Lázárt és Rogánt is a szőnyeg szélére kellene állítania Orbánnak

A héten kezdődik a nagy beszélgetés Orbán Viktor és a Fidesz helyi erős emberei között. A párt maga jelentette be vasárnap, hogy Orbán magához rendelte a Fidesz választókerületi elnökeit. Hivatalosan az eddig elért eredményekről és a következő időszak kormányzati feladatairól lesz szó. Aligha úgy kell elképzelni, hogy Orbán ötleteket vár a 106 választókerületi elnöktől a kormányzáshoz, a tavaszi EP-választás és az őszi önkormányzati választás miatt viszont többen kínos beszélgetésre számíthatnak. A mostani beszélgetésekben dőlhet el nagyrészt, hogy kiket indít a Fidesz egyéni mandátumért a 2022-es választásokon. 

A fideszes választókerületi elnökök hálózata lényegében az országgyűlési választások földrajzát fedi le. (A 106 választókerület nem mindenhol fedi le, nem is fedheti le a fővárosi kerületek vagy nagyobb városok határait. És időnként át is rajzolják azokat.) A vk-elnöki pozíciót többnyire az kapja, aki indul a 106 egyéni parlamenti mandátumért, bár vannak kivételek. Nyíregyházán például a parlamenti mandátumot elnyerő, de politikailag súlytalan Szabó Tünde (sportért felelős államtitkár) helyett Kovács Ferenc polgármester a párt helytartója. Szolnokon a parlamentben ülő Kállai Mária helyett szintén a veterán polgármester Szalay Ferenc a Fidesz első embere. 

A 24.hu decemberben írta meg, hogy a 106-ból 15-20 választókerületi elnököt cserélhet le Orbán Viktor. Azt, hogy a pártelnök egyszemélyben dönt a pozíciókról, Lázár János még kancelláriaminiszterként írásba is adta az Átlátszónak. Ezzel próbálta kivédeni azt az összeférhetetlenséget, hogy Dorkota Lajos úgy lett az energiaágazatot és a közműszektort felügyelő – elvileg független – szuperhatóság elnöke, hogy közben a Fidesz választókerületi elnöke maradt Dunaújvárosban. Lázár magyarázata szerint nincs összeférhetetlenség, mert

„a Fidesz alapszabálya szerint a választókerületi elnökök nem minősülnek párttisztségnek”.

A választókerületi elnök feladata, hogy folyamatosan tűzben tartsa a választókat, biztosítsa, hogy sokan kitöltsék az aktuális nemzeti konzultációt Brüsszel, Soros vagy a migránsok ellen, sokan menjenek el népszavazni (hasonló témákban), közben frissítsék az adatbázist, majd a folyamat legvégén sokan menjenek el szavazni a Fideszre. Alapvetően a részvételi arányokat és a választási eredményeket veheti majd figyelembe Orbán, amikor dönt arról, hogy kik folytassák. 2016-ban is ez volt a szempont, amikor frissítette a választókerületi elnökök névsorát. 

Egy éve volt már példa nyilvános elbocsátásra is. László Tamás a XV. kerületet (és a IV. kerület egy részét) magába foglaló, 12. választókerület fideszes helytartója volt 2004 óta. 2018-ban azonban két választást is elveszített. Előbb a parlamenti mandátumot bukta el az addigi kerületi polgármester DK-s Hajdu Lászlóval szemben, majd azon az időközi polgármester-választáson is alulmaradt, amit az Országgyűlésbe távozó Hajdu megüresedő székére írtak ki. Németh Angéla lett a kerület új polgármestere. Ezek után fogyott el Orbán türelme. Azt írta László Tamásnak, hogy „a hosszú hadjáratok természetéhez az is hozzátartozik, hogy a sorok újrarendezése után, az első vonalban álló régi és kipróbált harcosok olykor hátrébb lépjenek, és tapasztalataikkal segítsék a további küzdelmet”. Orbán levelét László Tamás publikálta Facebookon.

