Úgy tűnt az előzetes nyilatkozatok, találgatások és szópárbajok alapján, hogy a szerda-csütörtöki brüsszeli NATO-csúcs a katonai szövetség szétesése felé is vezethet, mert Trump magára hagyja az európai szövetségeseit, hogy aztán a következő héten, július 16-án, valami rettenetes alkut kössön Vlagyimir Putyinnal.

Ehhez képest a dokumentumok, amiket a tagállamok vezetői elfogadtak, egy kőkeményen orosz-ellenes, és magabiztosan terjeszkedő katonai szövetség képét mutatják.

Csúnyán indult

Pedig tényleg nehezen kezdődött. Brüsszelbe érkezve Trump rögtön szapulni kezdte Németországot az Északi Áramlat 2 miatt, aztán a csúcs második napján fél órát késett az orosz veszélyről szóló megbeszélésről, utána pedig ki kellett küldeni a teremből a grúz és az urán elnököket, mert megint nekitámadt az európaiaknak, hogy túl kevés pénzt költenek a hadseregeikre. 

Még az is elterjedt - valószínűleg megalapozatlanul - hogy azzal fenyegetőzött, hogy az USA otthagyja a NATO-t, ha a többiek nem tesznek bele sokkal több pénzt. 

Végül Trump kiállt az újságírók elé, és elmondta, hogy minden szuperül ment a tárgyalásokon, a többiek megértették a követeléseit, és teljesíteni is fogják azokat. Utána nem sokkal a franciák és a németek elmondják, hogy semmilyen pénzügyi követelés konkrét teljesítésében sem állapodtak meg. A nyilatkozatok és a kamerák előtt előadott műsor alapján tehát egyáltalán nincs rendben a szövetség.

Ám ha a csúcs hivatalos dokumentumait nézzük, akkor nagyon is egyértelműnek látszanak a szövetség elköteleződései.

Terjeszkedés

A csúcson meghívták Macedóniát a szervezetbe, teljes jogú tagnak. Ez eddig azért nem volt lehetséges, mert Görögország a névvita miatt blokkolta a meghívást. Amint azonban felveszik az Észak-Macedónia nevet, elkezdődhet az ország hivatalos csatlakozási folyamata. A NATO tehát növekedni készül, ráadásul éppen a Balkánon, ahol Oroszország is igyekszik erősíteni a befolyását. Amikor Montenegró lépett be a NATO-ba, akkor Moszkvából puccsot szerveztek az ottani kormány ellen. Macedónia felvétele sem lesz egyszerű menet.

Megerősítették az ígéretet - bár céldátum nélkül - hogy Grúzia is teljes jogú tag lehet. Amikor 2008 tavaszán, a bukaresti NATO-csúcson ezt először megígérték, akkor arra Oroszország még azon a nyáron háborúval reagált.

Ukrajna egy feltételesebb, óvatosabb ígéretet kapott a tagságra. Amikor Ukrajna az EU-tagság előszobájának számító társulási szerződést akarta aláírni, akkor abból a Krím elfoglalása és a donyecki háború kiprovokálása lett orosz részről. 

Ahogy a balkáni NATO-terjeszkedést is utálja az orosz kormány, úgy az egykori Szovjetunió tagállamainak felvételére már kész lehet fizikai erőszakkal is reagálni.

Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Jordánia és Tunézia a szorosabb együttműködés ígéretét kapták most a NATO-tól.

Több katona lesz készenlétben

A mostani megállapodás szerint sokkal több katona, hajó, repülőgép és egyéb felszerelés kerül abba a gyors reagálású készenléti egységbe, amit legfeljebb 30 napon belül a világ bármely pontján be tud vetni a NATO. Ezek a csapatok az egyes nemzeti hadseregeken belül maradnak békeidőben, de ha a NATO harcba akarja küldeni őket, akkor szinte azonnal mozgósíthatók lesznek, és egységes parancsokság alá kerülnek.

Ezzel párhuzamosan az eddigieknél is több hadgyakorlatot tartanak a tagállamok, elsősorban Európában. Felgyorsítják a csapatok Európán belüli mozgatásának lehetőségeit: részben a megfelelő utak és vasutak kijelölésével, ha kell akkor fejlesztésével, részben pedig az engedélyek kiadásának felgyorsításával. 

A cél az, hogy 5 napon belül a tagállamok hadseregei átmehessenek egymás területein. Az európai kontinensen a csapatok rugalmas mozgatása alapvetően fontos célnak látszik a záródokumentum alapján, és az ide rendelt határidők is igen szigorúaknak tűnnek, 2019 végi a legkésőbbi közöttük.

A NATO növeli a jelenlétét Európa körül az összes tengeren, ahol csak más hatalmak feltűnhetnek: a Fekete-tengeren, a Balti-tengeren, az Atlanti-óceán északi részén, és a Földközi-tengeren is.

Mindenképpen marad a Lengyelországba és a három balti állam területére frissen telepített 4500 NATO-katona, és a Romániában folyamatosan gyakorlatozó egységek is maradnak.

Új parancsnoki központok épülnek: egy kibertámadások elleni Brüsszelben, a transzatlanti kommunikációs hálózatok védelmét ellátó az amerikai Norfolkban (onnan vigyáznak majd, hogy orosz tengeralattjárók ne vágják el az internetkábeleket például), egy európai csapatmozgásokat koordináló Németországban, és egy déli védelmi központ Nápolyban, továbbá a meglévő parancsnoki központjait tovább fejleszti Dánia, Románia, Lettország és Észtország is.

A NATO ragaszkodik nukleáris elrettentő erejéhez, és hangsúlyozza, ha atomfegyverrel akarna valaki támadni a szövetségre, akkor a NATO válasza olyan pusztító lesz, ami elemészti az agresszort.

