A gyerekek egyre korábban és egyre több pornót látnak, és ez alapjaiban hathat a gondolkodásukra

  • Ma a fiatalok sokkal korábban és sokkal nagyobb mennyiségben találkoznak pornóval, mint akár egy évtizeddel ezelőtt.
  • Kutatók szerint ennek súlyos hatásai lehetnek a szexualitásukra és viselkedésükre, itthon mégis alig esik szó erről a kérdésről. 
  • A fellépést az is nehezíti, hogy a legnagyobb online pornóoldalak mára mind egyetlen monopóliumba tömörültek, sok milliárd dolláros bevétellel és hihetetlen lobbierővel.
  • Interjú Halász Sárival, aki egyéni tanácsadóként szexuális erőszak áldozatainak nyújt támogatást, emellett évek óta kutatja a pornó jelenségét, és éveken keresztül vett részt egy projektben, melyben a pornóról szóló szexuális felvilágosító alkalmakat szervezett fiataloknak.

Van az a szokásunk, hogy ha valamit egyszer valamilyennek megismerünk, akkor nagyon nehezen alkalmazkodunk ahhoz, ha ismeretünk tárgya közben radikálisan megváltozik. Ez főleg akkor jelenthet problémát, ha a szóban forgó dolognak társadalmilag káros hatásai is lehetnek, mert ilyenkor a hatékony fellépést akadályozhatja, hogy egy rég meghaladott keretben gondolkozunk a jelenségről. 

Az elmúlt években egyre többen hangoztatják azt, hogy pont ez történt a pornóval. Szerintük a döntéshozók és a témában megszólalók egy jelentős része még mindig a kilencvenes-kétezres évek világából indul ki, ahol a pornó ugyan egy létező jelenség volt, amibe a fiatalok előbb-utóbb belefutottak, de a hozzáférési nehézségek miatt valahogy az egész egy kezelhetőbb és nem túl jelentős kérdésnek tűnt. Mára viszont a helyzet alapjaiban megváltozott.

Hogy ennek milyen következményei lehetnek, az Magyarországon egyelőre alig merül fel témaként. A pornó kulturális hatásait kutató Halász Sári az elmúlt években több száz fiatallal beszélt, az így szerzett tapasztalatait mesélte el nekünk. 

Ebben nőnek fel a fiatalok

„Volt egy alkalom, csak lányok, tizenöten, egy kivételével mindenki szexuálisan aktív. Az volt az első kérdésük, hogy hogyan kell anált úgy csinálni, hogy ne fájjon. A második, hogy mi a különbség az aszexuális és az aromantikus között. És amikor megkérdeztem, hogy tudják-e, mi az a csikló, senki nem tudta. Ez egy nagyon erős tükörképe a szexuális kultúrának, amiben élnek.” –  mesélte egy tinédzserekkel zajlott foglalkozásáról Halász Sári. 

Az, hogy a tinédzserek néznek pornót, persze nem új jelenség. De az internet nagyon megváltoztatta a viszonyokat: a fiatalok ma sokkal korábban, könnyebben és nagyobb mennyiségben nézhetnek pornót, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. 

Magyarországon nem készült még ezzel kapcsolatban kutatás, de a nemzetközi felmérésekből azt látni, hogy a fiúk gyakran 10-12 éves koruk között látnak először pornót. Ennyi idősen jellemzően még nem kaptak semmiféle szexuális felvilágosítást, életükben nem értek még szexuálisan hozzá egy másik emberhez, és amikor megnézik, azt gondolják, hogy ez az, amit a szüleik csinálnak. 

„A szívfájdalmam, hogy amikor fiúkkal találkozom, akik még tényleg gyerekek, és soha nem akartak senkinek semmi rosszat, és látom, hogy a pornó teljesen megfosztja őket a képességtől az intimitásra, annak felismerésére, hogy a szex érintés, öröm, gyengédség és szenvedély is. Ezek mind olyan koncepciók, melyekkel ők nem találkoznak.”– mondja Halász, aki szerint a pornófilmek hatására hatalmas nyomás nehezedik a fiúkra is, hogy teljesítsenek. Hogy minél nagyobb pénisszel, minél tovább, többször és minél több nővel szexeljenek. És ahhoz, hogy ennek megfeleljenek, hogy 'igazi férfiak' legyenek, ahhoz nagyon durván kell elidegenedniük a saját testüktől, a partnerüktől, és attól az elképzeléstől, hogy itt kapcsolódásnak kéne lennie két ember között. 