Ha naprakész a Fidesz saját szervezeti keresője, akkor irányítószám alapján lecsekkolható, ki ott a választókerületi elnök. Ezt használtuk ebben a cikkben.  

Nehezen lesz tartható azoknak a pozíciója, akiknél a parlamenti mandátumot és a  polgármesteri széket is bukta a Fidesz másfél éven belül. A XIII. kerületben nyilván nem sok jóra számíthatott eleve, de azért több választókerület is van, ahol gyengén szerepelt a kormánypárt. Ráadásul az önkormányzati választás azóta alapjaiban írta át a korábbi választási matekot a közös ellenzéki jelöltekkel. Budapesten például nem volt olyan fideszes képviselőjelölt, aki a 2018-as parlamenti választáson megközelítette volna az ötven százalékot. Gulyás Gergely volt a rekorder a XII. kerületben megszerzett 42,71 százalékkal, Bauer Tamás alig maradt el tőle a maga 39,03 százalékával úgy, hogy volt LMP-s, jobbikos, kutyapártos és momentumos jelölt is.  

Vagy ott van Miskolc. A két fideszes induló (Csöbör Katalin és Hubay György) úgy tudott nyerni, hogy 40 százalékot sem értek el, de az ellenzéki szavazatok megoszlottak a jobbikosok és az MSZP-esek között. Miskolcon azóta ellenzéki polgármester lett.

Ezek a választókerületi elnökök érezhetik kényelmetlenül magukat:

  • Budapest, 5. választókerület. Választókerületi elnök: Bajkai István. Ez valójában az összevont VI. és a VII. kerület. A parlamenti mandátumot maga Bajkai bukta el nagyon simán a DK-s Oláh Lajossal szemben. Idén pedig a két polgármesteri széket is elvesztette a Fidesz: Hassay Zsófia helyett a momentumos Soproni Tamás, Vattamány Zsolt helyett a DK-s Niedermüller Péter lett a kerület vezetője. 
  • Budapest, 8. választókerület. Vk-elnök: Jelen Tamás. Ez Zugló, ahol 2014-re a Fidesz teljesen talajt vesztett, és ezen mostanra sem sikerült változtatni. Jelen Tamást 2018-ban az MSZP-s Tóth Csaba győzte le a parlamenti mandátumért végtelenül könnyedén. Karácsony Gergelyt pedig az MSZP-s Horváth Csaba váltotta a polgármesteri székben. Frissítés: helyi információk szerint Jelen állítólag már lemondott a vk-elnöki posztról. 
  • Budapest 10. választókerület. Vk-elnök: Menczer Erzsébet. Óbuda. A 2014-ben is elbukó Menczert 2018-ban is veszítette, a PM-es Szabó Tímea győzte. Az önkormányzati választáson pedig a polgármester, Bús Balázs is vereséget szenvedett. 
  • Budapest 11. választókerület. Vk-elnök: Zsigmond Barna Pál. A IV. kerület és XIII. kerület egy része tartozik ide. Zsigmond volt a második leggyengébb fideszes fővárosi jelölt 2018-ban (a XIII. kerületben Harrach Tamás volt csak nála rosszabb), Újpest egyéni országgyűlési képviselője a DK-s Varju László lett. A polgármesteri széket is elveszítette a Fidesz a IV. kerületben. 
  • Budapest 12. választókerület. Vk-elnök: Pintér Gábor. Itt váltotta le Orbán tavaly februárban az országgyűlési képviselőjelöltként, majd polgármester-jelöltként is elbukó László Tamást. Utódát, Pintér Gábort az önkormányzati választáson legyőzte az összellenzéki Németh Angéla. 
  • Budapest 15. választókerület. Vk-elnök: Kucsák László. 2014-ben még nagyon szorosan, de legyőzte az MSZP-s Kunhalmi Ágnest, 2018-ban már kikapott tőle. A XVIII. kerületi polgármesteri széket is bukta a Fidesz, Ughy Attilát Szaniszló Sándor győzte le.
  • Budapest 16. választókerület. Vk-elnök: Földesi Gyula. Kétszer is legyőzte őt az MSZP-s Hiller István a parlamenti választáson, harmadszorra aligha kap esélyt. A XX. kerületben a képviselőtesület ellenzéki, a polgármester viszont azért nem az, mert a több cikluson át MSZP-s Szabados Ákos előbb független lett, majd a Fidesz támogatásával nyert. 
  • Baranya 1. választókerület. Vk-elnök: Csizi Péter. Őt győzte le 2018-ban a parlamenti választásokon Mellár Tamás, ami után anyagilag egyébként Csizi egyáltalán nem járt rosszul, sőt. A párt viszont nem kapott erőre Pécsen, most ősszel a polgármesteri széket is bukta a Fidesz. Csizit a hírek szerint Őri László váltja majd, akinek VIP-pad jár a templomban
  • Csongrád 1. választókerület. Ez Szeged, ahol Kothencz János az egyik vk-elnöke a Fidesznek. Ide nagyon komoly erőket összpontosított az önkormányzati választásokra a párt, Kubatov Gábor is rendszeresen járt a városba, aligha Kothencz kezében volt az irányítás. De aligha lesz belőle parlamenti képviselőjelölt. 
  • Fejér 4. választókerület. Vk-elnök: Dorkota Lajos. Annyira szét van esve a dunaújvárosi Fidesz, hogy nem tudott saját jelöltet állítani a február 16-i időközi parlamenti választásra. 2018-ban a jobbikos Pintér Tamás nyert a városban, (legyőzve Galambos Dénest), de ősszel indult és nyert a polgármesterválasztáson, ezért lesz új választás februárban.
  • Heves. Itt három választókerület van (Eger, Gyöngyös és Hatvan), mindháromban indokolt a váltás (Nyitrai Zsolt, Horváth László, Szabó Zsolt), miután a Fidesz elbukta a polgármesteri székeket. Különösen a hatvani eredmény volt kínos, ahol egy belső háború végén a volt fideszes polgármester függetlenként verte meg a Fidesz hivatalos jelöltjét. 
  • Jász-Nagykun-Szolnok megyében két döntést kell meghoznia Orbánnak. Marad-e választókerületi elnök Szalay Ferenc, aki szorosan, de megnyerte Szolnokon polgármesterválasztást, viszont a város képviselőtestületében többségbe került az ellenzék. És itt van a 4. választókerület, ahol az a Boldog István az elnök, akinek a bizalmi embere éppen őrizetben van. 
  • Békés 4. választókerületben Simonka György a Fidesz vk-elnöke. Most indul az a per, amiben uniós pénzek elcsalásával vádolják, 8,5 év börtönbüntetést és teljes vagyonelkobzást kérnek rá. Jogerős ítélet aligha lesz 2022-ig, de vele nekiindulni a választásnak még a Fidesztől is kockázatos lenne.  
  • Borsod 6. választókerület. Koncz Ferenc a Fidesz vk-elnöke. Koncz nagy fölénnyel nyert 2018-ban, de főszereplője volt annak, ahogy a Fidesz lábon lőtte magát Szerencsen az őszi önkormányzati választáson. (Itt magabiztosan nyertek 2014-ben és a 2018-as időközi polgármester-választáson is, de a párt kihátrált a polgármester, Nyiri Tibor mögül, aki tavaly függetlenként elindult, és nagyon megverte volt pártját. Egyéniben egyetlen fideszes jelölt sem tudott győzni.) 
  • Pest megye 1. választókerület. Aradszki László a vk-elnök. 2018-ban 44 százalékkal szerzett mandátumot, az kevés lehet, ha összefog az ellenzék. Ráadásul Érdet közben elveszítette a Fidesz. 
  • Pest megye 3. Hadházy Sándor 2018-ban 46 százalékkal nyert parlamenti mandátumot 2018-ban Szentendrén és környékén. Ez kevés lehet ellenzéki összefogás esetén, a várost átvette az ellenzék ősszel.
  • Vas megye 1. választókerület. Hende Csaba a vk-elnök. Ő bukott már meg honvédelmi miniszterként is. Ennél nagyobb bravúr volt, hogy a Fidesz elveszítette Szombathelyet az önkormányzati választáson.
  • Hajdu-Bihar 6. választókerület. Vk-elnök: Tiba István. A balmazújvárosi focicsapat menedzseléséhez kevés volt, a város polgármesteri székét is elveszítette a Fidesz, miután az előző városvezetőt, Veres Margitot börtönre ítélték, és a független Hegedüs Péter megnyerte előbb az időközi, majd az őszi polgármesterválasztást is. 