Megerősítették, hogy senki sem húzhat ujjat egy NATO-taggal

A csúcs záródokumentumában feltűnően sokszor, különböző szövegkörnyezetben, önálló pontként és kiegészítő szövegként is benne van, hogy nagyon komolyan veszik az 5-ös cikkelyt. A NATO-nak ez az a cikkelye, ami alapján ha egy tagállamot támadás ér, akkor az összes többi azonnal a védelmére siet.

Még a 2016-os választási kampány idején Donald Trump utalt arra, hogy szerinte csak az érdemel ilyen védelmet, aki eleget költ a hadseregére. A mostani záródokumentum világosan fogalmaz: a védelem feltétel nélkül, minden esetben, minden tagállamnak jár. Sőt, még ki is bővítették azzal, hogy hibrid támadásokra is vonatkozik, nem csak a hagyományos katonai bevetésekre. (Például ilyen hibrid támadás lehetne az, ha orosz hackerek előbb lekapcsolnák az észt áramszolgáltatást és mobiltelefonhálózatokat, majd magukat helyi orosz kisebbségi felkelőknek kiadó civil ruhás kommandósok a zavart kihasználva elfoglalnák az ország középületeit.)

Oroszország bűnei oldalakon át

A csúcs zárónyilatkozata, de az Ukrajna - NATO és Grúzia - NATO megállapodások is oldalakon át sorolják Oroszország bűneit. Például azt írják, hogy a NATO nem fogadja el, és "sohasem fogja elismerni" a Krím-félsziget elfoglalását. (A csúcs utáni sajtótájékoztatóján Trump ennél óvatosabb volt: azt mondta, hogy Obama már elfogadta a Krím elfoglalását, hiszen nem tett ellene semmit, és így neki már alig van mozgástere, azóta még egy hidat is építettek az oroszok a Krímhez, és nem örül ennek, de most már nehéz tenni ellene.)

Ugyanígy elítélték a kelet-ukrajnai felkelést, ami a NATO értékelése szerint teljes mértékben az oroszok felelőssége. Követelik a moldáviai és grúziai szakadár területeken (Transznyisztria, Dél-Oszétia, Abházia) állomásozó orosz csapatok kivonását. A kibertámadások leállítását. A légtérsértések leállítását. Elítélték a Szkripal család elleni vegyi fegyverrel elkövetett támadást, a maláj utasszállító lelövését Ukrajna felett, és ukrán civilek elrablását a Krímből, vagyis több olyan háborús cselekményt is, amelyek elkövetését az oroszok el sem ismerik. Az oroszok szíriai beavatkozását viszont nem ítélték el.

A záródokumentum alapján a NATO az Oroszországgal határos területeken erősíti leginkább a katonai képességeit, és a fő veszélyt Oroszországban látja.

A terrorizmus, Irán és Észak-Korea is kapott néhány elítélő bekezdést, de nagyon egyértelműen az orosz ügyek állnak a most elfogadott dokumentum fókuszában.

Magyarország elérte, hogy a NATO hivatalosan is követelje az oktatási törvény módosítását

Mind az általános zárónyilatkozatba, mind pedig az Ukrajnával aláírt kétoldalú megállapodásba belekerült, hogy a NATO szükségesnek tartja, hogy Ukrajna a Velencei Bizottság javaslatai szerint módosítsa az oktatási törvényét. A kétoldalú dokumentumban az is szerepel, hogy az ukrán kormány elkötelezett ennek teljesítésére.

Ez elsősorban a magyar diplomácia eredménye. A magyar kormány az utolsó pillanatig azzal zsarolta Ukrajnát, hogy ha ebben nem engednek, akkor minden miniszteri szintű találkozót megakadályoznak, és minden megállapodást megvétóznak. Ehhez képest született kétoldalú megállapodás, és az ukrán államfő is hivatalosan tárgyalhatott a NATO vezetőivel, viszont hivatalossá vált az ígéret és annak számonkérése is a törvény megváltoztatására. Ez a kárpátaljai magyar kisebbség számára fontos eredmény. Érdekes körülmény ugyanakkor, hogy a magyar kormány a magára vonatkozó esetekben nem foglakozik a Velencei Bizottság megállapításaival.

Nincs új pénzügyi vállalás

Trump ugyan azt mondta a csúcs utáni sajtótájékoztatóján, hogy meggyőzte az európaiakat, hogy költsenek többet a hadseregeikre, a záródokementumban nincs semmilyen új vállalás sem. A tagállamok csak megerősítették azt a 2014-es, a walesi csúcson hozott döntést, miszerint mindegyikük 2024-re a GDP-jének 2 százalékát katonai kiadásokra költi.

Trump a csúcs elején őrjöngött a Twitteren, hogy az USA a GDP-je 4,2 százalékát költi a hadseregére, és ezzel kell védenie Európát is, miközben az európai országok közül több alig 1 százalék felett költ a saját hadseregére. Trump a csúcson már 4 százalékra akarta emeltetni a 2 százalékos vállalásokat is. A csúcs után azt is elmondta, hogy szerinte amerikai fegyvereket kellene venniük a tagállamoknak a bővített költségvetésekből, hiszen "nekünk vannak a legjobb fegyvereink, a legjobb puskáink, a legjobb repülőink a világon, mindenki ilyet akar".

Erőt mutatnak írásban, csúnyán marakodnak szóban

Úgy tűnik, hogy miközben a NATO-tagállamok vezetői kifelé fenyegető, befelé teljes szolidaritást ígérő dokumentumot képesek aláírni, és elkötelezik magukat a hadseregeik erősítésére, addig a nyilatkozatok alapján olyanok, mintha súlyosan megosztottak lennének.