Párhuzamosan ezzel, a lányok meg próbálnak ennek a képnek megfelelni: ahogy a foglalkozásokon elmondják, „mélytorkozni kell, különben elhagy”. És az ő testi integritásuk, az ő szükségleteik fel sem merülnek közben, ez teljesen természetes mind a fiúknak, mind a lányoknak. Halász a pornóval sokat foglalkozó szociológus, Gail Dines ismert mondását idézi, mely szerint a lányoknak ebben a kulturális közegben aközött kell választaniuk, 

hogy vagy dughatóak vagy láthatatlanok. 

Halász szerint a gyerekekkel nem a hagyományos témákról, például a hormonok működéséről kéne beszélgetni, hanem olyan dolgokról, hogy ugyan miért lenne oké a szex részének tekinteni, hogy a lány öklendezik, vagy hogy szerintük mit üzen a partnernek, amikor a fiú ráélvez a lány arcára. 

„Ezek számukra nagyon idegen felvetések, nincsenek meg azok a felnőttek az életükben, akik beszélgetnének velük ilyen kérdésekről.”

Teljesen alap lett mostohalányokra maszturbálni 

Mint Halász mondja, a tinédzser lányok szexualizálása mára már teljesen normalizálódott, bármelyik pornóoldalt megnyitva az első szembejövő kategória a tini lesz. És ugyan bármennyire is magától értetődőnek tűnik ez ma, sokáig nem ez volt a helyzet: a tinipornó előretöréséhez egy 2002-es bírósági döntés kellett az Egyesült Államokban. 

A pornóipar terjedését nagyban elősegítette az ipar lobbiszervezete, a Free Speech Coalition (FSC), amely az elmúlt évtizedekben nekiment az összes olyan amerikai törvénynek, amely a pornó gyártását vagy terjesztését akadályozta. 2002-ben született meg az eddigi legfontosabb sikerük: ekkor támadták meg sikerrel azt a gyermekvédelmi törvényt, amelyik kimondta, hogy a pornóban nem lehet 18 éven alulinak látszó személyt használni. 

A döntés óta alig több mint másfél évtized telt el, de ez is bőven elég volt ahhoz, hogy a tinilányok szexuális használata abszolút normálissá váljon: Halász elmondása szerint ma már ott tartunk, hogy egy 16 éves lány szexuális tárgy bármely felnőtt férfi számára, és a pornónézők egy jelentős része 'mostohalányokra' és 'bébiszitterekre' maszturbál. Ez vezetett ahhoz is, hogy a pornóban használt nők életkora meredeken ment lejjebb, egyszerűen nincs már igény az iparban felnőtteknek kinéző nőkre. Emellett a forgatások is sokkal többet vesznek ki a nőkből, mint korábban: sokkal gyorsabban és többet kell megtegyenek a testükkel, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Ezt pedig kevesen bírják hosszabb távon: az Egyesült Államokból ismert adatok szerint a nők átlagosan 4-6 hónap után hagyják ott a pornózást, ennyi idő alatt égnek ki fizikailag és pszichésen. 

Az FSC legutóbbi, tavalyi bírósági győzelme annak a szabályozásnak a végét jelentheti, mely miatt kötelező volt nyilvántartani a pornóforgatásokon résztvevők életkorát. Ezt korábban sem mindig tartották be a gyártók, de legalább volt, aki megütötte miatta a bokáját, például a Girls Gone Wild készítői. Halász a 2018-as bírósági döntésről nemrég hosszabban is írt a 24-re, és ugyan az ítélet ellen fellebbezést adott be az amerikai igazságügyi minisztérium, meglepetést jelentene, ha végén nekik adna igazat a bíróság. 

