióból forgathatnak imázsfilmet az esemény emlékére. Bár a szerződések alapján a csoda-vb-t külföldön is reklámozniuk kellett volna, a hirdetéseik a nemzetközi lapokig valahogy nem jutottak el

A MÁV tavalyi eredményeit 480 millióért reklámozta, a Szerencsejáték Zrt pedig 9,3 milliárdot költött el nála, de a Magyar Villamos Művek százmilliói is nála landoltak. Előfordul, hogy közvetlenül minisztériumokkal szerződik: tavaly 80 millióért szervezett vallási konferenciát az Emminek. 

A 2016-os foci-Eb alatt pedig  376 milliót kapott az állami cégektől, hogy meccsnézést szervezhessen a Margitszigeten, amit a NER körforgásának megfelelően Habony Árpád lapjaiban hirdetett meg.

Nem érdektelenek azok a cégek sem, akiknek a számlái miatt gyanúsítottként hallgatták ki Kunát.

Az egyik ilyen vállalkozás a GoldenBridge Media Kft-t 2013 novemberében alapították a Pest megyei Pándon, nem sokkal azelőtt, hogy a NAV szerint fiktív számlákat gyártottak volna Kunáéknak. A beszámolók szerint a GoldenBridge Media 2014-bel egyből 194, milliós árbevételt hozott össze, de a következő években már egy fillért sem tudott keresni. Az egyszemélyes cég ellen a NAV 2016 júniusában végelszámolást indítványozott, majd a vállalkozás tavaly októberben jogutód nélkül megszűnt. 

A másik cégnek, a Pen-Job 17-nek is nagy kiugrást jelentett, amikor számlákat küldhettek Kunának. A munkaerő-kölcsönzéssel és médiareklámmal foglalkozó cég 2014-ben 370 milliós nettó árbevételt könyvelt el, de következő évek beszámolóiról már egyáltalán nincs adat a cégnyilvántartásban. Végül tavaly márciusban megszüntették. 

A cég egyik tulajdonosát, V. Attilát a NAV azzal gyanúsítja, hogy ő volt 2014 eleje és 2015 vége között működő számlagyár és bűnszervezet vezetője. Az adóhatóság szerint csak neki összesen 6,1 milliárd forint értékben csorgattak vissza pénzt a csalásokból. Érdekesség, hogy a résztvevő 17 cég közül mindegyiknek szerb tulajdonosa volt, akik mindannyian egy Apatin nevű vajdasági kisvárosban laktak.

Kuna gyanúsításával kapcsolatban megkerestük a Központi Nyomozó főügyészséget, ahol azt mondták, hogy náluk nem folyik az ügyben nyomozás, a Fővárosi Főügyészségen pedig azt mondták, hogy

„konkrétan megnevezett, nem közszereplő személyek esetében - ahol az ügyet kizárólag nevük azonosítaná - az esetlegesen folyamatban lévő büntetőeljárásról feltett kérdésre a vonatkozó jogszabályok értelmében az ügyészség nem adhat tájékoztatást.”

Kerestük a NAV Bűnügyi Igazgatóságát is, de a cikk megjelenéséig nem válaszolt a neki küldött kérdéseinkre.

Kuna Tiborról szóló 2015-ös portrécikkünket itt tudják elolvasni ez a cikk pedig a kormányzati beágyazottságáról szól, és arról milyen viszonya volt Szijjártó Péter jelenlegi külügyminiszerrel.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.