Németh Sándor: Olyan hangot engednek meg Brüsszelben Orbánnal szemben, ami minden jó érzésű magyar embert sérthet

POLITIKA
2019 május 21., 11:21
comments 467
Németh Sándor tanít a Hit Csarnokában
photo_camera Németh Sándor tanít a Hit Csarnokában Fotó: Hit Gyülekezete

Hétfő este a Hit Gyülekezetét vezető Németh Sándor volt az Este című műsor vendége a Kossuth Rádión. 

(Ez egy elég rendhagyó felépítésű műsor, aminek a műsorvezető - Marton Adrienn - mellett van egy külön házigazdája is, a kormánybarát Alapjogokért Központ vezető elemzője, Pócza István. Ő segít megfelelő mederben tartani az eszmecserét.)

 A beszélgetés természetesen a közelgő EP-választásról szólt, aminek a lelkész elmondása szerint (is) „összehasonlíthatatlanul nagyobb tétje lesz, mint az előzőeknek.” 

Németh a műsorban arról beszélt, hogy két eszmeiség csap majd össze az urnáknál a hét végén: a szuverenisták és a föderalisták tábora, ő maga pedig tisztelettel inkább a szuverenisták oldalán áll, annak dacára is, hogy a szabad nemzetekben hívők alighanem kisebbségben maradnak majd a birodalmiakkal szemben. 

 „Ha a föderalisták nagyot nyernek a szuverenisták felett, akkor valóban sorsfordító lehet ez a választás, de ezt negatívumként értékelném, ezért lenne jó ha minél többen elmennének szavazni, és a nemzeti szuverenitásra tennék a voksukat” 

- mondta a beszélgetés elején. 

Németh szerint a tendenciák azért biztatóak: a globalizmus mint eszme gyengébb mint volt 10 évvel ezelőtt, és az euroszkeptikusok tábora (amit maga Német is erősít) egyre erősödik. A teológus szerint ideológiai alapú vita feszíti a kontinenst, olyan természetű, amivel már a Biblia is foglalkozott: nemzet és birodalom eszméinek egymásnak feszülése.  

Németh szerint új típusú birodalmi eszme van kialakulóban, amely egyfajta szuperállami minőségre tör, és ebben Európa egyedi, mert az amerikai-, orosz-, vagy kínai törekvésekhez képest egy nemzetek feletti birodalom megvalósítását tűzte ki céljául. 

A szándék elsősorban a nagyhatalmak felől érkezik, mindenek előtt Németország és Franciaország irányából, amely országok érdeke, hogy birodalommá szervezzék Európát, szemben például Magyarországgal. Ehhez kapcsolódik az is Németh szerint, hogy míg a németek inkább az európai identitás felé menekülnek náci múltjuk elől, ugyanez több más európai nemzetre nem jellemző. 

Összefügg ezzel az is, hogy Németország folyamatosan szekularizálódik, miközben az iszlám központok előtt tolonganak a muszlim fiatalok, a templomok leginkább kísértetkastélyokhoz hasonlítanak, nem csoda hát, ha a kereszténydemokrata jobboldal egyre inkább hozzásimul a balliberális tömbhöz. Ennek következményeként a német keresztény jobboldal már olyasmit is elfogadhatónak tart, mint a melegházasság. 

A beszélgetés végén Németh Sándor elmondja, hogy bár ő maga euroszkeptikus, igenis részt vesz az EP-választáson, ahol a szuverenisták táborát szeretné segíteni.

Zárszóként a lelkész megemlíti, hogy az Európai Bizottság látványos szerepzavarba került az elmúlt években, inkább csak feszültséget gerjeszt, sőt talán lennie se kéne: „Bizonyos szervezeteket fel kellene számolni.” Végezetül elmondja, mennyire kiborította a Sargentini-jelentés körüli vita: 

„Nagy botrány volt számomra, megnéztem Orbán Viktor szereplését Sargentini-jelentése kapcsán. Kiakadtam, hogy hogy van ez, micsoda strukturális zavar van itt, hogy elkezdik a magyar választópolgárok többsége által megválasztott vezetőt kiosztani ott, keresztvizet levenni róla, és olyan hangnemet engednek meg, amely minden jóérzésű magyar embert sérthet.” 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.