„Ez azért nagyon ijesztő, mert így a jövőben a gyerekeknek látszó nőkről nem kell bizonyítania többé sem a gyártóknak, sem a terjesztőknek, hogy nem gyerekek.” 

Ez részben Magyarországon csapódhat majd le

Az amerikai bíróság döntése pedig hatással lehet a magyar helyzetre is. Az online pornó terjesztése ugyanis ma már gyakorlatilag egyetlen amerikai-kanadai monopólium kezében ér össze, a gyártás viszont egyre inkább a félperiférikus országokba tevődik át, többek között éppen Magyarországra. 

A kilencvenes években és a kétezres évek elején még magától értetődő volt, hogy Budapest az európai pornóipar egyik központi helyszíne, ekkor rendszeresen szerepeltek a bulvárlapokban és tévékben is pornósztárok. Mára a hazai pornósok láthatósága érezhetően visszaszorult, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar főváros még ne lenne mindig jelentős központja a globális pornóiparnak. 

Azt, hogy hány embert érint ez pontosan Magyarországon, nem lehet tudni. Halász elmondása szerint nincsenek rendelkezésre álló adatok, akik az érintetettekkel foglalkoznak, azok is csak azt látják, hogy sokan vannak benne ebben a világban. Ugyanígy, a külföldi beszámolókban és riportokban mindig magától értetődően kerül elő, hogy Budapesten forgatják a pornót, ehhez képest itthon alig esik szó erről. 

Ebben egy kettős mechanizmus játszik szerepet Halász szerint: egyrészt ugyan egy hiperszexualizált kultúrában élünk, és nem lehet úgy végigsétálni egy utcán, hogy ne ömöljön ránk a softcore pornó, de közben működik egy nagyon erős tabusítása is a szexnek: egyszerre van mindenhol jelen, de közben nem lehet róla beszélni. Így aztán az, hogy Magyarország milyen szerepet tölt be a globális pornóiparban, vagy hogy az ország egyik leggazdagabb embere, Gattyán György a pornóból szerezte a vagyonát, alig része a közbeszédnek. 

Ahhoz, hogy Magyarország ennyire kiemelt helyszín legyen, a pornóipart érintő változtatások ágyaztak meg: ugyan a kelet-közép-európai régió a kilencvenes évek eleje óta jelentős helyszíne volt a pornógyártásnak, sokat számított, hogy 2012-ben Los Angelesben, majd pedig Kalifornia egészében elkezdték jobban szabályozni a forgatásokat. A Measure B névre keresztelt szabályozás bevezetése után a forgatásokon kötelező volt az óvszerhasználat és kötelezték a gyártókat, hogy minden résztvevő számára egészségügyi engedélyeket váltsanak ki. 

A szigorúbbá vált feltételek hatására még jobban felerősödött az a tendencia, ami amúgy az összes iparágban jellemző, hogy a gyártás az olcsóbb és kevésbé szabályozott országokba költözött át. És mivel az így még inkább felkapottabbá vált Magyarországon és Csehországban semmiféle érdemi engedélyeztetés vagy tényleges ellenőrzés nem fenyegeti a gyártókat, Halász arra számít, hogy a következő években ez a trend csak erősödni fog. 

Papíron persze léteznek szabályok, melyeket elvileg itthon is be kéne tartani, de a valóság azt mutatja, hogy erre kevés figyelem jut. Halász példát a pornóiparral szoros szimbiózisban létező prostitúció területéről hoz: Sebhelyi Viktória két évvel ezelőtti kutatásából derült ki, hogy a több mint 250 kiskorúból, akit a rendőrök prostituáltként azonosítottak, egyet sikerült áldozatként kezelniük, az összes többit elkövetőként szankcionálták. 

