Pont egy hónap telt el azóta, hogy a kormány országos témává emelte a gyöngyöspatai iskolai szegregációs ügyet, amiben kimondta a bíróság, hogy hosszú éveken át elkülönítve oktatták a roma gyerekeket, ezért kártérítés jár nekik. Azóta Orbán Viktortól Horváth László képviselőn keresztül Bayer Zsoltig nap mint nap megszólal valaki ezzel kapcsolatban. 

Ebben nincs is semmi meglepő, tényleg nagy jelentőségű ügyről van szó, hiszen 

papír született arról, hogy az iskola kormánytól és fenntartótól függetlenül még az alapvető oktatási-nevelési elveknek sem tudott megfelelni, nemhogy egyenlő esélyeket biztosítani a gyerekeknek.Ha már így van, akár arról is beszélhetnénk, miért lehet nagyjából ugyanez a helyzet az ország rengeteg más településén, és mit kellene kezdeni az oktatási rendszerrel ahhoz, hogy változzon valami. Ehelyett, ha végignézzük a kormány és holdudvara kommunikációját, inkább azt látjuk, hogy

• klasszikus cigányellenes toposzokat ragadnak meg (míg mások dolgoznak, ők a semmire veszik fel a pénzt; verekednek az iskolában, képtelenek az együttélésre, koszosak),
• a romákat hol felelősökként, hol a „Soros-ügynökök” áldozataiként ábrázolják,
• időnként kétségbe vonják, történt-e egyáltalán szegregáció,
• két-három keményebb megjegyzésre mindig jut egy-egy visszakozás (a kormány természetesen betartja a bírósági ítélteket, különben is jót akarnak a romáknak). 

Ezzel a kommunikációval sikerült az oktatási rendszerünk gyengeségéről szóló ügyet cigány-magyar konfliktussá keretezni a nyilvánosságban, aztán az erőszakos cigány gyerekekre terelni a szót.

Kijelölték az ellenséget

Az egész január 4-én kezdődött, amikor Horváth László, a Fidesz Heves megyei képviselője egyszer csak azzal állt elő, hogy „milliókat dobnak a roma családok közé”, ami szerinte „igazságtalan, egyoldalú, túlzó, romboló”, és megakasztja a város fejlődését. A „Soros-hálózat pénzszerző akciójáról” beszélt, ez azóta is állandó eleme a fideszes megszólalásoknak, mivel a perben a romákat képviselő CFCF Alapítvány szerintük „Soros-szervezet”. 

Öt napra rá Orbán Viktor adott igazi löketet a kommunikációs hengernek, amikor a HírTV feldobta neki a labdát, majd azt mondta: igazságot kell szolgáltatni a gyöngyöspataiaknak, mármint nem azoknak, akiket szegregáltak az iskolában, hanem mindenki másnak.

Orbán ki is jelölte az egymással szemben álló csoportokat, a „munkavégzés nélkül” pénzt kapó cigányokat és az egész nap hiába „keccsölő” többieket.

Váratlanul jött ez a reakció, már csak azért is, mert a Kúria már 2015-ben kimondta, hogy Gyöngyöspatán szegregáció történt, utána indította a CFCF a kártérítési pert. Ebben 2018-ban született meg az elsőfokú ítélet, és ugyanúgy a romák javára ítéltek, mint tavaly augusztusban másodfokon. De a kormánynak még akkor sem volt fontos, hogy beleálljon a történetbe. 

Horváthtal is január 9-én jelent meg interjú a Magyar Hírlapban, itt villantotta fel először az iskolai erőszakot és a romák felelősségét. Szerinte a szegregáció „egy, a helyzetre adott rossz válasz volt. Azért volt rossz, mert az erőszakos iskolai megnyilvánulások a szegregáció idején sem csökkentek mérhető formában. S mindezen túl fontos leszögezni azt is, hogy a cigány családok egyszerre felelősei és áldozatai a kialakult helyzetnek”.

„Ezek a rohadékok”

Orbánhoz és Horváthoz képest Bayer Zsolték igazán elengedték magukat a Sajtóklubban. Bencsik András január 13-án közölte, hogy a cigány gyerekekkel egyszerűen nem lehet együtt élni, nem tudják használni a vécét sem, aztán részletesen elmesélte, mennyire rettegett, amikor pár hónapja átautózott Olaszliszkán. A szegregáció itt már csak annyiban került elő, hogy Gajdics Ottó szerint az nem is szegregáció volt, hanem felzárkóztatás. 

Bayer itt mondta először, hogy a CFCF Alapítvány („ezek a rohadékok”) csak a fideszes szegregációt támadja, az MSZP-kormányok idején csendben volt. De ez egyszerűen nem igaz, az alapítvány már 2007-ben pert nyert a hajdúhadházi szegregáció miatt, amit Járóka Lívia fideszes EP-képviselő is örömmel fogadott. Még abban az évben tanulmányt írtak a tiszaburai szegregációról, öt miskolci ügyfelük pedig 2010-ben kapott kártérítést az elkülönítés miatt.

