A Current Biology című folyóiratban megjelent friss kutatás szerint a növényevés legalább három különböző időszakban is jellemző volt az ősi krokodilokra. 

Ma számos krokodilfaj és különféle rokonaik élnek a bolygón, és az egyik közös tulajdonságuk, hogy kitűnő vadászok, fogaikkal életveszélyt jelentenek kinézett áldozataikra. 

De a jelek szerint a 250 millió évvel ezelőtti mezozoikumban nem ez volt a helyzet: sokkal többféle krokodilféle létezett a bolygón, és a fennmaradt nyomok alapján léteztek csak növényeket evő fajok is, míg más fajok az emberhez hasonló vegyes diétán voltak. 

Az Utah Egyetem kutatói által vezetett vizsgálatban 16 mára kihalt krokodilféle faj 146 fogmaradványát elemezték egy olyan szkennelős technológiával, amely képes megmondani a tárgy formájának komplexitását. Ez különösen jól jött a prehisztorikus krokodilok vizsgálatakor, hiszen ezeknek a fajoknak nem igazán vannak modern megfelelőik. 

A kutatók az így nyert mutatókat összevetették az ismert hüllőfajok fogazataival, és így találták, hogy a vizsgált ősi fajok fele kifejezetten nővényevő volt. Ez meglepetést keltett a hüllőkutatók között. Ahogy az is, hogy számos faj közülük külön leszármazási ágon volt, ami arra utal, hogy a vegetarianizmus nemcsak egy anomália volt a krokodilfélék történetében, hanem legalább három alkalommal kialakult. 

A következő kutatási területe így az lehet a csoportnak, hogy utánajárjanak, a növényevő krokodilok miért nem élték túl a Kréta kort. Feltételezések szerint ez összefügghetett a hidegebbé váló klímával, a megváltozott növényi élettel vagy akár azzal is, hogy a növényevő krokodilok komoly versenytársat kaptak az élelemért az emlősök személyében. 

A New York Times kutatásról szóló cikkében magyar szál is felbukkan, ugyanis az amerikai kutatók eredményét az ELTE paleontológusa, Ősi Attila kommentálta, aki elmondta, hogy régóta voltak feltételezések arról, hogy léteztek növényevő krokodilfélék, de ez az első kvantitatív támogatás ennek az állításnak a megerősítésére.