Kétszázmilliárddal megszaladt az állami költségvetés tervezett hiánya
2020 január 10., 04:28
A német történelem legnagyobb vasútfejlesztése kezdődik
Brutális, 13,5 milliárd eurós többletet produkált a német költségvetés 2019-ben – jelentette be hétfőn a berlini pénzügyminisztérium. „Kis szerencsénk is volt, de jól is dolgoztunk” – kommentálta az adatot Olaf Scholz kancellárhelyettes, pénzügyminiszter.
A többletes költségvetés annyit jelent, hogy a német kormány kevesebbet költ, mint amennyi adót beszed, és előrelátóan spájzol a nehezebb időkre, csökkenti az államadósságot, ellentétben például az Egyesült Államokkal vagy Magyarországgal, ahol a kormány akkor is hiánnyal tervez (többet költ, mint bevételez, növeli az államadósságot), amikor vágtat a gazdaság.
Márpedig a németek úgy érzik, közeledik a recesszió. Tavaly és tavalyelőtt már gyakorlatilag alig növekedett a német gazdaság; a 2018-as éves növekedés 1,5 százalék volt, tavaly a második negyedévben pedig már 0,1 százalékkal csökkent a GDP. A Bundesbank előrejelzése szerint 2020-ban gyakorlatilag stagnálni fog az ország: 0,6 százalékos növekedésben reménykednek.
Az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a Brexit, a klímaváltozással kapcsolatos félelmek, a közel-keleti és az oroszországi folyamatok mind negatívan hatottak a világ egyik leghatékonyabb exportőrének tartott német gazdaságra.
Az ország talán legfontosabb iparága, az autógyártás ugyan még mindig szépen hozza a pénzt: a napokban hozták nyilvánosságra, hogy a három német gigász, a Volkswagen-csoport, a Daimler-Benz és a BMW is rekordeladásokat produkált 2019-ben, köszönhetően elsősorban a rendületlenül növekvő kínai piacnak és a benzinfaló SUV-ok iránti keresletnek.
Mindezzel együtt az autógyárak kemény időszakra készülnek: a megrendelések csökkennek, már elkezdték a leépítéseket, legalább 40 000 munkahely megszűnésével számolnak a következő években, de egyes jóslatok szerint hosszabb távon, 2030-ig több mint 400 000 munkahelyet veszíthet az ország autóipara. A német kormány járműipari tanácsadó-testülete hétfőn adta közre jelentését, eszerint csak a motor- és váltógyártás területén 88 000 munkahely válik fölöslegessé.
A belsőégésű motorok fokozatos térvesztése és az elektromos autózás terjedése súlyos csapás a német autóiparra, mivel elveszik a robbanómotoros technológia területén szerzett minden előnyük, az elektromos hajtás kulcselemeit (például a legfontosabbat, az akkumulátorokat) importból kell beszerezniük, jellemzően kínai gyártóktól. Az elektromos hajtáslánc egyszerűbb is, kevesebb alkatrészt kell hozzá gyártani és összeszerelni, ráadásul egyre több folyamat robotizálható. A járműipari tanácsadó-testület jelentése szerint 2018-ban 834 000 ember dolgozott a német autóiparban.
A német ipari vezetők és a gazdaságpolitika irányítói is azt kommunikálják hétről hétre, hogy nehéz idők jönnek. Magyarország valahogy kevésbé aggódik az autógyárak jövője miatt, pedig a magyar GDP-t is csúnyán érintheti, ha elkezdődik a visszaesés.
Visszatérve a többletes költségvetéshez: Scholz pénzügyminiszter azt nyilatkozta a 13,5 milliárdos többletről, hogy ezt a pénzt óvatosan a jövőbe fektetik. Ez a jövő gyorsan a nyakukon lehet: annak is látszanak már jelei, hogy a recesszió szelétől megérintett országban az anticiklikus (konjunktúrában spájzoló, recesszióban élénkítő) gazdaságpolitika logikája szerint elkezdik költeni a félretett pénzt. Kedden gigantikus, 86 milliárd eurós, tízéves vasútfejlesztési programot jelentett be a kormány. Ez lesz a 180 éves német vasút történetének legnagyobb fejlesztése, ami fölszívhat kapacitásokat a gyengülő járműiparból, és nem mellesleg remekül illeszkedik a klímavédelmi tervekhez is. 2030-ig a közlekedési szektor szén-dioxid-kibocsátását 42 szézalékkal akarják csökkenteni. (Local.de, Handelsblatt, Reuters)