Ezután lett állandó érv az is, hogy Gyöngyöspatán csak 2011-ig volt szegregáció (ha volt egyáltalán), a Fidesz aztán mindent helyrehozott. De ez sem igaz, a Debreceni Ítélőtábla több gyerek esetében még 2017-re is megítélte a szegregációt. A biztonság kedvéért azért a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Böröcz László is megismételte, amit Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója mondott: 

A nagy bejelentéseket rendszeresen Horváthra hagyják ebben az ügyben, így ő mondhatta el azt is, hogy pénz helyett inkább oktatással kárpótolnák a romákat. Másnap Orbán ismét kétségbe vonta a rádióban, hogy történt-e egyáltalán szegregáció, és közölte, hogy az ő kiindulópontja 

„a magyarok igazságérzete”,amibe mindenféle támogatás belefér, de „pénzt nem adhatunk”. Még aznap a KDNP-s Rétvári Bencére hárult a szerep, hogy visszafogja a gyeplőt, és elmondja: természetesen jár a kártérítés, szegregáció is volt, de az érintettek sorsa is jobbra fordulhatna, ha elfogadnák a természetbeni kártérítést. 

Horváth László a Bayer Showban aztán megint szabadabban beszélt az „úgynevezett” szegregációról, 

Bayer Zsolt pedig egyenlőségjelet tett a pernyertes romák és azok közé, akik „deviánsok voltak, nem járatták a gyerekeiket iskolába, akik penetráns módon viselkedtek”.Aztán a HírTV riportjára építve névvel-arccal beszéltek egy nőről, akit állításuk szerint korábban két évre elítéltek. “Börtönbe megy tanárbántalmazásért, és most pénzjutalmat kap” - mondta Horváth, mintha bárkinek azért ítéltek volna kártérítést, mert az anyja korábban bűncselekményt követett el. 

Már ebben a műsorban sokat beszéltek az agresszív roma gyerekekről, akik terrorizálták a többieket, és mindvégig biztosra vették, hogy ők ugyanazok, akik a perben is érintettek. 

Innen aztán egyenes út vezetett Bayer Zsolt 40 perces filmjéhez, ahol helyi nem romák mondták el a romákkal kapcsolatos sérelmeiket. Az olyan mondatokkal, hogy

• „nem járnak a cigányok a templomba, nem látom, hogy integrálódni akarnak. Nem köszönnek már, és nagyon nagyképűek”,
• „a cigányok úgy gondolták magyarán, hogy a gyerekekben van a megélhetési lehetőség”
  

végképp sikerült a deviáns romák irányába eltolni a témát. (A filmről itt írtunk részletesen.)

És hogy mi lesz ebből? Az időközben miniszterelnöki biztossá kinevezett Horváth László hétfőn ezt is bejelenthette: biztonsági kamerák és rendőrök az iskolákban, 12 évre leszállított büntetési korhatár. Másnap a HírTV-ben „a többség igazságáról” és nagyrészt a tanárok elleni erőszakról beszélt, végleg összemosva a gyöngyöspatai szegregációt a nagykátai esettel, arról viszont nem ejtett szót, hogy ősszel éppen gyerekbántalmazás miatt kellett mennie az előző gyöngyöspatai igazgatónak. 

Lenne miről beszélni 

Balog Zoltán exminiszter, Orbán Viktor tanácsadója hétfőn azt mondta az Indexnek, hogy a miniszterelnök helyében másképp beszélt volna erről a témáról. Azt viszont ő sem tette hozzá, hogy bőven lenne mit kezdeni az oktatással, ha már romákról, szegényekről és szegregációról van szó.

Már csak azért is, mert legutóbb decemberben derült ki ismét, hogy a magyar iskolák alig tudnak mit kezdeni a nehéz helyzetből jövő gyerekek hátrányaival. A PISA-mérés szerint Fehéroroszországhoz, Franciaországhoz, Luxemburghoz, Peruhoz, Romániához, Szlovákiához és a Fülöp-szigetekhez hasonlóan nálunk is nagyon erős az összefüggés a gyerekek családi háttere és iskolai teljesítménye között. 

Az olyan hátrányos helyzetű térségekben mint Nógrád, Szabolcs vagy Borsod megye, a 18-24 éves fiatalok 20-30 százaléka korai iskolaelhagyó, vagyis maximum nyolc osztályt végzett, és már nem is tanul semmit. Ez pedig nagyon nagy mértékben érinti a romákat. 

Ráadásul a kormány épp azokban a napokban helyezte középpontba az iskolai erőszak témáját, amikor a tanárok egy része és a szakmai szervezetek hangos tiltakozásba kezdtek a megváltoztatott nemzeti alaptanterv miatt. Erre egyelőre nem érkezett reakció.