Nincs már mit csinálni egy nő testével

Arról, hogy a pornó hogyan befolyásolja a fogyasztók gondolkodását, számos kutatás készült. Halász a főbb következmények közé sorolja, hogy normalizálja a kényszert és az uralkodást: a legtöbb pornójelenetnek a hatalomkülönbség a témája, nem jellemző, hogy két egykorú, egymást partnernek tekintő ember szexelne egymással. Ezek a hatalmi különbségek a legkülönfélébb módon megjelenthetnek: egy főnök-beosztott viszonyban, azzal, hogy valaki zsarol valakit, illetve ezért annyira elterjedtek a pornóoldalakon a mostohalányokra kihegyezett forgatókönyvek is, hiszen annál látványosabb hatalmi visszaélés nehezen képzelhető el, mint ami a családon belül megy végbe. 

A Pornhub címlapja, inkognitómódban ezek a rögtön felkínált tartalmak

Egy másik jelentős hatása a pornónézésnek, hogy érzéketlenít az erőszakkal szemben: „Amikor duplaanáloznak egy nőt, és ő közben orgazmikus hangokat ad ki ehhez, az láthatatlanná teszi az erőszakot, az nem erőszak, hanem erotika lesz. És ha egy társadalom 5-10-20 éven át néz pornót, ezt egy idő után már nem azonosítja be erőszakként.”

Ezen kívül létezik a pornó normalizáló hatása is: ami az ötvenes években pornográfiának számított az akkor megjelent Playboy lapjain, az ma már a popkultúra része. Az évtizedeken át használható softcore és hardcore pornó megkülönböztetés mára érvényét vesztette: a softcore kiköltözött az utcára, és megszállta a zeneipart, a reklámipart és a szépségipart, mondja Halász, aki szerint a mainstream pornóban mára csak a hardcore marad, viszont egyre keményebb jelenetekkel, hogy fennmaradjon az érdeklődés és az izgalom. 

„Ha egy gyerek elkezd jóesetben 13 évesen pornót fogyasztani, akkor elkezdi mondjuk a sima anállal, de az hamar már nem lesz elég izgalmas, akkor jön, hogy ketten dugják a nőt, tárgyak vannak, és így tovább, míg eljutunk odáig, hogy ha most körbenézünk a pornóiparban, akkor azt látni, hogy koporsóban basszák a nőket, nincs már hova menni.”– mondja Halász, aki szerint annyira nem lehet már újat kitalálni arra, hogy mit kezdjenek egy nő testével, hogy ha a törvények engednék, akkor a halálpornónál tartanánk, mert valahova menni kell előre. 

A nők elleni erőszak és a nők testének tárgyiasítása persze nem a pornóval jelent meg, ezt Halász sem állítja, ahogy a kereskedelmi pornó elterjedése előtt is rengeteg fiú abban nőtt fel, hogy a nők arra valók, hogy megdugják őket. De ami a pornó elterjedésével megváltozott, hogy mindez ipari léptékeket öltött, és a kultúránk részévé vált. 

Létezik feminista pornó?

Az elmúlt pár évben sorra születtek a cikkek arról, hogy a mainstream pornóval szemben megjelent a 'feminista', 'felszabadító', 'tudatos' pornó, melyben nagyobb hangsúly jut a nők igényeire, nem kizárólag a férfiak szemszögéből mutatják a behatolást és a jelenetek sem erőszakosak. 

Halász ugyanakkor úgy látja, hogy érdemes kétkedve fogadni ennek a fajta pornónak a felszabadító erejét: ebben az esetben a feminizmus ugyanis csupán egy brand, ugyanúgy, ahogy mondjuk sokszor a film- vagy a szépségipar esetében is, és emberi jogokra hivatkozva valójában csak a kereskedelmi jogok propagálása történik. Jól példázzák ezt a legismertebb feminista pornósként nyilvántartott Erika Lust filmjei: ezekben ugyanis Halász szerint pont ugyanaz történik, mint bármelyik másik pornóban, azaz ugyanazok a nők járnak forgatásról forgatásra, ugyanúgy emberek dugnak a képernyőn, ugyanaz az ipar működik itt, csak szebb a világítás és kedvesebbek egymással az emberek. De ezek az apróbb változtatások úgy vannak interpretálva, mintha itt a nők felszabadítása menne végbe. 