Vannak aztán olyan politikusok is, akik zsinórban két választást is elbuktak. Ilyen például Kőbányán György István, aki aligha kap lehetőséget harmadszorra. De ilyen Németh Szilárd is, akit Csepelen kétszer is legyőzött Szabó Szabolcs. Németh viszont honvédelmi államtitkár, a Fidesz-alelnöke, a párt egyik leggyakrabban szereplő figurája, semmi jel sem mutat arra, hogy elveszítette volna Orbán támogatását; lehet, hogy nekifuthat harmadszorra is. 

Ami nem egyértelmű, hogy mi lesz például Lázár Jánossal. Hozzá tartozik vk-elnökként Hódmezővásárhely és Makó. Előbbiben csúnyán felsült kétszer is a Fidesz, Orbán oda is szólt Lázárnak a múlt sajtótájékoztatóján emiatt. 

És a Fidesz nyilvántartója szerint Budapest belvárosának vk-elnöke Rogán Antal. Ide nemcsak az V., de az I. kerület is bele tartozik (meg a VIII. és a IX. egy része is). Ezt bukta 2018-ban Hollik István a parlamenti választáson az LMP-s Csárdi Antallal szemben. Azóta az önkormányzati választáson pedig az a csoda is megtörtént, hogy nem jobboldali polgármestere lett a Várnegyednek. Az V. kerületben a Fidesznek szerencséje volt, hogy az ellenzék közös jelöltje a kerülettel semmilyen viszonyban sem lévő Tüttő Kata volt, vele szemben simán megtartotta polgármesteri székét Szentgyörgyvölgyi Péter. Ha valóban Rogán a vk-elnök, akkor annyira nem tartotta kézben a választókerületet. 

Rogán számára arcvesztés nélküli menekülés lehet, ha valósnak bizonyul a hvg információja,  és Orbán valóban úgy dönt, hogy a választókerületi elnökök a jövőben nem viselhetnek kormányzati tisztséget, hogy minden energiájukat a körzetükre fordítsák. Ez nem lesz annyira egyszerű, mert bár egyre kisebb számban, de kormánytagok is indulnak egyéni mandátumért, mint például Varga Mihály, Gulyás Gergely vagy Nagy István. A jelen állás szerint közülük csak az agrárminiszter mehet biztosra egyéniben, Varga vagy Gulyás nem. Az államtitkárok is kormánytagnak számítanak, tehát Németh Szilárd (Csepel), Tállai András (Mezőkövesd), illetve a KDNP-s Rétvári Bence (Vác) sem lehetne vk-elnök. Utóbbi aligha lehet büszke arra, hogy az önkormányzati választást elbukta Vácon a Fidesz. 

Az önkormányzati választásokon is látszott már, hogy egyes helyeken súlyos káderhiánnyal küzd a Fidesz, és inkább függetlenek mögé álltak be, vagy más településről hoztak jelöltet. Miután Dunaújvárosban sem sikerült saját jelöltet találni az időközi választásra, a főállású vk-elnököknél sem lesz hatalmas merítése Orbánnak. Az új vk-elnököt tesztje majd akkor jön el, ha a kormány megint elindít valamilyen nemzeti konzultációt, és a részvételi arányok odakerülnek a pártelnök asztalára. 

Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.