A turisták a legjobban a tömeget és egymást utálják

turizmus
2019 július 07., 19:30
comments 414

Nagyon úgy néz ki, hogy az emberek aggódnak ugyan a túlturizmus és annak hatásai miatt, de annyira azért nem, hogy ők maguk ne keljenek útra, ha úgy van. 2018-ban csúcsra ért a turizmus: a Turisztikai Világszervezet (UNTWO) adatai szerint tavaly 1,4 milliárd ember érkezett turistaként külföldre, ez 6 százalékos emelkedést jelent a 2017-hez számokhoz képest. Ez nem azt jelenti, hogy 1,4 milliárd ember utazott külföldre nyaralni, mivel sokan évente többször is utaznak, a magas szám így jön ki. 

Az egyre növekvő turizmus természetesen jó hatással van a gazdaságra is. A tavalyi számot dollárban 1,7 trillióra teszik, ami a globális GDP-t tekintve 2 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. 1950-ben még csak 25 millió külföldi turistalátogatást mértek, ez a szám 1970-re elérte a 166 milliót, a kilencvenes évekre pedig a 435 milliót. A fapados légitársaságok megjelenése ugyancsak nagyot dobott az iparágon, az utazás jóval olcsóbb lett.

Orosz turisták Tbilisziben, Grúzia fővárosában szelfiznek június 22-én.
photo_camera Orosz turisták Tbilisziben, Grúzia fővárosában szelfiznek június 22-én. Fotó: Shakh Aivazov/AP

Nikodem Szumilo, a University College London (UCL) professzora a Guardiannek azt mondta, a globális turizmus szárnyalása részben a digitális szolgáltatásoknak is köszönhető. Szerinte az online foglalás és értékelés lehetősége csökkentette az árakat, ugyanakkor növelte az elégedettséget.

Hova utaznak az emberek?

Az UNTWO jelentése szerint a turisták négyötöde saját régióján belül utazik. Európa továbbra is a legnépszerűbb úti cél, csak tavaly 713 millió látogatót fogadott a kontinens. Globálisan Franciaország a legnépszerűbb 87 millió turistalátogatással, a második helyen Spanyolország áll, ezeket követi az Egyesült Államok, Kína és Olaszország. Magyarországra 17,2 millió látogatás jutott 2018-ban.

photo_camera Grafika: UNWTO

Ugyanakkor megjelentek új, egyre népszerűbb úticélok is, így például Észak-Afrika, ahova tavaly 10 százalékkal többen látogattak, mint a megelőző évben. Szintén egyre nagyobb az érdeklődés Fekete-Afrika és a Közel-Kelet iránt. 

Nem túl meglepő módon a legtöbb turistát azok az országok adják, ahol sokan laknak és magasak a keresetek. Kína vagyonosodása alaposan megdobta állampolgárai utazási hajlandóságát, jelenleg ott termelik ki a legtöbb turistát. 2017-ben a kínai turisták 143 millió külföldi utat tettek meg, őket a németek követik (87,8 millió), a harmadik helyen a britek (74,2 millió) állnak. A britek egyébként jóval többet utaznak maguk, mint ahány külföldi látogatót fogadnak. Kedvenc úti céljuk továbbra is Spanyolország. Az oroszoknak is nagyon megjött a kedvük a turistáskodáshoz, tavaly 16 százalékkal többet utaztak, mint 2017-ben. A legtöbb pénzt a kínaiak, az amerikaiak és a németek költik utazásaik során.  

Bár egyre többen kelnek útra, nem túl meglepő módon a turisták a legkevésbé egymást kedvelik. 

Függetlenül attól, hol él, mindenki utálja a túlzsúfolt helyeket, az ingatlanárak növekedését, az európai fővárosokban pedig, így persze Budapesten is, a legénybúcsúkat. Az OECD becslése szerint 2030-ra globálisan 1,8 milliárdra növekszik a turistalátogatások száma, így nagyon fontos, hogy hatékony módon sikerüljön megoldani a problémákat, amiket a turisták egymásnak és a helybélieknek okoznak.

Mindig a túlturizmus

Míg a közlekedésre nehezedő nyomás és a túlzsúfoltság a turizmus elég jó dokumentált mellékhatásai, Szumilo professzor szerint egyre komolyabb probléma, hogy a turisták túl nagy terhet rónak a tömegközlekedésre, és így persze az azt rendeltetésszerűen használni vágyó helyiekre, illetve a nem ennyi emberre berendezkedett helyi kórházakra is. A lakosok közül főleg azokon a területeken viselik nehezen a turistaáradatot, ahol az év nagy részében szinte üresek az utcák, és a látogatók csak egy bizonyos szezonban érkeznek. 

Spanyol turisták Athénban 2018 tavaszán.
photo_camera Spanyol turisták Athénban 2018 tavaszán. Fotó: Petros Giannakouris/AP

A túlturizmus káros hatásáról mi is többször írtunk már, és a probléma jelképének számító Velencéről is. A Bloomberg most arról értekezik, az olasz várost hivatalosan is a turizmus első áldozatának lehet nyilvánítani, ugyanis az elmúlt 50 évben lakossága kétharmadát elvesztette. Míg az ötvenes években volt olyan időszak, amikor 180 ezer lakója is volt, tavaly már hatvanezernél is kevesebben voltak. Persze érthető, hogy sokaknak lett elege abból, hogy nem jutnak el időben sehova, mert turistacsoportok tartják fel őket, hogy nem férnek fel a közlekedési eszközökre, mert ott is turisták vannak, és persze a sokat emlegetett gurulós bőröndök lármájából (amiket kitiltottak végül), a szörnyű óceánjárókból, amik minden európai kikötőben röhejesen tökéletesen szimbolizálják a turizmus teljesen értelmetlen és végtelenül káros oldalát, meg abból, hogy a turisták miatt abszurd áron tudnak csak venni maguknak munka után egy pohár proseccót. 

link Forrás

De nemcsak a turisták űzik el a helyieket a városból. Néha hajlamos az ember elfelejteni, de tény, hogy Velence süllyed. Tavaly 121 olyan nap volt, amikor a víz 80 cm-mel magasabb volt a tengerszintnél, az áradások pedig folyamatosan rombolják az épületek alsó szintjeit. A probléma régóta ismert, számtalan módon próbálták már megmenteni a várost attól, hogy valóban elsüllyedjen. Ilyen a MOSE névre keresztelt rendszer is, amire euromilliárdokat költött az ország, de a velenceiek szerint nem sokat ér. 

A Bloomberg által megszólaltatott velencei aktivista, Alessandro Dus lemondóan nyilatkozott a város jövőjéről. “A politika és a pénz öli meg Velencét. Egy óceánjáró napi 30 ezer eurót fizet , hogy kiköthessen, erre nehéz nemet mondani. Velence az aranytojást tojó tyúk.”

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.