Az emögött a mechanizmus mögött húzódó logika messzebbre mutat, mint pusztán a pornó világa: „Olyan szinten nincs már hatásunk a világ menetére, miközben a közhiedelemmel ellentétben véleményünk van róla, hogy a fogyasztói választásainkon keresztül próbáljuk meg kifejezni az akaratunkat. Nincs semmiféle kollektív cselekedet, az államra sem lehet számítani, végletesen individualizált életet élünk, melyben a legnagyobb hatalmunk abban rejlik, hogy mit választunk, mit fogyasztunk. Ezért van, hogy a legtöbb, az igazságossággal foglalkozó mozgalom is ezt próbálja meg meglovagolni. Ez nagyon szomorú a számomra, megakadályozza bármilyen új mozgalom lehetőségét, ha folyamatosan azon vitatkozunk, hogy ki mit választ.”

A választás mellett a feminista mozgalom másik kulcsszava a szexre a beleegyezés lett, és Halász számára ez is elkeserítő. „A beleegyezésnek a szinonimája, hogy alávetem magam valaminek. Ez egy jogi fogalom, például amikor beleegyezem, hogy kiverhetik a fogam egy műtét közben, ha az aneszteziológus csak így fér hozzá valamihez. Hogy ez legyen a legjobb szavunk a szexre, az nagyon rémisztő.”

Ebben a világban, ahol a kollektív cselekvés lehetőségei kiüresedtek, és marad helyette a választás meg a beleegyezés skandálása, születik meg a feminista pornó is, ami Halász szerint ugyan egy hangos jelenség, de valójában nagyon kevesen nézik. Egyrészt mert pénzbe kerül, másrészt pedig amiatt, amit jól foglal össze Jonah Mix mondása: azok a férfiak, akik mohón letöltik a Brutál Análbaszás 3-at, azok korábban sem bánkódtak a feminista alternatíva hiánya miatt. 

Halász szerint a feminista pornó címkéje azért így is megtéveszt embereket és velük együtt is lehet érezni. Ők azok a nők, akiknek abban a pornókultúrában kéne megélniük a szexualitásukat, melyben minden második férfi lefogja őket és egy péniszt dug le a torkukon. Ugyanígy, ahhoz képest, hogy a női testszőr vagy a testsúly hogyan van tematizálva a pornófilmekben, akkor egy ilyen feministának címkézett pornófilm, melyben mondjuk megjelenik egy 80 kilogrammos nő, az tényleg lehet kicsit megerősítő. 

„Az a fogyasztói választás, amely megjelenik a feminista pornó megvásárlásában, hozhat egy pillanatnyi enyhülést. De utána ezek a nők megérkeznek hozzám terápiába, és évekig kell velük azon dolgozni, hogy ne kívülről nézzék magukat a szexben, tudjanak határokat húzni, hogy az ő élvezetük is megjelenjen szempontként. Pontosan ez az, ami nagyon gonosz ebben: valós igényekre játszik rá, de aztán nem ad felszabadulást.”

Egyetlen cég minden mögött 

Azt, hogy az internet tele van pornóval, mindenki tudja. Azt viszont, hogy az ismertebb pornóoldalak szinte mind egyetlen kézben összpontosulnak, már jóval kevesebben. Pedig mára egyértelműen ez lett a helyzet: a Pornhub, a RedTube, a YouPorn, a Brazzers és egy rakás további oldal mind egyetlen vállalat, a MindGeek tulajdona. 

A MindGeek magára elsősorban techvállalatként hivatkozik, honlapjukról sem derül ki azonnal, hogy miből jön össze a napi 115 millió látogatójuk és hogy minek köszönhető, hogy a sávszél-használatuk meghaladja a Facebookét vagy az Amazonét. A cégnek a Luxemburgban bejegyzett irodája már pár éve is évi félmilliárd dolláros bevételt produkált, és mára iparági vélekedések szerint monopóliumot építettek ki az online pornó sok tízmilliárd dolláros piacán, amit a konzervatív becslések is nagyobb piacként mérnek, mint Hollywoodot. 

