35 ezer fényképet és rajzot mentett meg az enyészettől, és tesz közkinccsé a Néprajzi Múzeum

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

A Néprajzi Múzeumban a napokban fejeződött be egy óriási nagyságrendű képdigitalizáció, amely során több mint 35 000 fénykép és rajz számítógépes rögzítését végezték el, hogy megóvják a pusztulástól. Ráadásul a megmentett képeket folyamatosan töltik fel a bárki számára hozzáférhető online adatbázisba - írja közleményében a múzeum.  

Fotó: Jankó János felvétele

A Néprajzi Múzeum őrzi az ország egyik legrégebbi és legnagyobb fénykép-, és rajzgyűjteményét. A fényképgyűjtemény közel 350 ezres fotóanyagának majdnem egynegyedét teszik ki a „nitrátos” jelöléssel ellátott fényképnegatívok – az egyik legveszélyeztetettebb állomány – amelyek az 1950-es évek előtt gyártott nitrocellulóz hordozóra készültek. Ezek a negatívok nagy mennyiségben tárolva nem csupán tűzveszélyesek, hanem az instabil hordozóanyag és az emulziós rétegét támadó baktériumok miatt folyamatosan bomlanak le, míg végül teljesen megsemmisülhetnek a rajtuk lévő felvételek. Ez a folyamat megfelelő tárolási körülményeket biztosítva lassítható, de teljesen nem állítható meg. Ezért fontos, hogy a nitrocellulóz filmen lévő értékes képanyagot digitalizálják, hogy virtuálisan fennmaradhasson az utókor számára. A Tripont Cultural Heritage Solutionnal végzett közös projekt során a nitrocellulóz alapú negatívok digitalizálásának másfél évtizede folyó munkája végére került pont. 

A nagyszabású projekt érinti a gyűjtemény 75 000 darabot számláló, az 1890-1940-es évek között készült, különösen értékes üvegnegatív állományának egy részét is. 

A korai anyagok közül digitális másolat készült Jankó János 1894-95-ben készült, több száz 13x18 cm-es üvegnegatívjáról, amelyeket a Kárpát-medence különböző területein az 1896-os Millenniumi Kiállítás néprajzi falujának tervezéséhez készített. Ezek a felvételek láthatóak lesznek a Néprajzi Múzeum új épületébe készülő állandó kiállításban, csakúgy, mint az 1930-40-es években készült, úgynevezett „magyaros” stílusú fotográfiák (Szöllősy Kálmán, Kankovszky Ervin, Vadas Ernő, Balogh Rudolf és kortársaik felvételei, amelyek jelentős része ugyancsak most került digitalizálásra). 

Iskolás gyerekek (Tolnamőzs, 1930-as évek második fele)Fotó: MFI felvétel

A múzeum egykori munkatársai, hogy megőrizzék a fényképészműtermek kordokumentum értékű felvételeit, 1920-21-ben országszerte számos műterem képanyagát vásárolták meg, közel 25 000 felvétellel bővítve a múzeum gyűjteményét. Ebből az értékes képanyagból most 15 ismert műterem anyagát digitalizálták. (Mint például Borgula Ede műterme Szekszárdról, a kecskeméti Fantó műterem anyaga, Weissbach Rilly és Testvére fényképészete Mezőkövesdről, Mathea Károly Nagykanizsáról, a zalaegerszegi Vajda Dóri fényképészműterem, vagy Vámos Aladár balassagyarmati fényképészete.) A néprajzi fényképezés és filmezés kiemelkedő alakjától, Gönyey Sándortól közel 14 000 felvétel található a gyűjteményben, amelyből most újabb 1 600 darabról készült digitális másolat.

Gyermekek (Pusztafalu, 1939)Fotó: Gönyey Sándor felvétele

A fényképnegatívok mellett kiemelkedően fontosak a gyűjtemény legkorábbi anyagai, a múzeum első igazgatójának, Xantus Jánosnak 1869-71-es expedícióján vásárolt japán, jávai, sziámi (Thaiföld), kínai és egyéb délkelet-ázsiai papírképei is, amelyek ugyancsak részét képezték e hatalmas projektnek.

Japán nők (Japán, 1869 előtt)Fotó: Xantus János gyűjtése

A rajzgyűjtemény nagyméretű, korai rajza és akvarellje közül 6 000 darab ugyancsak
digitalizálásra került: a magyar ornamentika kiemelkedő kutatója, Huszka József az 1880-as években készült rajzai, valamint különböző rajziskolák ékítményes mintalapjai az 1890-es évekből, szűcsmesterek által készített mintarajzok és kalotaszegi, mezőkövesdi íróasszonyok hímzésmintáit tartalmazó rajzok az 1900-as évek elejéről.

Az 1885-től megjelenő és közel 4 500 rajzot tartalmazó Osztrák-Magyar Monarchia
Írásban és Képben című kiadvány eredeti grafikáinak egy részét a Néprajzi Múzeum őrzi, ezekről is most készült digitális másolat, csakúgy, mint Melka Vince festőművész havasi pásztorokat és medvevadászokat ábrázoló ceruzarajzairól, akvarelljeiről. A múzeum korai kiállításain használt több száz nagyalakú, egyedileg színezett fényképnagyítás, valamint az 1950-es években textiltervezők által, a vidéki gyűjtések során készített mintarajzok is a frissen digitalizált állomány részét képzik.

Fotó: Spitzer Jenő tanuló

A Néprajzi Múzeum kiemelt figyelmet fordít a gyűjtemények állományvédelmére, a
különböző hordozóanyagra készült fényképek és rajzok szakszerű tárolására és széles körben hozzáférhetővé tételére kutatási, oktatási és prezentációs célra. A képek befotózása ezért a legszigorúbb nemzetközi állományvédelmi és múzeumtechnológiai szabványoknak megfelelő eljárással, Phase One kamerával történt, amely a létrejövő digitális reprodukció színhelyessége, részletgazdagsága és nagy árnyalatterjedelme mellett az eredeti műtárgy sértetlenségét is minden tekintetben biztosítja.

Az online adatbázisba feltöltött képek egy része a múzeum új, a Városligetben készülő épületébe állandó kiállításon is megtekinthető lesz.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér