Kína újabban korlátozza a hulladékimportot, mert már nem akar a világ szemétlerakója lenni. A kínai tiltás a műanyagszemét-importra és az elektronikai hulladékok behozatalára arra kényszeríti a nyugati országokat, hogy új piacok felé mozduljanak. Főleg Ausztrália igyekszik előnyére fordítani a laza környezetvédelmi szabályozásokat, és az eddig Kínába küldött szemetet Thaiföld, Malajzia és Indonézia felé viszi.

De ez a gyors váltás nagyon megviseli azokat a településeket, amiket hirtelen elkezdett elárasztani a veszélyes hulladék. Thaiföldön több új válogató és újrahasznosító cég jelent meg az ország Laem Csabang-i fő kikötője körül lévő tartományokban.

Jól jövedelmező üzlet tud lenni az e-szemét újrahasznosítása, a válógatótelepeken az elektronikai hulladékból rengeteg értékes fémet (például rezet, ezüstöt és aranyat) tudnak kinyerni. Csakhogy a gépekből egy csomó ólom, kadmium és higany is felszabadulhat, ha nem megfelelően dolgozzák fel.

A Bangkoktól keletre lévő Chachoengsao mezőgazdasági tartomány lett az egyik hely, ahova az e-szemetet lerakják. Az ABC arról írt, hogy egy helyi nő azt mondta, 20 éve mindig egy ott lévő kútból húztak fel vizet, azt itták és azzal főztek, de elvesztették a fő vízforrásukat, mert amióta 2017-ben egy közeli kínaiak által vitt gyárból elkezdtek szétzúzott számítógépeket, alaplapokat és kábeleket teherautószám odavinni, a kútból már szennyezett víz jön fel. A nő azt mondta, az eső átmosta az e-szeméthegyet, majd belefolyt a talajba és a vízrendszerbe, azóta a tiszta víz narancssárga és nagyon büdös lett, és az egykor bőségesen termő tápióka most rohad.

Egy környezetvédelmi szervezet és a helyi kormányzat is mérgező mennyiségű vasat, mangánt, ólmot, nikkelt és néhány esetben arzént meg kadmiumot is talált. Néhányan, akik a kútból vizet mertek, nemcsak rossz szagot tapasztalhattak, hanem még bőrbetegségük is kialakult.

A rendőrség rajta is ütött a helyi gyáron, ahol egy kínai cég engedély nélkül dolgozott fel külföldről származó hulladékot, de a helyiek szerint teherautók továbbra is hozzák be az e-szemetet.

Ez csak egy epizód a sok közül, ezen a helyen töredékét kezelik csak a rengeteg importált e-szemétnek, mivel Thaiföld laza környezetvédelmi szabályozása miatt könnyű átvinni a határon az árut. A legtöbb e-szemét Kínából, az USA-ból, az Egyesült Királyságból, Japánból, Koreából, Szingapúrból és Ausztráliából érkezik.

A thaiföldi vámhatóság adatai szerint Ausztrália tavaly több mint 250 tonna elektronikus szemetet, akkumulátoralkatrészt és leselejtezett gépet küldött Thaiföldre, ötszázszor annyit, mint egy évvel korábban.

És ez az e-szemétnek csak egy része, vannak kevésbé behatárolható e-hulladékok, amiket nyomon követni is nehezebb.

Az ugrás annak köszönhető, hogy a kínaiak egyszerűen kiszervezték az üzletet, és egy földalatti hálózatként más délkelet-ázsiai országokban folytatják a műanyag, az e-szemét és bizonyos veszélyes hulladékok feldolgozásának jövedelmező üzletét. A hatóságok az elmúlt hónapokban több razziát is tartottak.

Mostanra Kína példáját a szemét elleni fellépésben többen is követnék. A Fülöp-szigetek és Kanada között például nemrég feszültség alakult ki amiatt, hogy a délkelet-ázsiai ország visszaküldött 69 konténernyi hulladékot Kanadának. Kambodzsa a múlt héten 1600 tonna műanyagszemetet küldött vissza az USA és Kanada felé, mivel a 83 konténerre nem volt ráírva, hogy műanyag lenne benne, újrahasznosítandó szemétnek titulálták. Malajzia is küldött már vissza a származási országba nem kívánt szemetet, Indonézia pedig a pár hete közölte, hogy 8 konténernyi papírszemetet küld vissza Ausztráliának, miután a rakományban háztartási hulladékot (például használt pelenkákat és elektronikus eszközöket) is találtak, és a tartályokat mérgezőnek vagy veszélyes anyagokkal szennyezettnek minősítették. A thaiföldi kormány is azt ígérte, szigorítani fognak a környezetvédelmi előírásokon.

A fejlődő nemzetek lázadásaként nyomás alá helyezi az olyan nyugati országokat, mint Ausztrália, hogy fejlesszen szárazföldi feldolgozóipart a hulladékpiac globális változásainak kezelésére. Az ausztrál kormány egyébként közölte: nem kapott hivatalos jelzést Thaiföldtől nem megfelelő exportról, de megbünteti azokat a cégeket, amik megsértik az ausztráliai törvényeket.

Nem csak Délkelet-Ázsiát szennyezi a nyugatról visszaküldött e-szemét: az illegálisan kezelt európai e-hulladék már kimutatható hatással van például a ghánai élelmiszerláncra is.

A világon évente kb. 50 millió tonna elektronikus hulladék kerül a szemétbe, veszélyeztetve az emberek egészségét. Ez több, mint az eddig gyártott kereskedelmi repülőgépek súlya összesen, és a 62 milliárd dollár becsült anyagi értéke háromszor annyi, mint az éves ezüsttermelés. Az elektronikus szemét kevesebb mint egyötödét dolgozzák fel. Világszerte több millió ember dolgozik e-szeméttel az egészségre és a természetre veszélyes körülmények között. A becslések szerint 2050-ig az e-szemét súlya 120 millió tonnára nőhet. (via ABC)