A magyar kormánynak annyira fontos a klímavédelem, hogy továbbra is ellehetetleníti a szélerőművek-építését

Alapos, minden részletre kiterjedő választ szolgáltatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium: 

három mondatban intézték el a jobbikos Magyar Lászlót, aki a szélerőművek magyarországi helyzetéről kérdezett.

Magyar három egyértelmű kérdést tett fel írásban:

• "Magyarország lesz az egyetlen európai ország, ahol nem lesz szélerőmű?
• "Kérdezem Tisztelt Miniszter urat, hogy milyen szakmai vagy egyéb okok állnak az Önök szélerőmű ellenessége mögött? 
• "Milyen megújuló energiát tekintenek kívánatosnak és mit tesznek annak elterjedésért?"

A három kérdés, három mondat. Válaszát Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára két bekezdésre bontotta, előbb leszögezte, hogy 

"balliberális ellenzékkel szemben mit teszünk is a cél elérése érdekében, hiszen a gyermekeink jövője a tét."

Majd betakarta azzal a szöveggel, hogy 

"a szélenergia hasznosítása tekintetében Magyarország kevésbé jó lehetőségekkel rendelkezik, mint más európai államok. Ennek megfelelően elsősorban más, hazánk adottságait megfelelően kihasználó megújuló energiaforrások felhasználását részesítjük előnyben."

Ismert: Magyarországon 2010 óta nem adtak át szélerőművet. Lázár János 2016-ban keresztülvitte azt a jogszabály-módosítást, ami lehetetlen követelményeket állított, többek közt lakott területektől legalább 12 kilométerre épülhet csak szélerőmű. Tehát lényegileg sehol. Tehát lényegileg sehol. 

Mára az uniós tagállamok közt Magyarország az egyik utolsó a szélenergia-termelésben. 

Miközben Magyarországon az elmúlt 9 évben egy darab sem épült, ez idő alatt a globálisan telepített teljes szélerőmű kapacitás körülbelül megháromszorozódott, derül ki a Portfolió cikkéből. Tény: Magyarország nem tartozik a legszelesebb európai országok közé, de még így is hatalmas tartalékok vannak a szélerőművekben. A Portfolió idézi a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tanulmányát, ami az Innovációs és Technológia Minisztérium megbízásából készült idén. E szerint 

a hazai elméleti potenciált és más szempontokat is figyelembe véve 2030-ra Magyarországon akár 1500-2500 MW-ra is emelkedhetne a beépített szélerőmű kapacitás.

A minisztérium Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkársága készíti a Magyarország 2030-ig terjedő energiapolitikáját elvileg alapjaiban meghatározó Nemzeti Energia- és Klímatervet, aminek első változata 

egyáltalán nem számol új szélerőművi kapacitással. Sőt, a jelenleg működők bezárását prognosztizálja.