Orbán és Putyin hangolta Ukrajna ellen Trumpot a New York Times és a Washington Post szerint

A Washington Post és a New York Times is arról ír, hogy Vlagyimir Putyin mellett Orbán Viktor is vastagon hozzájárult ahhoz, hogy Donald Trump rosszabb véleménnyel legyen Ukrajnáról, és egy reménytelenül korrupt országnak tekintse azt. Egyes tisztviselők szerint az amerikai elnök arra is gyanakszik, hogy onnan akarták aláásni a 2016-os kampányát. Hozzátették, hogy sem Orbán, sem Putyin nem beszélték rá arra, hogy Ukrajnából próbáljon terhelő adatokat kérni Joe Biden ellen, vagy hogy az országnak része lett volna a kampánya megfúrásában. Ugyanakkor a becsmérlő leírásuk megerősítette Trump kedvezőtlen nézeteit Ukrajnáról, ami után a Fehér Ház szakértői már nem tudták meggyőzni az elnököt, hogy támogassa Kijevet.

Orbán és Trump májusi találkozója Washingtonban május 13-ánFotó: BRENDAN SMIALOWSKI/AFP

Orbán és Putyin meghatározó szerepéről a Washington Post szerint egy zártajtós meghallgatáson George Kent, a külügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a múlt héten. Kent szerint Trump Orbánék hatására jutott el odáig, hogy lefolytassa azt júliusi telefonbeszélgetést az ukrán elnökkel, amiről aztán kiszivárgott, hogy terhelő adatokat kér a demokrata riválisa ellen.  

Az Egyesült Államokban hatalmas botrányt robbant ki, miután egy ismeretlen amerikai hírszerző feljelentést tett, és azt állította: az amerikai elnök nyomást gyakorolt az ukrán elnökre, Volodimir Zelenszkijre július 25-ei telefonbeszélgetésük alatt, hogy Kijev segítsen terhelő bizonyítékokat felhajtani Ukrajnában Joe Biden volt amerikai alelnök, a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa ellen. Biden egyik fia, Hunter egy ukrán gázvállalat, a Burisma Holdings igazgatótanácsának tagja volt évekig, miközben apja meghatározó szereplője volt az Egyesült Államok Ukrajna-politikájának, és jelentős összegeket keresett Ukrajnában.

A demokraták szerint az elnök ezzel hivatali visszaélést követett el, mert Bidenék lejáratásának céljából saját javára használta fel az elnöki hatalmat. A Trumppal szembeni vádak kiegészülnek azzal, hogy az elnök katonai segélyek visszatartásával próbált meg nyomást gyakorolni Ukrajnára. Az ügy miatt Trump ellen megindult az alkotmányos felmentését célzó eljárás (impeachment) előkészítése is.

George Kent a vallomásában beszélt arról is, hogy az amerikai tisztviselők először bizakodtak, hogy Trump beszélni akar az áprilisban megválasztott Zelenszkijjel, mert egy olyan új vezetőként tekintettek rá, aki az Egyesült Államok partnere lehet abban, hogy elhárítsa az orosz agressziót és fellépjen a korrupció ellen. Azonban az amerikai elnök Zelenszkij megválasztása előtt beszélt telefonon Putyinnal, majd találkozott Orbánnal a Fehér Házban, és egyből rosszabb véleménnyel lett róla: eltávolította az addigi amerikai nagykövetet, nem engedte, hogy Mike Pence alelnök elmenjen Zelenszkij beiktatására, majd a 391 millió dolláros katonai segélyt is felfüggesztette.

A kezdetektől ellenezték, hogy Trump találkozzon Orbánnal

A Washington Post megemlíti azt is, hogy a Fehér Házban sokan ellenezték Trump és Orbán májusi találkozóját, mivel a magyar miniszterelnök leépíti a demokratikus intézményeket és konfliktusos viszonyban van az Egyesült Államok európai szövetségeseivel. Ezért már Trump elnökségének kezdete óta próbálták blokkolni a találkozót, mert az egyrészt legitimálta volna az „Európában gyakran kiközösített” magyar vezetőt, másrészt tartottak attól, hogy Orbán milyen hatással lesz Trumpra.

Az ellenállás az év elején kezdett csökkenni, amikor olyan új arcok jelentek meg az elnök hivatalában. Közülük külön kiemelték Mick Mulvaneyt, Trump kabinetfőnökét, akinek tetszettek Orbán jobboldali nézetei és a szkeptikus hozzáállása az Európai Unióhoz.  

A lap szerint Orbán egy régi határvita és a magyar kisebbség helyzete miatt nincs jó véleménnyel Ukrajnáról. Ugyanakkor Zelenszkijjel szemben ideológiai kifogásai is vannak, mivel az új ukrán elnök a Nyugat szövetségesének állítja be magát.