Szokás azt gondolni, hogy az online pornó a digitalizációval párhuzamosan fejlődött, de Halász szerint sok esetben éppen fordítva történtek a dolgok, és annak, ahogy ma az internet kinéz, komoly szerepe volt a pornóiparnak. A MindGeek rengeteg pénzt fektetett olyan technológiák kifejlesztésébe, melyek ma már meghatározóak, például a telefonjaikon nézhető HD-videókba vagy a fájlmegosztás egyes módjaiba. Ahogy azt is lehet tudni, hogy a mikrofizetési technológiák kifejlesztésénél is komoly szerep jutott a pornóiparnak. 

És a pornó hajtotta technológiai fejlődés azóta sem állt meg: miközben a Pornhub jóval több adatot gyűjt a felhasználóiról, mint mondjuk a Netflix, a MindGeek nagyon komoly pénzeket mozgat meg a VR-fejlesztések terén. 

Mindezt csak azért érdemes észben tartani, mert amikor az internetes pornó szabályozásának kérdése szóba kerül, sokan még mindig a neten egymás mellett, egymástól teljesen függetlenül működő rengeteg oldalban gondolkodnak, nem pedig abban, hogy itt valójában egyetlen gigantikus vállalat teríti a pornót az egész világon, mely rengeteg pénzzel és nagyon erős lobbierővel rendelkezik. 

Pedig a szabályozás kérdése vélhetően a jövőben egyre gyakrabban fog szóba kerülni. A nyugati országokban ugyanis egyre hangosabbak azok a vélemények, mely szerint valamit kezdeni kéne a pornóval. Nagy-Britanniában például idén már elindulhat a rendszer, ami csak az életkor hiteles igazolása után engedné a pornóoldalak megnyitását.

Az ehhez hasonló ötletek Halász szerint ugyan alapvetően jó irányba mutatnak, de a rendszerszintű problémákat nem érintik. Párhuzamként említi, hogy Izraelben nemrég elfogadták a svéd modellt a prostitúció kezelésére, azaz a jövőben csak a klienseket fogják büntetni, a nőket nem. Ami szintén egy jó lépés, de ez sem fogja felszámolni a prostitúciót, ahogy az életkoros beléptetés sem a pornóipart. 

Az persze, hogy akkor mi lenne a teendő a pornóval, jóval nehezebb kérdés. Halász zsigeri válasza, hogy egyszerűen be kéne tiltani, ahogy van. És ez a felvetés hangozhat ugyan radikálisnak, de gyakrabban merül fel, mint elsőre gondolnánk. Tavaly a New York Times véleményrovatának legismertebb konzervatív szerzője, Ross Douthat 'Tiltsuk be a pornót' című írásával reagált az újság egy nagy horderejű anyagára, melyben azt vették végig, hogy mit tesz a netes pornó a tinédzserek életével. 

Douthat szerint komoly előnyei lennének, ha sikerülne a pornót az internet kellős közepéről száműzni: csökkenne a pedagógiai szerepe és kulturális normaképző ereje. Ráadásul az online pornóval szembeni fellépés megmutatná azt is, hogy lehetséges a cselekvés azzal az online világgal szemben, mellyel kapcsolatban sokan érzünk bénult tehetetlenséget. 

Magyarországon ugyan ez a téma egyáltalán nincs igazán napirenden, de Halász, mivel pornóval foglalkozik, látja, hogy mennyire foglalkoztatja az embereket. Előadásai után szülők és tanárok is meg szokták keresni, mert kétségébe esve figyelik, hogy a gyerekek mit látnak az interneten, és nem tudják, mit lehetne tenni. 

„Akik gyerekek körében vannak, azok pontosan látják, hogy ez történik. Hogy hogyan vannak szexualizálva a lányok, hogy a negyedikesek egymást szopatják a mosdóban.” – mondja Halász Sári, aki szerint az egyik kitűzhető feladat éppen az lehetne, hogy ezeket az aggódó embereket összekössék. Mert szerinte sokan vannak, akik érzékelik, hogy itt valami teljesen emberidegen dolog zajlik körülöttük, de nem tudnak egymásról. 

Címlap- és borítókép: Tbg

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.