Putyin és Erdogan megállapodtak a kurd területek sorsáról

Oroszország bevonul arra a területre, ahonnan az USA kivonult, a kurdokat pedig elűzték. 

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hosszú tárgyalások után úgy határozott Észak-Szíria jövőjéről, hogy abba sem a területen eddig lakó kurdoknak, se a korábban velük együtt harcoló amerikaiaknak nem volt már beleszólása. 

A térségnek új ura van, aki úgy döntött: a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának ki kell vonulnia a török határ melletti 30 kilométeres sávból - beleértve Tel Rifaat és Manbídzs városát is. Az Iszlám Állam elleni áldozatos küzdelmük után ezt a területet senki sem próbálta elvenni a kurdoktól, amíg Donald Trump amerikai elnök - talán véletlenül - nem engedélyezte Törökországnak, hogy háborút indítson ellenük. 

Fotó: Alexei Druzhinin/Sputnik

A Szocsiban csaknem hét órán át tartó tárgyalást követő sajtótájékoztatón a két ország külügyminisztere ismertette a felek közös memorandumát, amely szerint a kurdoknak az evakuációt és fegyvereik visszavonását szerda déltől kezdődően 150 órán belül kell végrehajtaniuk. Északkelet-Szíriába szerda déltől bevonulnak az orosz katonai rendőrség és a szíriai hadsereg alakulatai, amelyek a memorandum szerint segíteni fogják a kurdok kivonulását. Ezt követően a szíriai határ mentén 10 kilométer szélességben kialakítandó biztonsági sávban 

orosz és török alakulatok közösen fognak járőrözni. 

A felek megállapodtak abban, hogy 32 kilométer mélységben fenntartják a status quót a „Béke Forrása” hadművelet jelenlegi térségében Tell-Abjad és Rász el-Ain között. A tízpontos közös memorandum értelmében Moszkva és Ankara közös mechanizmust hoz létre a megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére. A közös sajtótájékoztatón mindkét elnök síkraszállt Szíria politikai egysége és területi sértetlensége, valamint Törökország biztonsága mellett. Folytatják a harcot a terrorizmus minden megnyilvánulása ellen - hangoztatták. 

Fotó: Murat Kula/Anadolu Agency

Putyin sorsdöntőnek nevezte a megállapodást, és tárgyalásokat sürgetett Damaszkusz és a kurdok között. Megerősítette, hogy október 29-én és 30-án Genfben megtartja első ülését a szíriai alkotmányozó bizottság. Hangot adott annak a véleményének, hogy a szeparatista érzelmeket kívülről szítják Szíriában. 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Oroszország és Törökország a szíriai rendezés ügyében nem támaszkodik az Egyesült Államok „változékony és ellentmondásos” álláspontjára.

Megismételte, hogy Moszkva szerint az amerikaiak vezette koalíció törvényellenesen tartózkodik szíriai területen, s reményét fejezte ki, hogy annak egyes tagjai immár készek lesznek az együttműködésre a szíriai kormánnyal. 

Amerikai csapatok már csak az olajmezőket őrzik. Törökország a látszat ellenére a NATO tagja. 

Eddigi eredmények

Több mint 176 ezer ember kényszerült elmenekülni Törökország szíriai hadművelete miatt - közölte kedden az ENSZ-főtitkár szóvivője. A menekültek között 80 ezren gyermekek. 

Menekülő kurd családFotó: DELIL SOULEIMAN/AFP

Az ENSZ-szóvivő szerint számos vezeték sérült meg, ami legkevesebb négy egészségügyi intézmény áramellátását érintette. Mint mondta, átmeneti javításokat végeztek el az Alúk vízszivattyú-állomáson is, amely több mint 400 ezer embert lát el ivóvízzel Haszake városban és a térségében lévő menekülttáborokban. 

Az Amnesty International jelentése szerint a török hadsereg és szíriai szövetségesei északkelet-szíriai offenzívájuk során semmibe vették a civil lakosság életét, háborús bűncselekményeket követtek el, köztük tömeges kivégzéseket és civil életeket követelő jogellenes támadásokat hajtottak végre. A jogvédő szervezet szerint a begyűjtött bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy a török erők válogatás nélkül támadták a civilek otthonait, de pékséget és iskolát is célba vettek. (New York Times, MTI)