Sötét képet fest a bronzkorról egy Lengyelországban feltárt tömegsír
2019 május 19., 12:12
Háromezer éves bageleket találtak az osztrák-szlovák határon
Három darab, nagyjából háromezer éves, kicsit megégett, megjelenésében az oroszországi pogromok elől Észak-Amerikába menekült, New York-ban és Torontóban megtelepedett zsidók jellegzetes péksüteményére, a bagelre emlékeztető kenyeret találtak régészek az ausztriai Stillfried közelében (tanulmányuk a PLOS One-ban jelent meg). A Morva-parti település ismert régészeti lelőhely, az elmúlt harmincezer évben lakott vidék volt.
A most előkerült kenyerek sajnos nem maradtak meg teljes épségben, vagyis nem teljes gyűrűk, csak darabok kerültek elő. A kenyerek finomra őrült lisztből készültek.
A leletek a Stillfriedhez közeli, 54 hektáros ásatási terület bronzkori rétegéből kerültek elő. Ie. 1500-500 között egy erődítmény állt itt - a bronzkor kemény időszak volt -, azt vette körbe egy virágzó település. Az 1969-89 közti feltárások során mintegy száz gödröt tártak fel, amelyekben főleg gabonát, illetve használati tárgyakat tartottak, három gödörben emberi maradványokra is találtak. Illetve találtak még kemencéket és mindenféle ehető növényt tartalmazó tárolókat. Ezek egyikéből kerültek elő a bagelek is.
Illetve inkább bagelkék, mert a töredékek alapján úgy tűnik, hogy a teljes darabok is legfeljebb 3-5 centi átmérőjűek voltak. Sőt, a minták elemzése alapján a bronzkori pékek a bagelkészítés legfontosabb lépését, a nyers tészta sütés előtti megfőzését ki is hagyták, így a pékáru csak formailag bagel, valójában a nyers tésztát vagy alacsony hőmérsékleten sütötték ki, vagy egyszerűen kiszárították.
A három kenyérdarab amúgy már a hetvenes években előkerült, de a minták elemzésére csak most lett pénz.
A gyűrűformájú kenyerek amúgy nem háromezer éve, hanem sokkal de sokkal korábban megjelentek Európában. A legősibb bagelszerű kenyerek Svájcban kerültek elő, azok akár 12000 évesek is lehetnek. Bagelforma péksütemény aztán Itália hellén periódusából, az ie. 300-30 közti időszakból, illetve az i.sz. 9. századbeli svédországi viking településekről is előkerültek. Hogy miért sütöttek ilyen, már csak a formája miatt is bonyolultabban előállítható kenyeret? A tudósok szerint a plusz erőfeszítés arra utal, hogy ezeknek valamilyen szakrális jelentőségük lehetett. (Via The New York Times)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.